Amikor a FIFA találkozik az USA-val, akkor a világ többi része csak fogja a fejét, mi mindenből tudnak pénzt csinálni. Az idei foci-vb előtt még csak a dinamikus árazás miatt szidtak a szurkolók mindenkit, akit csak értek, amióta pedig elkezdődött a foci, óriási kritikákat kap az ivószünet, amiről – miután légkondicionált stadionokban és 18 fokban, szakadó esőben is megtartották – már csak a szövetség próbálja azt kamuzni, hogy nem az extra reklámszünetről szól. De az idei világbajnokság már az indulásakor egy ennél is sokkal nagyobb változtatást hozó pénzügyi kísérlet volt.Katasztrofálisan fel fog hígulni a mezőny – mondták sokan, amikor a FIFA az eddigi 32-ről 48 csapatosra bővítette a létszámot. Most, hogy már alaposan benne vagyunk a csoportkörben, le lehet vonni az első tanulságokat: bár csúcsfocit még nem igazán láttunk, azért szó sincs arról, hogy nézhetetlen 90 perceket okozna a bővítés. Ellenben tényleg túl sok a meccs: amikor naponta 2-3 meccsről szólt a vb, voltak lelkes szurkolók, akik mindet végignézték, most már nehezebb ilyet elképzelni. Muszáj válogatni, és nem csak az időeltolódás miatt.Arra, hogy miért kellett ekkora létszámemelést végrehajtani, a cinikus válasz nagyon egyszerű: mert minden országnak egy szavazata van a FIFA-ban, függetlenül attól, hogy mennyire erős az ottani foci, úgyhogy a FIFA vezetői örömmel osztogatják a gyengébb csapatoknak a vb-részvétel esélyét az újraválasztás reményében. Ez bármilyen gonoszul is hangzik, nagy adag igazság van benne – de a teljes összkép azért ennél egy fokkal bonyolultabb. https://hvg.hu/360/20260612_202624-foci-vb-2026-trump-infantinoA 48 csapat rettenetesen sok – 1958 előtt ennyi válogatott még a selejtezőkön sem indult el –, megvolt a kockázat, hogy üzletileg nem jön be. Egyszer még rendben van egy Németország–Curacao 7–1, de ha a meccsek fele hasonló kaliberű volna, akkor nagyon hamar olyan nézettségi számok jönnének, ami miatt a tévék nem akarnának annyira sok pénzt fizetni, amikor majd a következő vb közvetítési jogáról tárgyalnak.A FIFA-nál azonban elég volt ránézniük az UEFA pénzügyi számaira, és láthatták: a létszámbővítés sokkal többet hoz a konyhára, mint a több meccs miatt jobban eladható reklámidőt.Persze a matek alapja az, hogy 104 meccs jobban eladható, mint 64, amennyit eddig játszottak, akkor is, ha a színvonal valamelyest csökken. De az európai szövetség, amely szintén nagy létszámemelésekkel próbálkozott, azt tapasztalta: hosszú távon annál nagyobbat is nőtt a bevétel, mint ha csak felszoroznánk a bővítés előtti számokat azzal, amennyivel a meccsszám emelkedett. Ez lebegett a FIFA döntéshozóinak szeme előtt is.Az UEFA 2016-tól emelte fel az Európa-bajnokságot létszámát 16-ról 24-re, ami 31 helyett 51 meccset jelentett. Az eredmény: a 2012-es 1,39 milliárd euróról a bevétel már 2016-ra 1,9 milliárdra ugrott, ami szép növekedés, de még nem arányos a létszámbővítéssel, a 2024-es Eb viszont már 2,5 milliárd eurót hozott. Ebből közel másfél milliárdot jelentettek a tévés jogdíjak, 568 milliót a kereskedelmi jogok (azaz minden olyan tárgyért kapott pénz, amire rátették az Eb logóját), nagyjából 300 milliót a jegyeladások, és 100 millió eurót még a meccsnapi költések.Ennek az üzleti sikerén aztán az európai klubfociban is egy nagy bővítés mellett döntöttek: 2021-ben bevezették a Konferencia Ligát a hármas számú klubsorozatnak, 2024-től pedig a Bajnokok Ligája és az Európa Liga létszámát 36 csapatosra emelték. Az emelés utáni első, 2024/25-ös szezonban 5 milliárd euróra ugrott a klubfociból érkező bevétel az előző szezonbeli 4,3-ról (utóbbi egy kicsit bonyolult számítás után jött ki úgy, hogy a teljes 2023/24-es szezon bevételéből kivonták az Eb-nek köszönhetően befolyt pénzt), a még nem lezárt 2025/26-osra pedig 5,1 milliárdot várnak.Ez persze akármilyen impozáns is, a meccsek számának növekedésével nem tartja a lépést: 2019-ben még 80 csapat játszott 210 meccset