Nem változott a Törvényalkotási Bizottság munkamódszere: most is terjedelmes, név nélkül benyújtott kormánypárti módosító indítványokkal írták át a törvényjavaslatokat. Ez volt a Fidesz-többség gyakorlata is, amit az akkori ellenzék – amelyből most senki nincs jelen a parlamentben – élesen bírált. A mostani többség viszont csupa újoncból áll, a Törvényalkotási Bizottságot vezető Rák Richárd budapesti jogász-közgazdász is az.A kormány csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arra hivatkozott, hogy ezekben az utólagos módosításokban megjelennek a szakmai szervezetek javaslatai, valamint az Európai Bizottság további elvárásai. Ez azonban nem változtat azon, hogy ezzel az eljárással kikerülik a plenáris ülésen zajló vitát. Ezeket a szövegeket már nem lehet megváltoztatni, csak elfogadni vagy elvetni. Ráadásul a javaslatokat a csütörtök délután két órakor kezdődött ülés előtt késő este küldték ki, vagyis a Törvényalkotási Bizottság tagjainak alig volt idejük áttanulmányozni, amit kaptak. Ugyanis négy törvényjavaslathoz összesen 139 oldalon 238 pontból álló módosító csomag érkezett szerdán este.Az országgyűlési vizsgálóbizottságokról szóló törvényjavaslatot például úgy egészítették ki, hogy a vizsgálat ugyan nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére és nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását, de a folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás „önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottság működését, ha a vizsgálat tárgya közpolitikai, közpénzügyi, intézményi, szervezeti, tulajdonosi, irányítási, vezetési, ellenőrzési, felügyeleti vagy személyi összefüggések feltárására irányul, és nem érinti az ügy érdemi bírósági vagy hatósági eldöntését.” Ezt Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető kifogásolta is: ütközhet az azonos ügyben folyó bírósági és országgyűlési vizsgálat.Az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozását bűncselekménnyé nyilvánító pontban eredetileg az szerepelt, hogy „e § alapján az országgyűlési képviselő nem büntethető”, de ezt most kihagyták. Rögzítették továbbá, hogy a vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követően jelentést készít, és minden tag jogosult különvélemény vagy kisebbségi vélemény csatolásáraAz európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló, önmagában is vaskos javaslatot további 153 pontban igazították ki. Ezek főleg pontosítások, leginkább a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy az Igazságügyi Minisztérium eredeti előterjesztése a Tisza-párti képviselők szerint is sok pontatlanságot tartalmazott. Szigorítják a büntetéseket, és automatikus lesz az Integritás Hatóság bírságolása, ha az érintett a felszólítás után sem javítja ki a pontatlanságot a vagyonnyilatkozatában. Viszont rendezik a bevallások kisebb hibáinak javítási módját. A jövő augusztusig még fennmaradó egyetemi „kekva”-alapítványokra kimondták, hogy „az alapító a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagot megbízatásának lejárta előtt indokolás nélkül visszahívhatja”.A vádkorrekciós eljárásokban megteremtik a lehetőséget a korábban már lezárt büntetőeljárások folytatására pótmagánvádas formában. A nemzetbiztonsági és védelmi beszerzéseknél szigorítanak annyiban, hogy kisebb körben lehet ezeket a beszerzéseket az Országgyűlés szakbizottsága által titkosítani. A közadatokhoz hozzáférést is egyszerűsítik, átláthatóbbá válik az ilyen adatok keresése, hozzáférhetősége. A magántőkealapok megismerhetőségén pontosítanak, szigorítanak. Az ellenzék részéről Gulyás Gergely túlzottnak tartotta az Integritás Hatóságnak adni kívánt hatalmat. A legtöbb hozzászólás a Terror Háza jövőjéről szólt. Szintén Gulyás Gergely a kekva előtti alapítvány formájában tartaná meg. Melléthei-Barna Márton szerint működhet például közgyűjteményként is, de az biztos, hogy a Terror Házát semmiképp nem akarják megszüntetni.A közterületi reklámok új szabályozásával kapcsolatban a médiatörvénybe is beleírták, hogy „politikai plakát, politikai reklám és politikai hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben tehető közzé”. A tiltott hirdetésekről kimondták, hogy ezek eltávolításáért „az államot, a helyi önkormányzatot, illetve a közút kezelőjét kártalanítási kötelezettség nem terheli.” Egy fideszes módosító javaslat éppen ellenkezőleg, kártalanította volna a kárt szenvedett magántulajdonosokat – például akik bevételt veszítenek –, de ezt a többség leszavazta.Több helyen pontosították a médiatörvény-javaslatot is. Mindezekről a plenáris ülés a jövő héten szavaz.