A mai futballban már elképzelhetetlen a meccsenkénti kétgólos átlag. A régi idők futballját Cristiano Ronaldo és Lionel Messi tudta valamennyire visszahozni. Messinek a 2012–13-as spanyol bajnoki kiírásban 1,44-es (32 mérkőzés/46 gól), Ronaldónak pedig a 2014–15-ösben 1,37-es (35 mérkőzés/48 gól) volt az átlaga.Guillermo Stábile – 8 gólAz argentin Stábile viszont az első, 1930-as vb-n a neki jutó négy mérkőzésen pontosan kettes átlagot hozott: nyolc alkalommal talált a kapuba.Guillermo Stábile megszerzi Argentína második gólját Uruguay ellen az 1930-as FIFA világbajnokság döntőjében Wikimedia CommonsPedig technikailag nem volt épp a legjobb, lövőereje azonban kiemelte a(z akkori) tömegből, no meg a gyorsasága. Ezért először a klubjában a szélre állították, és csak akkor próbálták ki az igazi góllövő pozícióban, amikor megsérült a Buenos Aires-i Huracán középcsatára. Ahhoz is kellett némi szerencse, hogy az Uruguayban megrendezett viadalon a pályára kerüljön. Az első meccsen még Manuel Ferreira játszott az argentinoknál, ám aztán vizsgán volt jelenése Buenos Airesben. Így került be Stábile, előbb a válogatottba, majd a futball-történelemkönyvekbe.Guillermo Stábilénak ez a négy válogatott meccs adatott meg egész életében. Se előtte, se utána nem láthattuk (pontosabban: nem láthatták kortársai) hazája színeiben.Ennek oka, hogy akkoriban – többek között az utazások logisztikai nehézségei miatt – az argentin szövetség nem számolt a légiósokkal, márpedig Stábile a vb után az olasz Genoához szerződött. https://hvg.hu/360/20260613_foci-taktika-fejlodese-ebxLeónidas – 8 gólAztán a brazil Leónidas beérte Stábilét (öt mérkőzés, nyolc gól). 1934-ben még csak 1/1 volt a mérlege, majd 1938-ban gólkirály lett, köszönhetően többek között az egész vb-történet egyik legfigyelemreméltóbb mérkőzésének. 1938. június 5-én a nyolcaddöntőben Brazília hosszabbítás után 6:5-re győzte le Lengyelországot. Az európaiaknál Ernest Wilimowski négy gólig jutott, mégis a háromgólos Leónidas ünnepelhetett.Szünetben nagy eső zúdult a pályára, ennek hatására Leónidas megpróbált cipő nélkül futballozni, ezt azonban nem engedélyezte a játékvezető. Olgierd Budrewicz lengyel írónak Leónidas volt a bálványa, ezért amikor a hatvanas években Brazíliában járt, Rióban felkereste a korábbi futballnagyságot, és rákérdezett erre. „Hogy miért vettem le a cipőmet? Mert a sáros talajon lejött a talpa, és nem volt tartalékcipőm.” Ezzel cseng össze egy másik nyilatkozata: „Még mindig előttem van a hórihorgas bíró képe, ahogy követeli tőlem, hogy azonnal öltözködjek vissza. Előtte megszabadultam a cipőmtől és a sportszáramtól, mert képtelenség volt azon a talajon mozogni.” Egyébként sok focikönyv négy gólt számol erre a mérkőzésre Leónidasnak, de a brazil források és a FIFA szerint is „csak” háromszor volt eredményes. Leonidas 1938. június 19-énAFP / StaffAdemir – 9 gólAz argentin–brazil duót egy újabb brazil csatár, Ademir taszította le a trónról, aki az 1950-es vb-n hat mérkőzésen kilenc gólt szerzett, ebből négyet a svédek 7:1-es legyőzésekor. Érdekesség, hogy ezen a mérkőzésen olyan futballcipőben játszott, amelyet ő maga alakított át: a cipő sarkába személyesen rakott be a saját nevével ellátott extra szögeket, hogy a felázott talajon stabilabb maradjon a pályán.Ademir a korabeli szakírók szerint felülmúlhatatlan labdazsonglőr volt, aki villámgyors tempóváltásokkal zilálta szét a védelmeket. Ennek ellenére ma már kevesen emlegetik a nagy brazil csatársztárok között. Valószínűleg azért is, mert részese volt a brazil futballtörténelem legsötétebb napjának. A második világháború borzalmai miatt 12 év kényszerszünet után tért vissza a világbajnokság, amelynek Brazília adott otthont. A sorsdöntő utolsó mérkőzésen (amely a körmérkőzéses rendszer miatt funkcionált döntőként) a hivatalos adatok szerint 173 850 (más források szerint több mint 200 ezer) néző előtt Brazília hiába szerzett vezetést, Uruguay 2:1-re fordított, elhódítva a trófeát, ez pedig nemzeti gyászt váltott ki Brazíliában.Ademir gólja a svédek ellen 1950-benAFP / StaffKocsis Sándor – 11 gólNagy büszkeségünkre Kocsis Sándor lett a következő, aki a vb-k örök-góllövőlistájának élére ugrott. Neki is elég volt a csúcshoz egy torna: az 1954-es világbajnokságon öt mérkőzésen 11 gólt szerzett. Ez 2,2-es gólátlag, amely a mai napig vb-rekord (ha csak nem számoljuk a mindössze a legendás brazil–lengyelen játszó, és azon mesternégyest elérő Wilimowskit).Kocsis úgy indította vb-karrierjét, mint előtte senki: a csoportkörben előbb Dél-Korea ellen triplázott, majd az NSZK (B-)csapatával szemben négyszer ünnepelhetett. Aztán jöttek a (sokkal) nagyobb bravúrok „Kockától”: a vb-ezüstérmes Brazília ellen két gólt szerzett, hogy aztán minden idők (addigi) egyik legjobb futballmérkőzésén, a Magyarország–Uruguay vb-elődöntőn a 2:2-s rendes játékidőt követő hosszabbításban befejelje a harmadik és a negyedik gólt is.Kocsis Sándor gólja a Magyarország–Uruguay világbajnoki elődöntő mérkőzésenAFPDe sajnos itt volt a vége: az NSZK elleni világbajnoki döntőben már nem született újabb Kocsis-gól, a verhetetlennek hitt magyar Aranycsapat pedig hiába húzott el villámgyorsan 2:0-ra, végül 3:2-re kikapott…Just Fontaine – 13 gólPelé, minden idők egyik legjobb játékosa, a futballtörténelem egyetlen háromszoros világbajnoka összességében lekörözte Kocsist, 12 vb-gólig jutott, mégsem mondhatta el egyetlen pillanatra sem, hogy ő vezeti az örök-góllövőlistát. Ugyanis még ez előtt jött a francia Just Fontaine, és meg sem állt 13 találatig. És ő is egyetlen tornán (1958), hat meccsen hozta össze a maga gólmennyiségét!Bizony, a régi idők futballjában el lehetett jutni 13 gólig is egy vb alatt – ez azóta is rekord. Az külön érdekesség, hogy Fontaine valószínűleg nem lett volna kezdő (ez fontos: akkoriban még a csere intézménye nem létezett, vagyis az léphetett pályára, akit edzője a kezdő tizenegybe jelölt). Ám szerencséje volt, a kezdőcsapatba szánt René Bliard ugyanis megsérült.Ebből következett Fontaine nagy előnye: nem ismerték, ezért nem is követték megkülönböztetett figyelemmel. És mire megismertek, vége volt a tornának. Ő 2,17-es gólátlaggal zárt (6/13). A végére tartogatta a legnagyobb teljesítményt: az NSZK elleni bronzmeccsen mesternégyesig jutott!Just Fontainet ünneplik csapattársai 1958-banAFP / SCANPIXEgyébként nem is a saját cipőjében rugdosta a gólokat. Fontaine ugyanis mindössze egyetlen pár futballcipővel utazott el Svédországba (hisz nem számított rá, hogy játszani fog). Amikor a torna előtti utolsó edzések egyikén a cipője elszakadt, szorult helyzetbe került. A megoldást egy csapattárs, a tartalékcsatár Stéphane Bruey jelentette, akinek történetesen megegyezett a lábmérete Fontaine-ével, és kölcsönadta neki a cipőjét a tornára. „Szeretem azt mondani az embereknek, hogy a góljaimat két szellem találkozása ihlette ugyanabban a cipőben” – viccelődött később a francia legenda.Gerd Müller – 14 gólGerd Müller két vb-n (1970, 1974) jutott összességében 14 találatig. (Addigra annyit fejlődött a futball taktikailag, hogy szinte lehetetlenné vált egy vb-n tíz fölötti gólszámig jutni.) Úgy volt a beceneve a „Nemzet Bombázója”, hogy pont nem a bombagólok jellemezték a játékát. Ő a szemfüles találatok mestere volt. „A tizenhatoson kívül olyan, mint egy bárány. Azon belül vérszomjas farkassá válik” – jellemezte az egyik ellenfele.1970-ben vb-gólkirály lett, négy évvel később kevésbé bizonyult eredményesnek egyéni szinten, ellenben a világbajnoki cím akkor jött össze neki. Természetesen ő lőtte az NSZK győztes gólját Hollandia ellen. Aztán 29 évesen lemondta a válogatottságot. Sok-sok év után elismerte, lehet, hogy hibázott, túl korai volt ez a döntés, ám neki mindig is nagyon fontos volt, hogy jól érezze magát a bőrében. Márpedig ő ekkor már szeretett volna sokkal több időt tölteni a kislányával, aki a Bayern-meccsek miatt éppen eleget nélkülözte édesapját.