Még nem látni, milyen irányba változhat a sportigazgatás az új kormány alatt– mondta Dénes Ferenc sportközgazdász beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetésén Véleménye szerint az Orbán-kormány alatt a sport stratégiai ágazat volt, az új kabinet még keresi, hogyan viszonyuljon ehhez.A szakember két lehetséges irányt lát:az egyik egy erőteljes piacgazdasági fordulat, ami azt jelentené, hogy a sportnak át kell állnia egy önfenntartó, piaci bevételeken alapuló működésre.a másik szerint marad az, ami eddig volt, „csak kicsit jobban” – ez azt jelenti, hogy a jövőben is elsősorban állami finanszírozású marad a sport.A piaci alapon finanszírozott sport jelenleg épp a taó (társasági adós kedvezmény) miatt nem működőképes Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, a MOB elnökségi tagja szerint. Az elmúlt években a kiemelt sportágakban „Kánaán” volt, de Berki szerint már 5-6 éve érezni lehetett, hogy változtatni kell a taós pénzek oldaláról.A szponzori oldalt is erősíteni kell, nem lehet mindig az adófizetők pénzére támaszkodni– fogalmazott az olimpiai bajnok.Dénes szerint azért csökkent le a szponzoráció Magyarországon, mert nincsenek olyan márkák, amin keresztül értékesíteni lehet dolgokat. Vannak kivételek, mint Szoboszlai Dominik, de szerinte hiába népszerű például Gulyás Michelle, még ő sem jelent akkora márkát, hogy azt a piac meg is fizesse. https://hvg.hu/360/20260501_magyar-foci-nb-i-mtva-szerencsejatek-zrt-szponzor-bevetel-kiadas-fradi-denes-ferencRészben az ország mérete is korlátozza a lehetőségeket, kérdés, hogy mesterségesen felduzzasztjuk a piacot, vagy elfogadjuk, hogy ennyiből tudunk élni? Ha előbbi, akkor viszont felmerül, hogy mennyit ér az egyén sportolása a társadalomnak.Az a típusú gondolkodás, ami ténylegesen a társadalmi haszon alapján finanszírozza a magyar sportot, az elmúlt évtizedekben hiányzott– jegyezte meg a sportközgazdász.Berki szerint a MOB az egyik legerősebb sportmárka ma Magyarországon, több bevétele van szponzori pénzekből, mint az államtól. Szerinte ebből a sportági szövetségek is tanulhatnának. Probléma, hogy a cégek nem akarnak a taón kívül szponzorálni.Dénes szerint a magyar sport annyira aranyérem–fókuszú, mintha versenygazdaság lennénk, pedig ez nem így van. Inkább történelmi okai vannak az olimpia kulturális jelentőségének. De valójában ma már nemcsak az eredmény a fontos, a közösségi médiában bárki lehet sztár.Ha közpénzt rakunk a sportban, akkor fontos, hogy azt elszámolhatóan lehessen felhasználni– fogalmazott Borbély Attila egyetemi tanár, az MKT Sportgazdasági Szakosztályának elnöke. El kell tudni számolni azzal, hogy a befektetett tőke mikor, hogyan térül meg, és el kell fogadni azt is, hogy nem minden sport tud önmagában profitot termelni. Azzal kapcsolatban, hogy drágább lenne-e a gyerekek sportoltatása a taó-rendszer átalakításával, Dénes megjegyezte, hogy ő sem vacsorázik luxusétteremben, mert az állam azt nem finanszírozza. Normál esetben mindenki azt sportolja, amire pénze van, a legtöbb szülő pedig mindent megtesz, hogy teljesítse, amit a gyerek kér, akkor is, ha kétszer akkor a tagdíj. https://hvg.hu/360/20260428_utanpotlas-sport-forrasok-latvany-csapatsportok-nerA mindennapos testneveléssel kapcsolatban arról beszélt, hogy nem biztos, hogy jó ötlet volt az előző kormány részéről, hogy az egyesületi sportot erőltette, lehet érdemesebb