Első alkalommal vesz részt miniszterelnökként EU-csúcson Magyar Péter, aki még ezt megelőzően – szintén első alkalommal – az Európai Néppárt csúcsvezetésének a találkozóján is ott lesz. A résztvevők listáját böngészve megállapíthatjuk, hogy a Néppárt tovább növelte európai befolyását: a 27 tagállami vezető közül 12-t a keresztény-konzervatív pártcsalád ad. Az EU-csúcs csütörtökön este hat órakor kezdődik és pénteken délutánig tart. Még a kezdés előtt egy régi hagyományt elevenítenek fel: újra lesz V4-es találkozó is.A brüsszeli találkozón nem kizárólag Magyar Péter az új arc: az új lett miniszterelnök, Andris Kulsberg is első alkalommal vesz részt az EU legfelsőbb szintű fórumán. És vannak újak, de mégis veteránok: a szlovén Janez Janšát az elmúlt 22 évben már negyedik alkalommal választották meg miniszterelnöknek és szintén a csúcstalálkozó résztvevője lesz a bolgár Rumen Radev, aki elnökként már megfordult a legmagasabb diplomáciai körökben, most azonban miniszterelnökként teheti ugyanezt.Visszatérünk ahhoz, hogy 27-en fogadjuk el a konklúziót Ukrajnára nézve– fogalmazott az EUrologusnak egy magas rangú tanácsi tisztviselő, utalva arra, hogy az elmúlt évek uniós csúcstalálkozóin Magyarország nélkül, 26-os körben, vagy különnyilatkozat formájában adtak ki álláspontot. Az orosz–ukrán háború a csúcstalálkozó első napirendi pontja.Az EUrologus birtokába jutott következtetéstervezet megerősíti az Európai Unió korábbi álláspontját: az EU továbbra is egy átfogó, igazságos és tartós békét támogat, amely az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapul. A tagállamok üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely ezt a célt szolgálja, és felszólítják Oroszországot, hogy fogadja el a teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, amelyre Ukrajna készséget mutatott.A dokumentum hangsúlyozza, hogy az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határokon belüli területi integritását. A „béke az erő révén” elv alapján az Unió továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Kijevnek. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy fokozzák a légvédelmi és drónelhárító rendszerek szállítását, valamint segítsék az ukrán védelmi ipar fejlesztését és annak szorosabb együttműködését az európai hadiiparral.A tervezet szerint a jövőbeli békemegállapodásnak hiteles biztonsági garanciákat kell tartalmaznia, amelyek képesek elrettenteni egy újabb orosz támadástól. Az EU és a tagállamok készek hozzájárulni ezekhez a garanciákhoz, ugyanakkor a katonai támogatást és a biztonsági kötelezettségvállalásokat minden ország saját biztonság- és védelempolitikai sajátosságainak figyelembevételével biztosítanák. A következtetéstervezet külön kitér Ukrajna európai integrációjára is. Az Európai Tanács méltatja a háborús körülmények között végrehajtott reformokat, és megerősíti, hogy az EU továbbra is támogatja Ukrajna tagsági törekvéseit. Miután a magyar és az ukrán kormány megegyezésre jutott a magyar kisebbségek jogairól, Budapest elállt a csatlakozások megkezdését akadályozó blokkolástól, így a héten megnyithatták a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit – az állam- és kormányfők várhatóan ezt elégedetten veszik majd tudomásul.Minden valószínűség szerint Volodimir Zelenszkij személyesen csatlakozik majd a csúcstalálkozóhoz, így megtörténik majd az első kézfogás is Magyar Péter és az ukrán államfő között is.A csúcson hosszas vita várható az EU versenyképességéről, illetve a Kínához fűződő kapcsolatáról. A már említett következtetéstervezetben az Európai Tanács a versenyképesség további fokozását sürgeti, különös tekintettel az innovációra. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Európa versenyképességének kulcseleme a szabályozási környezet egyszerűsítése. Ami Kínát illeti: egyfajta orientációs vitára számítanak tanácsi berkekben, ami azt jelenti, hogy sokat fognak róla beszélni zárt körben, de csak nagyon keveset nyilvánosan. Döntés pedig nem várható az igen kényes kérdésben.A legnagyobb jelentőségű napirendi pontot péntekre hagyják az állam- és kormányfők. Részletes vitát tartanak ugyanis a következő hétéves költségvetésről úgy, hogy a 2028-2034-es többéves pénzügyi keretnek végre nemcsak szerkezete, hanem számai is vannak.A ciprusi soros elnökség június 11-én bemutatott tárgyalási kerete az első olyan tanácsi alkuanyag, amely konkrét összegeket tesz a tagállamok elé: a Bizottság 1763 milliárd eurós, 2025-ös árakon számolt javaslatából 1730 milliárd euró maradna, vagyis nagyjából 2 százalékos vágást javasolnak. Ez politikailag ügyes ajánlat: elég kicsi ahhoz, hogy ne borítsa fel a Bizottság új költségvetési architektúráját, de elég jól látható ahhoz, hogy a nettó befizető kormányok hazavihessék: a „prudens fiskális politikát viszünk” üzenetét.A költségvetési terv alapjaiban nem módosult a ciprusiak verziójában: négy nagy fejezetbe rendeznék a hétéves büdzsét. Egybe kerülne a felzárkóztatási politika, a közös agrárpolitika (KAP), a vidékfejlesztés, a