Magyarország a 16. legvonzóbb befektetési célország lett Európában tavaly, 73 bejelentett projekttel. Ez enyhe csökkenést jelent az előző évben nyilvánosságra hozott 80 FDI-befektetéshez (működőtőke-befektetéshez) képest – derül ki az EY European Attractiveness Survey 2026 című kutatásból.„A beruházásokat itthon egyértelműen a nagy fejlesztések dominálták, aminek eredményeként projektenként átlagosan közel 300 munkahelyet jelentettek be” – emelte ki Ésik Róbert, az EY Európa, Közel-Kelet, India és Afrika (EMEIA) térség helyszínkiválasztási tanácsadásért és állami támogatásokért felelős partnere.Magyarország helyezéséhez érdemes hozzátenni, hogy az előző kormány külgazdasági (és külügy-) minisztere, Szijjártó Péter munkásságának középpontjában éppenséggel a külföldi működőtőke-befektetések bevonzása állt. Szijjártó Péter rendszeresen adott ki győzelmi jelentéseket ezzel kapcsolatban, folyamatosan a befektetési rekordok megdőlését hangoztatva. (Jellemzően nem megemlítve, hogy a befektetések értéke csak folyó áron, tehát a drágulással nem korrigálva nőtt dinamikusan.)A tőkebeáramlás célpontjai terén érezhető átrendeződés zajlik – és Magyarország nincs a nagy nyertesek között. Ezt jól szemlélteti, hogy míg a hagyományos FDI-célpontok vonzereje csökken, addig Dél-, Közép- és Kelet-Európában új növekedési központok formálódnak. Ezeknek a régióknak a fejlődését a kedvező munkaerőköltségek, az elérhető ipari területek, a folyamatos infrastruktúra-fejlesztések és az egyre erősebb digitális ökoszisztémák támogatják.Tavaly Lengyelországban, Spanyolországban, Romániában és Törökországban is számottevően emelkedett a beruházási projektek száma,miközben Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban két számjegyű visszaesést mértek. Összességében ugyanakkor változatlanul ez utóbbi három országban landol a legtöbb FDI.A CATL-akkumulátorgyár Debrecenben (2025)HVG / Reviczky ZsoltDe nem csak Magyarország vonzereje csökkent tavaly, az EY friss felmérése szerint 2025-ben az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékkal kevesebb külföldi befektetéssel finanszírozott projekt valósult meg Európában összesen. A csökkenés okai egyértelműek:tízből négy döntéshozó szerint a geopolitikai feszültségek és konfliktusok jelentik a kontinens tőkevonzó erejét fenyegető legfontosabb kockázati tényezőt a következő három évben.Az emiatt aggódók aránya növekedést mutat: egy évvel korábban a válaszadók több mint harmada, azt megelőzően pedig még csak a negyede tartozott ebbe a körbe. Szintén bő egyharmad azok aránya, akik a lassú gazdasági növekedést, a növekvő államadósságot, valamint az energiaárak által hajtott inflációt tartják a legnagyobb kihívásnak.A kutatás ugyanakkor rávilágít arra, hogy mindezek, illetve a globális bizonytalanság ellenére Európa továbbra is stabil és vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ráadásul a megkérdezett vezetők többsége arra számít, hogy Európa tőkevonzó képessége a következő három évben tovább javul. A topmenedzserek tehát bíznak a régió hosszú távú erősségeiben, például a fejlett infrastruktúrában és a jelentős piaci potenciálban.