A templom különlegessége, hogy a legenda szerint a freskók jeleneteire azok ünnepnapján süt rá a nap. A falfestményt a protestánsok lemeszelték, de épp ezért lehetett később eredeti színeiben helyreállítani.
Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Vas vármegye délnyugati szegletében fekszik, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, és munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
Különleges tájegység vizes élőhelyekkel, patakokkal, dimbes-dombos lankákkal, nagy erdőkkel és hirtelen előbukkanó völgyekkel.
Mi másodjára kirándultunk a vidéken a család négyötöd részével. Győr felől megközelítve az Őrséget különösen szép látvány, mikor elérjük az erdős lankákat. Néhány éve Ispánkra látogattunk el, és akkor találkoztam először azzal a meglepetéssel, hogy egy sík területen haladva, hirtelen egy völgyben találom magam, ahová enyhe szerpentinen kell leautóznom. Igazán gyönyörű vidék.
Most délebbre tartottunk, Szentgyörgyvölgy felé, csak úgy, csavarogni, falvakat, házakat nézni. És sosem gondoltam volna, hogy egy klasszikus Hofi viccben találom magam. Történt ugyanis, hogy eldumáltuk az időt, és elfejeltettem lekanyarodni Magyarszombatfánál (az Őrségben a településnevek is mesebeliek) és néhány perc múlva már a szlovén határt jelző táblára lettem figyelmes, majd arra, hogy a határ másik oldalán valóban magasabb minőségben készült el az országút. Érezhető volt a különbség, ahogy átléptünk Szlovéniába…