lett volna az iskolai sportot fejleszteni. Szerinte a kormányváltás jó lehetőség az irányváltásra:Nem elképzelhetetlen, hogy egy jó edző testnevelőtanár is legyen.Az elmúlt 16 évben megépült sportlétesítményekkel kapcsolatban a kormányzatnak a megtérülés nem volt elsődleges szempont – magyarázta Dénes, aki szerint az új kormánynak el kell döntenie, hogy mit tesz azokkal a létesítményekkel, amelyek nem térülnek meg. Szavai szerint „az egyik alternatíva, hogy bezárjuk, a másik, hogy kifizetjük, de akkor igazolni kell, hogyan térül meg akár pénzügyileg, akár társadalmilag”.Szóba került a budapesti olimpiarendezés kérdése is. Dénes szerint ez csak akkor lehetséges, ha közmegegyezés van a kérdésben, de ez nem csak annyit jelent, hogy megszavazzuk – amihez szerinte most lenne is politikai erő. De világosan kell látni hozzá, hogy ki mennyit fizetne.Mennyire örülnének a debreceniek, ha a következő 7-10 évben a fejlesztési forrásokat Budapestre koncentráljuk az olimpia miatt?– vetette fel a kérdést a közgazdász.Berki Krisztián arról beszélt, hogy olimpiai bajnokként érzelmi alapon nem tud mást mondani, minthogy legyen olimpia Budapesten, de hogy gazdaságilag jó döntés-e, azt szerinte nem neki kell megítélnie.Annál nagyobb dolog nincs egy sportoló életében, mint hazai közönség előtt olimpiát nyerni– fogalmazott. Berki szerint Magyarország képes lenne olimpiát rendezni, akár több helyszínen, más országokat is bevonva, de legközelebb ez 2040-ben lehet reális. Az akkori játékokra viszont sok európai nemzet pályázik – jegyezte meg. https://hvg.hu/sport/20260619_olimpia-budapest-2036-karacsony-gergely-fopolgarmester-mob-szervezesDénes ehhez azt tette hozzá, hogy még nem is tudjuk, 2040-ben hogy fog kinézni egy olimpia:Lehet, hogy részben robotok fognak játszani.Szerinte a jelenlegi létesítményegyüttes nem alkalmas az olimpiára, de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül mindenre újat kell építeni, párizsi példára lehetne például a vívóverseny a Szépművészeti Múzeumban – példálózott. A 2040-es olimpia helyszínéről 5-6 év múlva születik döntés, ezért néhány éven belül ki kellene találni, hogy milyen Magyarországot szeretnénk 2040-re, ez pedig nem egyszerű feladat. Felidézte, hogy először 2000 környékén merült fel az olimpiarendezés gondolata itthon. Szerinte akkor részben az volt ennek az oka, hogy a játékok remek apropót jelentenének az infrastrukturális fejlesztésekre szánt EU-s támogatások lehívására. Ez azóta sem változott érdemben – jegyezte meg.Dénes beszélt a tömegsport jövőjéről is: szerinte akkor is lesz sport Magyarországon, ha holnaptól egyetlen fillért sem ad az állam, a szabadidősport pedig valójában csak kis mértékkel csökkenne.Amíg egy kisgyerek felvesz egy botot és elkezd kardozni, addig lesz vívósport Magyarországon– magyarázta. Szerinte a szabadidősport feltételei az elmúlt 16 évben rendkívül sokat fejlődtek, mégsem sportolunk sokat.Ennek szerinte kínálati oka van: „Ha külföldre megyek, azt érzem, hogy a szervezők ki akarnak fosztani. Magyarországon senki nem akarja a pénzemet” – példálódzott. Szerinte ez annak a következménye, hogy a sport teljesen „ráfüggött” az állami finanszírozásra, így meg sem próbálja szolgáltatásként eladni magát a társadalomnak, hiába lenne rá kereslet. https://hvg.hu/elet/20250404_penge-podcast-gulyas-michelle-szilagyi-aronNyitókép: Magyar Közgazdasági Társaság / Youtube.