A kegyelmi ügy idén májusban nyilvánosságra hozott iratai utólag alátámasztják, hogy több mint aggályos módon állami szervektől kerülhetett ki az egyik hivatalos dokumentum a Magyar Nemzethez alig néhány órával a botrány kirobbanása után. Az Orbán-kormány szócsöveként működő lap az ez alapján írt cikkében még mentegetni próbálta Novák Katalint 2024. február 2-án kora este. Kérdés, hogy a Tisza által felállított vizsgálóbizottság foglalkozik-e azzal, hogy szándékosan, akár köztisztviselők aktív közreműködésével próbálhatták manipulálni a közvéleményt. A Sándor-palota tagad, Répássy Róbert akkori államtitkár viszont már 2024-ben jelezte, hogy a cikkben olyan információk olvashatók, amik csak két helyről kerülhettek ki.

Hiába nem volt nyilvános az akta, a kegyelmi ügy egy fontos részlete végig a szemünk előtt volt, ugyanis a botrány kirobbanásának napján, 2024. február 2-án a Magyar Nemzetben közölt cikkben olyan információk szerepelnek, amik kizárólag a Kónya Endre ügyében készített szakmai anyagból származhatnak – erről beszélt a HVG Fülke Extra című podcastjában Tarjányi Tamás, Zugló és az I. kerület korábbi jegyzője még 2024 őszén.A videóinterjú eredetileg a korábbi ellenzéki pártokról szólt, amibe a jogász azért hozta be a kegyelmi ügyet, mert egykor az igazságügyi tárcánál dolgozott, és ezen belül is évekig az állampolgársági, kegyelmi és hatósági főosztályt vezette. Mivel így több száz kegyelmi ügy fordult meg nála, erős véleményt fogalmazott meg: szerinte a konkrét Magyar Nemzet cikk – ami alig pár óra alatt készülhetett el a botrány kirobbanásának napján – gyanúsan hasonlít azokra minisztériumi anyagokra, amiket a kegyelmi ügyeknél a gyakorlatnak megfelelően összeállítanak. Tarjányi szerint a szöveg nagyon jellegzetesen tagolt, a szóhasználata, indoklásszerű jellege miatt olyan, mintha a propagandalap ismerte volna az eredeti, belső anyagot.