halászat – vagyis a hagyományos legnagyobb tagállamok számára elkülönített tételt jelentő támogatási keretek –, a migráció és a belbiztonság; külön fejezetet kapna a versenyképesség, a kutatás, a védelemipar, az energia- és közlekedési összeköttetések. Harmadikként lenne a Global Europe, vagyis a külkapcsolati, bővítési és fejlesztési pénzek világa; a negyedik fejezet pedig az adminisztráció, vagyis a brüsszeli/strasbourg/luxembourgi apparátus működésének költsége. A ciprusi szöveg megtartja a Bizottság egyszerűsítési ígéretét, de közben visszaad valamennyit azoknak a klasszikus politikáknak, amelyeknél a tagállamok az első javaslat után a leginkább feszültek: kohézió, agrárpénzek, halászat, regionális végrehajtás.A legérzékenyebb fejezet az első. A teljes „kohézió-agrár-vidék-biztonság” blokk 942 milliárd eurót kapna 2025-ös árakon. Ezen belül a nemzeti és regionális partnerségi tervek 770 milliárd eurós borítékot kapnának, legalább 195 milliárdot a kevésbé fejlett régiókra, 261 milliárdot közvetlen agrárjövedelem-támogatásra, 30,6 milliárdot migrációra, határigazgatásra és belbiztonságra. A Bizottság eredeti elképzeléséhez képest a ciprusi tárgyalási keret érezhetően próbálja tompítani azt a félelmet, vagyis azt hogy a kohézió és a KAP beleolvad egy túl nagy, túl rugalmas, Brüsszelből irányított reformalapba.Magyarország számára kiemelt tétje van annak, hogy a kohéziós politika mennyire marad regionális logikájú, előre kiszámítható és elkülöníthető a nagyobb, rugalmasabb uniós alapokon belül. Magyarország számára különösen fontos lehet a regionális fejlesztés, hiszen Budapest a legfrissebb adatok szerint már az EU-átlag 168 százalékán áll vásárlóerő-paritáson, miközben Észak-Magyarország 47, az Észak-Alföld és Dél-Dunántúl 50 százalék körül van. A ciprusi tárgyalási keretben ezért számít, hogy a kevésbé fejlett régiók külön minimumot kapnak, és hogy a nemzeti tervekben továbbra is megjelenhetnek regionális és területi fejezetek.A másik kiemelt magyar szál a keleti határ támogatása. A ciprusi szöveg beemelt egy új politikai mondatot: az MFF támogatási lehetőségeket kínálna az EU külső határrégióinak, köztük az Oroszországgal, Belarusszal vagy Ukrajnával határos térségeknek, védelmi készültség, reziliencia, biztonság, kapcsolódás és gazdasági-társadalmi fejlesztés céljából. Ez Lengyelország, a baltiak, Románia, Szlovákia és Magyarország számára is fontos eleme lehet a költségvetési tervezésnek. Magyarország esetében ez különösen a kelet-magyarországi infrastruktúra, logisztika, határkapacitás és ukrán újjáépítési kapcsolódás miatt lehet politikailag eladható.A versenyképességi fejezetben a ciprusi elnökség 3,9 százalékos vágást javasol a bizottsági tervhez képest, de a növekmény így is óriási marad a jelenlegi ciklushoz képest. A Horizon Europe 148,6 milliárd eurót, az európai hálózatfejlesztési eszköz (CEF) 69,3 milliárdot kapna. Magyar szempontból apró, de fontos részlet: a közlekedési CEF-projektek társfinanszírozási aránya 75 százalékig emelkedhet azoknál a tagállamoknál, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem az EU-átlag 90 százaléka alatt van. A Global Europe fejezet szintén 3,9 százalékot veszítene a Bizottság tervéhez képest: 190 milliárd helyett 182,5 milliárd euró lenne 2025-ös árakon. Ukrajna viszont külön politikai kategória marad: a ciprusi tárgyalási keret nem nyúl a legfeljebb 88,9 milliárd eurós ukrán támogatási kerethez. Ez egyszerre könnyíti és nehezíti az alkut: a tagállamoknak nem a kohéziós sorokból kell közvetlenül „kifizetniük” Ukrajnát, viszont a költségvetési kockázat és a politikai vita ezzel sem tűnik el mögülük.A magyar kormány számára az összegek mellett a lehívási feltételek is kritikusak. A ciprusi tárgyalási keret ugyanis megerősíti, hogy a következő MFF-ben is erős jogállamisági és Alapjogi Charta-feltételek lesznek. A nemzeti és regionális partnerségi terveknek a jogállamisági jelentésekhez, az európai szemeszterhez, a KAP-ajánlásokhoz, a digitális és klímatervi dokumentumokhoz kell igazodniuk.Az EU célja az, hogy 2026 végére megszülessen az elméleti megállapodás. Nem véletlenül: 2027-ben Franciaországban elnökválasztás lesz, emellett Spanyolországban, Lengyelországban és Olaszországban is jövőre esedékes a parlamenti választások megtartása. Ezek pedig mind magukban hordják azt a kockázatot, hogy a mostani, jellemzően EU-párti, pragmatikus vezetés helyett euroszkeptikusabb erők kerülnek hatalomra, ami nehezítheti a megállapodást.Érintőlegesen szó lesz a migrációról is, amelynek hátterét az Ursula von der Leyen által a vezetőknek elküldött, az EUrologus által is megtekintett összefoglaló adja. A levél fő üzenete, hogy a Bizottság szerint az elmúlt évek migrációs politikája eredményesnek bizonyult: az illegális migráció visszaszorult, az új migrációs paktum életbe lépett, és az EU a jövőben még inkább a külső partnerekkel kötött megállapodásokra, a visszaküldésekre és az embercsempészet elleni fellépésre kívánja építeni a migráció kezelését.