Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Lehetett volna több szolidaritás a HUN-REN-es természettudósok részéről a leválasztott humán- és társadalomtudományi kutatóintézetek felé, és az elmúlt időszakban az elképzelhető legnagyobb belenyúlás a kutatásokba ezek átcsatolása volt, mondta Lovász László matematikus, az MTA volt elnöke a Válasz Online-nak adott interjújában. A tudós szerint a humán intézetekben a közkeletű sztereotípiákkal ellentétben nagyon is megvolt a törekvés a modernizációra, a nemzetközi szerepvállalásra, és szerinte a reál és humán tudományok egyre inkább elválaszthatatlanok egymástól.Az interjúban Lovász kritizálta a HUN-REN működését, és azt mondta: azért vállalta el mégis a szerepet a hálózat Tudományos Tanácsadó Testületében, mert az csupa külföldiből állt, és úgy gondolta: kell valaki, aki ismeri az itteni helyzetet. Csakhogy a testület egyszer sem ülésezett. Lemondását azzal indokolta, hogy nem tudta elfogadni, ahogy Gulyás Balázs, a kutatóhálózat elnöke a főigazgatókat minősítette. „Amikor véleményt mondtak – hogy szívesebben tartoznának az Akadémia alá, vagy hogy ezt meg kellene fontolni –, az volt rá a válasz, hogy pozícióféltésből beszélnek. Ez inszinuáció” – mondta. Hozzátette, hogy alapvetően egyetért Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azon véleményével, hogy a HUN-REN vezetőségének le kell mondania.Az MTA és a kormány viszonyával kapcsolatban azt mondta: talán tényleg jobban járt volna az Akadémia, ha 2014-ben a kormányhoz közelebb álló embert választanak elnöknek, de lehet, hogy rosszabbul, mert tőle szorosabb együttműködést vártak volna el.„A baj akkor kezdődött, amikor 2017 körül Balog Zoltán eljött hozzám Orbán Viktor üzenetével: háború van Soros és Magyarország között, és ennek kapcsán a CEU-t elkergetik vagy megregulázzák. Amikor világossá vált, hogy a CEU-t legalábbis külföldre küldenék, az Akadémia kiállt amellett, hogy a CEU-nak Budapesten a helye, mert kiváló kutatóegyetem. Nem tehettem, nem tehettünk mást. Tudtam, hogy ezzel az Akadémia bajba kerül – de még nagyobb baj lett volna, ha nem áll ki az egyik legjobb kutatóegyetem mellett” – mondta.Szerinte nem egészen egy év múlva „nagyon csúnya dolgok történtek”, a Figyelő például „például összeszedte, kik foglalkoznak az akadémiai intézetekben genderrel – mintha az valami alapvető bűn volna”.Azt mondta, hogy nem volt teljesen sikertelen az ellenállása: az eredeti terv ugyanis az volt, hogy a kutatóhálózatot teljesen szétszedik, és arra is voltak kezdeményezések, hogy magát az Akadémiát vágják ketté egy „jobboldali” és egy „baloldali” akadémiára. Ezt neki sikerült megakadályoznia.Lovász azt is mondta, hogy ha a kutatóintézeteket visszacsatolják az Akadémiához, a tudomány akkor is alulfinanszírozott marad, és az egyetemeket is nagyon kéne támogatni. A magyar és külföldi vezető kutatókat is ide kéne csábítani. „Ebből a szempontból én a Krausz Ferenc nevéhez köthető Élvonal kezdeményezés céljait, hogy olyan külföldi szakembereket hozzon ide, akik új tudásközpontokat hozhatnak létre, és egy-egy területen bekapcsolhatják Magyarországot a világ élvonalába, a legmesszebbmenőkig támogattam, és az eszközeivel is egyetértettem” – mondta, hozzátéve, hogy valószínűleg jobb út az, ha ezt az állam a saját intézményein keresztül valósítja meg.A politikai változásnak örül, és vallja, hogy Magyarországnak Európában a helye. Szerinte most a legfontosabb, hogy a már mindenki által elfogadott intézményeket – az OTKA-t, a Lendület-pályázatot – megerősítsék. Az oktatásban pedig nem pártolja azt, hogy a gyerekek már akár ötödik osztálytól arra készülnek, hogy minél jobb egyetemekre jussanak be, mert nem mindig lehet ilyenkor még felismerni, ki miben tehetséges.Megjegyezte, hogy a politikából elege volt, így köztársasági elnöknek nem menne el, ma is a matematika művelése okozza neki az örömöt.