Június 19-én világviszonylatban is különleges mesterszakos diplomavédést tartottak a BME Építészmérnöki Karán: a bírálóbizottság tagjai egy ponton virtuálisvalóság-headsetet viselve, a hallgató által létrehozott digitális világba léptek be, hogy ott vizsgálják meg a kutatás eredményeit.A most végzős Kocsis Kinga egyfajta tudományos show-nak is tekinthető diplomavédésre megtelt a BME egyik kiselőadója, az élő közvetítést követők pedig egy nagyelőadót is megtöltöttek volna. Az ugyanis, hogy a védés során a prezentáció színtere egy ponton a virtuális valóság volt, annyira újszerűnek számít, hogy az online közvetítést az időeltolódás dacára élő adásban követték többek közt a Kaliforniai Művészeti Egyetem, az Oxfordi Egyetem matematikai intézete, a Tajvani Nemzeti Tsinghua Egyetem és a New York-i Pratt Intézet professzorai.Egy videó-kivonat a VR-munkából: https://www.youtube.com/watch?v=XGEByjFRGdUKocsis a diplomamunkájának a témáját a BME és az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett lágy cellák adják, amelyekről akkor beszámolt a Nature magazin, és felkerült a Scientific American címlapjára, sőt Kapu Tibor egy kísérlete révén eljutott a Nemzetközi Űrállomásra is. A dolgozat egy látványos építészeti dizájnfeladatot oldott meg és ültetett át – mesterséges intelligenciát is felhasználva – a virtuális valóságba, egy olyan matematikai eredményre építve, amely a lágy cellákat a Rubik-kockával hozza kapcsolatba. https://hvg.hu/360/20260301_univerzoom-program-erdekes-fizika-kapu-tibor-kiserletei-viztestet-alkotott-urhajos-hvgKocsis Kinga egyik konzulense, Domokos Gábor BME-professzor, aki a Gömböc és a Lágy cella egyik megalkotója is volt a diplomavédés után próbálta elmagyarázni, miért is volt olyan különleges a mentoráltja munkája. Szerinte egyrészt azért, mert a projekt mögött a tudomány és a művészet egyszerre és nagyon magas szinten jelent meg.„Ez volt az első ilyen a BME-n, de hogy világszinten is úttörőnek számít, azt épp a nemzetközi érdeklődés mutatja” – mondta el a HVG-nek. Szerinte azért nézte végig élő adásban Kaliforniától Tajvanig egy sor tudós és művész is a védést, mert ma az egész világon azzal küzdenek az egyetemek, hogy az AI a hagyományos diplomamunkákat lassan értelmetlenné teszi. Mindenhol azon gondolkodnak, mi válthatná azokat ki. Egy ilyen komplex projektet, amiben a művészet, a mély matematika és az építészet egyszerre jelen van, az AI nem képes az ember helyett feldolgozni.Kocsis Kinga diplomavédése a BME-nBMEMiközben beszélgetünk, a professzor telefonján sorra jönnek a gratulációk, mutatja is, hogy többek közt rögtön írt neki a California College of Artsból Margaret Ikeda és Evan Jones, akik több díjnyertes lágy cella projekt szerzői voltak, a Mathematical Intelligencer volt főszerkesztője, Marjorie Senechal a Smith College-ből, vagy a tajvani fizikus Ray-Kuang Lee, aki a National Tsing Hua Universityn az interdiszciplináris PhD program vezetője.Ők – Domokos szerint - mindannyian mintát akartak látni arra, hogyan lehet egy egyetemen egy ilyen komplex diplomamunkát készíteni, védeni és értékelni. De nem véletlenül ült be a védésre a BME rektora, Charaf Hassan sem.