„Minden idők leghatékonyabb gólvágója. Ilyen játékos nem lesz még egy” – jósolta csapattársa, Franz Beckenbauer. És bizony egészen 2006-ig kellett várni, amíg Ronaldónak sikerült túlszárnyalnia Müller vb-termését.Gerd Müller a hosszabbítás után gólt szerez az 1970-es FIFA világbajnokság negyeddöntőjében Anglia ellenAFP / DPA / WerekRonaldo – 15 gólA mai fiatalok már Cristiano Ronaldóra gondolnak a Ronaldo név hallatán. Pedig eredetileg a brazil Ronaldo tette híressé ezt a nevet. Az a csatár, akit így is minden idők legnagyobb labdarúgói között emlegethetünk, de még ennél is többet elérhetett volna, ha elkerülik a súlyos sérülések. Igaz, ezek inkább a klubkarrierjét árnyékolták be: a jobb térde éppen az 1998-as és a 2002-es vb közötti időszakban sérült meg kétszer is komolyabban.Ronaldo 1994-ben, első vb-jén még nem került pályára, 1998-ban viszont már nyerőember lehetett volna. Az aranymérkőzésig minden szép és jó volt (négyszer talált a kapuba), azt megelőzően viszont rejtélyes körülmények között rosszul lett. A társak attól féltek, hogy a szemük láttára fog meghalni – végül kivizsgálták, és engedélyezték a játékát…Szinte példátlan módon kiadták az újságíróknak nyomtatásban a hivatalos kezdőcsapatokat, úgy, hogy abban Ronaldo neve helyett Edmundóé szerepelt, aztán viszont ezeket bekérték, és jött a javított verzió, immár Ronaldóval. Aki ezt követően szinte végigszédelegte a finálét. látványosan szenvedett. Ahogy a döbbenetes előzmények után az aggódó csapattársak is. A vége 3-0 Franciaországnak.2002-ben kárpótolta az élet Ronaldót. Pedig előtte alig játszott a sérülése miatt, kellően meg is mosolyogták Luiz Felipe Scolari szövetségi kapitányt, aki állította, „A Fenomén” becenevű csatár lehet Brazília gólfelelőse Ázsiában. Aztán neki lett igaza. Ronaldo kaparintotta meg gólkirályi címet nyolc találatával, a finálét egymaga döntötte el a duplájával.Ronaldo gólt lő a németek ellen 2002-benAFP / Patrick Herzog2006 már nem Ronaldo tornája volt, ettől függetlenül ez kellett ahhoz, hogy történelmet írjon; a Ghána elleni góljával hagyta le Gerd Müllert.Miroslav Klose – 16 gólA német csatár négy egymást követő világbajnokságon is kiemelkedően/megbízhatóan teljesített, ez példátlan a sportág történetében. Soha nem lőtt (vagy inkább: fejelt) öt gólnál többet vb-n, de mindig szállította a szükséges teljesítményt.A 2002-es tornán öt gólt szerzett – egészen elképesztő módon mind az ötöt fejjel, ez önmagában is abszolút rekord a világbajnokságok történetében. 2006-ban ismét öt gólig jutott, ezzel hazai pályán gólkirály lett. 2010-ben Dél-Afrikában, amikor sokan már leírták, négy találatot jegyzett, így már 14-nél járt, holtversenyben a legendás Gerd Müllerrel. A történelem különös fintora, hogy a 2014-es brazíliai világbajnokságon épp a rekord korábbi tartója, Ronaldo hazájában, sőt, Ronaldo szeme láttára döntötte meg a csúcsot. Az volt az a hihetetlen elődöntő, amikor a német válogatott 7-1-re nyert a házigazda brazilok ellen. 2014 óta vártunk tehát arra, hogy valaki legalább beérje a vb-k örök-góllövőlistájának élén a fejelőbajnok Klosét.A német Miroslav Klose gólját ünnepli a 2014-es FIFA labdarúgó-világbajnokság elődöntőjén, a Brazília–Németország mérkőzésen, 2014. július 8-ánAFP / BPI / Ben QueenboroughLionel Messi – 16 gólAz argentin játékos a magyar idő szerint szerda hajnalban, Algéria ellen elért mesterhármasával került Klose mellé. Messit a többség a 2022-es világbajnoki aranyérme után a valaha volt legnagyobb labdarúgónak tekinti; ettől függetlenül ez a vb-rekordbeállítás nem volt olyan sima. 2010-ben például szerzett gól nélkül zárt, egyenes kieséses szakaszbeli mérkőzésen pedig 2022-ben, az ötödik vb-jén szerzett először gólt. Katarban aztán sok mindent pótolt. Hétszer volt eredményes, a döntőben duplázott, és a tizenegyespárbajban sem rontott. https://hvg.hu/sport/20260617_lionel-messi-mesterharmas-vilagbajnoksagAz Algéria elleni triplája után jó esély van arra, hogy még az idén Lionel Messinek fogják hívni a vb-történet legeredményesebb gólszerzőjét. Bár a Szenegál ellen duplázó Kylian Mbappé is ott „lopakodik”, ő is immár 14 vb-góllal büszkélkedhet. https://hvg.hu/sport/20260608_foci-vb-infografikaszamok-adatok-rekordokNyitókép: Lionel Messi egy gólja után ünnepel az Argentína-Algéria meccsen. Fotó: AFP / Yomiuri / Takuya Matsumoto