Több mint két hónapnak kellett eltelnie az iráni háborúban április elején hirdetett tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése után, hogy Irán és az Egyesült Államok megegyezésre jusson egy olyan megállapodásról, aminek lényege, hogy beszüntetik a támadásokat, megnyitják a Hormuzi-szorost, és a fennmaradó kulcsfontosságú kérdésekről igazán elkezdenek tárgyalni.Donald Trump amerikai elnök és a tárgyalásokban a két fél között közvetítő Pakisztán miniszterelnöke magyar idő szerint vasárnap késő este pár perc különbséggel jelentette be, hogy Washington és Teherán megállapodásra jutott. Hétfőn Trump arról beszélt, hogy a dokumentumot aláírták – ez feltehetően elektronikus szignóra utalt, az ünnepélyes aláírást ugyanis személyesen június 19-én, pénteken fogják megtartani Genfben. Ezen minden bizonnyal ott lesz a tárgyalásokban is fontos szerepet játszott J. D. Vance amerikai alelnök, de talán maga Trump is.Egyelőre keveset lehet tudni a megállapodásról, aminek szövegét egyik fél sem hozta nyilvánosságra. Miután ellentmondó információk voltak arról, hogy mikor ismerheti meg a világ a szöveget, Vance arról beszélt kedden, Trump dönthet úgy, hogy még a pénteki aláírás előtt nyilvánosságra hozza a dokumentumot, amiről az alelnök azt mondta még el, hogy „nagyjából másfél oldalas” és „nagyon általános”.Átfogó békeszerződés helyett a felek egy szándéknyilatkozatot fogadtak el, aminek a legfontosabb eredménye, hogy beszünteti a harcokat – a tűzszünet ellenére időről időre voltak oda-vissza támadások – ésmegnyitja a több mint száz napja indított iráni háború elején Teherán által lezárt Hormuzi-szorost.Emellett egy hatvan napon át tartó tárgyalási időszakot indít el, amin a legnehezebben megoldható és egyelőre tovább tolt kérdésekről igyekeznek majd meggyezésre jutni. Trump a G7-csúcson azt mondta, Iránnak soha nem lehet atomfegyvere a megállapodás alapján, de egyelőre sok a kérdés például a dúsított urán sorsa, vagy az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók feloldása körül. A tárgyalások az iráni külügyminiszter keddi közlése szerint a pénteki hivatalos aláírás után azonnal meg is kezdődnek.A piac már a pontos szöveg nélkül is pozitívan reagált a hírre, amit egymás után üdvözöltek a világ vezetői. Noha a világ legnagyobb tankerüzemeltetője szerint sok hajótulajdonos még hetekig is kivárhat, és az aknamentesítés miatt sem lehet hamar újraindítani a háború előtti mértékben a hajóforgamat a szoroson keresztül, a várakozásokat jól mutatja, hogy a Brent olaj hordónkénti ára kedden 80 dollár alá csökkent. Március óta nem volt ilyen alacsony szinten.Bár sok kérdés még megválaszolatlan, Irán keményvonalasai és az Egyesült Államok Iránnal szemben harciasabb fellépést sürgető politikusai is kritizálták a megállapodást, amiről azután egyeztek meg, hogy a két fél az előző hetekben a tűzszünet veszélyeztető támadások sorozatát hajtotta végre egymás ellen.A beszámolók szerint a megállapodás még az utolsó pillanatban is veszélybe került, miután az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni szervezet ellen harcoló Izrael támadást hajtott végre Bejrútban. „Trump elnök és én nem mindig értünk egyet” – mondta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodást követően.Napok óta várta a világA világ az előző hét végén már feszült figyelemmel és óvatos optimizmussal követte az eseményeket, miután Trump az előző hét második felében közölte, hogy megegyezésre jutottak Teheránnal – mindezt pár órával azután, hogy lefújt egy Irán ellen tervezett „NAGYON KEMÉNY” csapást. Bejelentését azonban sokan így is kétkedve fogadták, tekintve, hogy az amerikai elnök a háború február végi kezdete óta már közel negyven alkalommal mondta azt, hogy pár napra vannak a megállapodástól, de aztán nem történt semmi.Az Axios beszámolója szerint pár órával a bejelentés előtt a megállapodás kis híján összeomlott, miután Izrael újra Bejrút déli részén hajtott végre egy három halálos áldozattal és 15 sebesülttel járó támadást egy épület ellen. Izraeli közlés szerint a Hezbollah magas rangú parancsnokait célozták, miután a terrorszervezet Izrael északi részét lőtte. Trump az Axiosnak azt mondta, hogy bár a Hezbollah támadására reagáltak, sokkolta az izraeli támadásról szóló hír, közölve, hogy a libanoni szervezet csapásai senkit sem öltek meg, és károkat sem okoztak.