2026. május végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,8 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg a Pénzügyminisztérium az előzetes adatokat. Májusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 43,5 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 129,5 milliárd forintos többlettel.A költségvetési törvény a teljes évre 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez, miközben az előző kormány informális – a költségvetési törvényen szokás szerint át nem vezetett – hiánycélja 5,4 ezer milliárd forint volt. Tehátmájus végére a hiány az éves előirányzat 90 százalékán (70 százalékán) állt.Problémák a bevételi oldalonA központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év első öt hónapjához képest 6 százalékkal magasabban alakultak. Ez meglehetősen alacsony növekedésnek tekinthető szem előtt tartva, hogy idén már mutatkozik némi gazdasági növekedés (az első negyedévben 1,7 százalékkal bővült a GDP), a béremelkedési ütem magas (10 százalék fölötti) a belső kereslet pedig erős.Május hónapban két egyszeri hatás is csökkentette azonban a bevételeket – magyarázza részletes jelentésében a szaktárca. A tavalyi május havinál alacsonyabban alakultak a társasági adó és áfa bevételek:A társasági adóból származó bevétel májusban 55,6 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A bevétel alakulását érdemben befolyásolta, hogy az év végi elszámoláshoz kapcsolódó befizetések a határidő munkaszüneti nap esése miatt 2025-ben és 2026-ban is június 1-jére tolódtak, ugyanakkor a határidő előtti befizetések idén elmaradtak a tavalyitól.Az általános forgalmi adóból származó bevétel 55,4 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az eltérés hátterében elsősorban a magasabb negyedéves bevallásokhoz kapcsolódó kiutalások és az OSS (egyablakos rendszer) elszámolások alakulása áll.2026. év első öt hónapjában általános forgalmi adóból összesen 3444,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt mindössze 133,4 milliárd forinttal (4 százalékkal) haladja meg. https://hvg.hu/gazdasag/20260522_koltsegvetes-allamhaztartasi-hiany-2026-aprilisA jövedéki adóból származó bevétel a 2026. év első öt hónapjában 622,2 milliárd forintot tett ki, amely csak 8,4 milliárd forinttal (1,4 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbi bevételnél.Az üzemanyagok jövedéki adójából 10 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint 2025 azonos időszakában, csak a dohánygyártmányok jövedéki adójánál volt érdemi növekedés (19 milliárd forint, 10 százalék).Az üzemanyagok utáni bevételek alakulásának hátterében a 2026 márciusától érvényben lévő uniós minimumszintre csökkentett adómértékek, a hatósági árral kapcsolatos rendelkezések, valamint az üzemanyagforgalom alakulásának együttes hatásai állnak – magyarázza a jelentés.A bevételi oldalról kiemelhető még a személyi jövedelemadó. Itt érdemi emelkedést kellene látni a magas béremelkedési ütem nyomán. Ám ez nem realizálódott, az első öthavi bevétel mindössze 5,4 százalékkal magasabb a tavaly első öthavinál. Ennek oka a bértömeg növekedésének, a családi kedvezmények kiterjesztésének és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetéseknek az együttes hatása. Magyaránbár a bértömeg nőtt, egyre többen nem fizetnek szja-t a többgyerekes anyák kedvezményének fokozatos bevezetése miatt.A kiesést idén év elején valamelyest még kompenzálta, hogy a rendvédelmi dolgozók a „fegyverpénz” után pl. adóztak.Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök a ParlamentbenTúry GergelyAz adósságot szépítette a forint erősödéseÖsszességében a költségvetés bevételei lanyha ütemben nőttek 2025-höz képest, a költségvetési törvény előirányzatához képest a bevételek teljesülése 43,5 százalékos volt május végére. Miközben a kiadások jelentősen nőttek az előző év azonos időszakához képest – a törvényi előirányzat 48 százaléka teljesült május végére.A központi költségvetés adóssága így május végéig 2,56 ezer milliárd forinttal növekedett a következő tényezők eredményeképpen:Az első tényező a nettó forintkibocsátás, amely 2,76 ezer milliárd forinttal növelte az adósságot.A második – növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 1,36 ezer milliárd forint összegben hozzájárul a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez.A harmadik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 1,56 ezer milliárd forinttal csökkentette.Utóbbi azt jelenti, hogy a forint árfolyamának erősödése nélkül az adósság nem 2,56 ezer milliárd forinttal nőtt volna, hanem 4,12 ezer milliárd forinttal. https://hvg.hu/kkv/20260608_euro-forint-kkv-alacsony-hozzaadott-erteku-bermunka-beszallitok