az európai ligák főtábláin, 2023-ban 96 csapat 263 meccset, 2025/26-ban már 108 csapat 531 meccsét figyelhetnénk, ha lenne kapacitása bárkinek is ennyit figyelni. Ebből kiszámolható:az egy csapatra jutó bevétel nőtt a klubfociban, az egy meccsre jutó bevétel viszont már csökkent a létszámnövelés után, ami azért mutatja, hogy vannak határai ennek a stratégiának.De vajon hol vannak azok? Ez részben marketing kérdése is: a 36 csapatos BL népszerű, de a tavaly 32 csapatosra bővített klubvilágbajnokságra a legtöbb szurkoló nyári edzőmeccsként tekintett. https://hvg.hu/gazdasag/20250610_FIFA-klubvebe-klubvilagbajnoksag-Miami-Messi-DAZN-Szaud-Arabia-ebxAz igazi kulcskérdés viszont az lehet, hogy mennyire lehetnek izgalmasak a meccsek. Ez volt az, amiben a valóság a leginkább rácáfolt a kétkedőkre: az elmúlt három, 24 csapatosra növelt Eb-n összesen két csoportmeccs vége lett megalázó különbség (2021-ben Szlovákia–Spanyolország 0-5, 2024-ben Németország–Skócia 5-1), és a klubfociban is ugyan az esélyesek nyerik a nagy sorozatokat, de egy-egy meccsen belül nincs végzetes szakadék a nagyok és a kicsik között.A magyarázat logikus, a mostani vb-n is azt láthatjuk, hogy az erős válogatottak egy hónapra próbálják beosztani az erejüket, ezért lehet visszafogottabb a játékuk a csoportkörben. A középmezőny viszont úgy megy oda, hogy tudják, ez a pár csoportmeccs, esetleg egy egyenes kieséses kör a lehetőség, hogy mindent kiadjanak magukból. Ez azt eredményezi, hogy nincsenek brutális tönkreverések, a középcsapatok szurkolói azt érezhetik, hogy van esélyük – és persze azt, hogy az első meccsek nem jelentenek sokat a végkimenetel szempontjából. https://hvg.hu/sport/20260616_foci-vb-2026-vozinha-portre-zold-foki-koztarsasag-kapus-spanyolorszag-csodaEz látszik a klubfociban is: az új lebonyolítási rendszerben, amikor a Bajnokok Ligája 36 csapatos alapszakaszából az első 24 továbbjut, eddig mindkét tornát a Paris Saint-Germain nyerte meg úgy, hogy az alapszakaszt 2024/25-ben a 15., 2025/26-ban a 11. helyen zárta. És az ő példájuk nem egyedi. Rotálni kell, beleférnek a lelazsált meccsek a nagyoktól, addig is a középcsapatok, akik még az alapszakasznál játszhatják életük meccseit, hozhatják a bevételt.A gond ott van, hogy nem lehet a végtelenségig nőni. A klubfociban még megcsinálhatták, hogy behoztak egy harmadik számú európai sorozatot, amikor már túl sok csapatot akartak kiengedni nemzetközi színtérre, a válogatottak esetében azonban nincs szó arról, hogy mondjuk B-világbajnokságot tartsanak a jégkorong mintájára. Úgyhogy amikor olyanokon gondolkoznak, mint egy 60 csapatos vb, ott már erősen feszegetik azt a határt, amikortól túl nagy lesz a különbség a legjobbak és a legrosszabbak között. De nem lehet megmondani, hogy hol van pontosan ez a határ.És megjelent egy olyan szempont is, ami egy más bevételi forrásban okozhat kárt: a selejtezők könnyedén unalomba fulladhatnak. Dél-Amerika selejtezői például már most is arról szólnak, hogy a tíz csapat közül a három leggyengébbet kiejtsék, a negyedik legrosszabbat interkontinentális pótselejtezőre küldjék. Európában pedig korábban a selejtező korábban akár egy évnél tovább is tartott, 5-6 hazai meccset jelentettek minden csapatnak, azok minden bevételével együtt, és a gyengébb csapatok is kifoghattak igazi sztárellenfeleket. Most két hónap alatt lezavarják, vannak, akiknek csak 3 hazai meccsel (mint ahogy Magyarországnak is legutóbb), és ennek annyi a tétje, hogy ki jut be a kontinens legjobb 28 csapata közé, hogy jöhessen a pótselejtező a 13-28. helyezetteknek négy helyért. Egy újabb bővítéssel már ott volna az a kockázat is, hogy érdektelenné válik a két nagy torna közötti időszak legtöbb meccse. Kérdés, hogy ezt a kárt bevállalnák-e.Nyitókép: A kolumbiai Campaz megszerzi csapata harmadik gólját Üzbegisztán ellen a 2026-os világbajnokságon, június 17-én, a Mexikóvárosi Stadionban. Fotó: AFP / Alfredo Estrella