Egy magyar kutató pontosan levezette, miért indultak meg ennyire erős földrengések Venezuelában. Mint ismert, helyi idő szerint röviddel este hat óra után a fővárostól, Caracastól nagyjából 160 kilométerre nyugatra előbb egy 7,2-es, majd egy 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg az országot, a helyi kormány első közlése szerint 32 halálos áldozatot szedve. A sérültek számát egyelőre 700-ra teszik, ám félő, hogy mindkét szám nagyságrendekkel megnő.A katasztrófáról Harangi Szabolcs, az ELTE tanszékvezetője, a HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője írt posztot a Facebookon a Tűzhányó Blog nevű oldalon. https://hvg.hu/vilag/20260625_foldrengesek-venezuela-caracas-mentes-aldozatokEbben Harangi először is kiemeli, hogy a második rengés – bár a magnitúdója látszólag csak kicsit volt nagyobb az elsőénél – valójában háromszor akkora energiát szabadított fel, mivel az úgynevezett fészekmélysége csak 10 kilométeres volt, míg az első a felszín alatt 20 kilométerrel indult.Harangi felhívja a figyelmet, hogy az ilyen erős földmozgások ezen a területen nem ritkák: az elmúlt évszázadban csak Venezuelában öt hasonló következett be, legutóbb 2018. augusztus 10-én, egy 7,3-as erősségű, a mostanitól némileg keletebbre.A földrengések okait a lemeztektonikai szemléletben világosan látjuk. Venezuela északi területén egy hosszú, kelet–nyugati irányú oldaleltolódásos vetőzóna húzódik, amihez aztán a nyugati szegmensen kapcsolódik egy délnyugat–északkelet irányú másik eltolódásos vető. A mostani földrengéseket is kőzettestek oldaleltolódása okozta, ami összhangban van ezzel a tektonikai helyzettel.De miért van itt egy ilyen vetőzóna? Ez két nagyobb kőzetlemezt választ el egymástól: a Dél-amerikai-kőzetlemezt a Karibi-kőzetlemeztől. A Karibi-kőzetlemez átlagosan évi 2,2 centiméteres sebességgel mozog keleti irányba, ahol egy ívelt kőzetalábukási (szubdukciós) zóna húzódik (Kis-Antillák), számos aktív vulkánnal. Ennek a mozgásnak valahol fel kell oldódni a kőzetlemez déli és északi peremén. Mindkét területen oldaleltolódásos mozgással jellemzett vetőzónák alakultak ki. Északon Jamaica, Puerto Rico, Haiti vonalában van ez a vetőzóna, ahol szintén számos erős földrengés pattan ki. Délen pedig Venezuela északi részén van balos eltolódás– írja Harangi.A posztban a kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy ezekre az esetekre földrengés-ellenálló épületek felhúzásával, az emberek felkészítésével és a gyors riasztási rendszer (Early Warning System, EWS) beüzemelésével lehet felkészülni – noha ez utóbbiak is csak tíz másodperccel, néhány perccel korábban küldik ki a jelzést a mobiltelefonokra, attól függően, hogy milyen távolságban tartózkodik valaki az epicentrumtól.A poszthoz csatolt egyik ábrán látható, hogy az amerikai földtani intézet (USGS) a mostani rengések várható áldozatainak számát 40 százalékos valószínűséggel 10-100 ezer emberre, 36 százalékos valószínűséggel 1000-10 ezer főre becsüli. A gazdasági károkat a venezuelai GDP 1-5 százalékában valószínűsíti, illetve 39 százalékos valószínűséggel 1-10 milliárd dollár közé, 48 százalékos valószínűséggel pedig 10-100 milliárd dollár közé teszi.