„Azok az egyetemek, amik a ’diplomagyár’ irányába mennek, az AI hatására meg fognak halni. Itt most erre én valós veszélyt látok, de rektor úr személyes érdeklődését látva a védés iránt, abban reménykedem, hogy előbb-utóbb a hiteles tudományos teljesítmények, a tehetséges, dedikált hallgatók támogatásának irányába fordul a felsőoktatás. Ehhez elsősorban egyébként nem pénz kell, hanem szabadság. Most, az AI korában a rendkívüli dolgok a túlélés zálogai és ilyeneket csak szabadon lehet létrehozni.”Kocsis Kinga a munkájában a lágy cellák formavilágból indult ki. (A lágy cellák olyan formák, amelyek éles csúcsok nélkül képesek kitölteni a teret.) „Lényegében ez volt az alapfeladat, hogy ha van egy kockarács, akkor hányféleképpen tudok belőle úgy hajlítgatni, hogy a végén lágy cellákból álljon, amelyeknek nincsenek sarkai, de pontosan töltsék ki a teret” – magyarázta. Létrehoztak egy algoritmust, amellyel az összes „lágyítási verzió” előáll.Kocsis Kinga diplomavédése a BME-nBMEDomokos professzor azt mondja, hogy most világszerte ismerkednek a tudományos műhelyek a lágy cellákkal, minden nap újabb dolgokat fedeznek fel ezzel kapcsolatban. Két fronton megy a kutatás, egyrészt próbálják ezeket megérteni a biológia, az anyag, mikroszkopikus, makroszkopikus rendszerek szempontjából (még kozmológiai modellekben is megjelennek ilyen lágy cellák), másrészt közben próbálják a matematikusok azt is feszegetni, hogy meddig tudnak elmenni ezek leírásában. „Ez a BME-projekt egy szép példa a lágy cellák építészetbe történő átültetésére.” A diplomamunka lényegében egy Utah állambéli, sivatagi, természetes módon töredezett hegybe elképzelt különleges kilátórendszer megtervezése volt. Az építészeti tervezésben Répás Ferenc BME professzor, Ybl-díjas építész és Hartvig Lajos, a Bánáti & Hartvig építész iroda egyik alapítója segítették Kinga munkáját.„Az volt a cél, hogy a művészet és tudomány kettősségét meg tudjam jeleníteni a diplomamunkámban” – magyarázza Kocsis Kinga. „Ezért igyekeztem a művészeti, vagyis építészeti fókusznál a lehető legtisztábban átvenni a matematikát. Nem úgy kezdődött a tervezési feladat, hogy kerestünk a projekthez egy funkciót, egy programot, hanem fordítva: találtunk egy természetes struktúrát, a utah-i helyszínt, onnantól kezdve ez a helyszín is inspirálta a művészeti koncepciót, hogy minél tisztábban meg tudjon jelenni a geometriai gondolat.”Ez a kettősség mindig is meg volt az érdeklődésében. „Ebben a projektben pedig jól ki tudtam teljesedni e tekintetben. Az volt eddig az egyetem alatt is, hogy vannak a művészeti projektek, meg a tudományos projektek, mind a kettőt jól akartam csinálni. Itt viszont ezek összeértek, és egy irányba mutattak, egy projekten belül lehetett a kettő dologgal foglalkozni. Ez egy elmondhatatlan nagy ajándék volt számomra.”Lágy cellák - egy kép a diplomamunkábólBMECsörgő Attila Munkácsy-díjas képzőművész is tagja volt a diplomabíráló-bizotságnak, aki az előadás után, a helyszínen kijelentette: A tér most egy eddig ismeretlen arcával fordul felènk.Domokos Gábor úgy véli, ez egy igen jelentős mondat volt egy nagy művésztől, az ország legjobb műszaki egyetemén, egy mélyen matematikai ihletésű védésen. Mentoráltjának kijelentette: ezért az egy mondatért megérte a másfél éves munka.Kocsis Kinga a terveire vonatkozó HVG-kérdésére azt mondja, egyelőre rövid távú céljai vannak, az például, hogy bejusson a BME doktori programjába, ahol továbbfejleszthetné a kutatásait. Hogy merre megy tovább, miután ledoktorált, még nem tudja. Az viszont már látszik, hogy lesz elég választási lehetősége, hiszen már most meghívták Tajvanra és Kaliforniába is előadni, ami óriási lökést adhat a karrierjének.