„Miért kellett [Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek] egy kibaszott támadást csinálnia? Annyira dühös voltam. Tudatom vele. Nincsen kibaszott ítélőképessége” – mondta az amerikai elnök a lapnak. „Bibinek nem kellett volna azt csinálni, egyáltalán nem tetszett” – mondta Trump a Wall Street Journalnek. Az Axios értesülései szerint Irán már megkezdte egy Izrael elleni válaszcsapás előkészületeit, amit végül az amerikai tárgyalók a pakisztáni és katari közvetítők segítségével le tudtak állítani.Az iráni támadás izraeli válaszcsapással járt volna, és valószínűleg kisiklatta volna a megállapodás tető alá hozását. Az iráni külügyminiszter-helyettes hétfőn azt mondta az iráni állami médiának, hogy a Bejrút elleni támadást követően módosításokat hajtott végre a megállapodás szövegén, amit végül 15 perccel azelőtt véglegesítettek, hogy a pakisztáni kormányfő azt bejelentette.Trump a Wall Street Journal cikke szerint magyar idő szerint vasárnap este 11 órakor írta alá elektronikusan a megállapodást J. D. Vance amerikai alelnökkel és az iráni főtárgyalóval, Mohammad Bager Galibaf házelnökkel. Az elektronikus aláíráshoz egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint Trump ragaszkodott – írta a Journal.A békéről szóló szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírását viszont pénteken tartják Genfben. Ennek részleteit még a héten fogják kidolgozni katari és pakisztáni közvetítéssel az amerikai és iráni tárgyalódelegációk – írta a Bloomberg több, az ügyet ismerő emberekre hivatkozva. Az aláírási ceremóniá Vance a Fox Newsnak azt mondta, hogy „úgy tervezem, hogy ott leszek, de az is lehetséges, hogy maga az elnök is ott lesz”.Még a szoros és az atom körül is sok a kérdésA megállapodás nyilvánosságra hozásáról magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők hétfőn azt mondták egy-két nap lehet, Vance a CNBC-nek arról beszélt, hogy napokon belül, az NBC-nek már arról, hogy csak a hivatalos aláírás után történhet meg. Végül a Fox Newsnak már azt sem zárta ki, hogy Trump akár korábban is közzéteheti a dokumentumot. Trump kedden, a G7-es országok franciaországi találkozóján azt mondta, hogy „pár napon belül” közzéteheti a szöveget, felvetve a lehetőségét, hogy akár kamerák előtt olvassa fel az egészet.Az eddig nyilvánosságra került információk alapján a megállapodás két fő pontja, hogy Irán megnyitja a Hormuzi-szorost és az amerikaiak is feloldják az iráni kikötők blokádját, a másik pedig, hogy Teherán vállalja, nem fejlesztenek ki atomfegyvert. Viszont mindkettővel kapcsolatban bőven vannak megválaszolatlan kérdések.Trump vasárnap először még azt mondta, hogy a Hormuzi-szorost azonnal megnyitják, de később már azt, hogy csak pénteken, a szándéknyilatkozat aláírása után, azt állítva, hogy az addig tartó időt az aknák eltávolítására használják fel.Az egyelőre nem tiszta, hogy Teherán szedhet-e áthaladási díjakat a Hormuzi-szorosban. Trump a New York Timesnak azt állította, a megállapodás biztosítja, hogy soha nem kell fizetni az áthaladásért, de a Fársz iráni hírügynökség közlése szerint Irán csak hatvan napon át enged át ingyen hajókat – írta a Bloomberg. Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint a szöveg lehetőséget ad Iránnak és Ománnak díjszedésre, sőt arra is, hogy megakadályozzák izraeli hajók áthaladását – írta a Guardian.Fürdőzők a dél-iráni Bandar-Abbász tengerpartján, a háttérben veszteglő teherhajók a Hormuzi-szorosban 2026. június 8-án – Fotó: Amirhossein Khorgooei / ISNA / AFPVance az NBC Newsnak megerősítette, hogy hatvan napig nem lesz áthaladási díj. Ugyanakkor az iráni külügyminisztérium szóvivője már arról beszélt, hogy egyéb szolgáltatások nyújtásáért szednek majd be pénzt az áthaladó hajóktól, egyebek mellett környezetvédelmi hozzájárulás, navigációs segítségnyújtás és biztosítás formájában. Vance azzal érvelt, hogy a várakozások szerint hosszabb távon sem lesz áthaladási díj.Trump és Vance is azt emelte ki nagy eredményként, hogy Irán vállalta, nem lesz atomfegyverük. Viszont az iráni atomprogramról csak az elkövetkező hatvan napban fognak tárgyalni, és a részleteket még nem lehet tudni. Szakértők szerint erre a hatvan nap szinte biztosan nem lesz elég, tekintve, hogy a 2010-es évek közepén az erről szóló tárgyalások évekig tartottak, ahogy a sok apró részletről sikerült megegyezésre jutni.Kérdéses, hogy mi lesz a nagyjából négyszáz kilogramm majdnem fegyvertisztaságúra dúsított uránnal, és az iráni atomlétesítményekkel, valamint Irán polgári célú atomprogramjával. Trump vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok segítségével fogják hígítani a 60 százalékos uránt, míg Vance az NBC Newsnak arról beszélt, hogy a megállapodás egyik fő eleme, hogy az iráni uránkészletet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az Egyesült Államok segítségével megsemmisítik.A befagyasztott iráni pénzek sorsaEgy másik nagy témakör a várakozások szerint az Irán ellen bevezetett szankciók feloldása, valamint a befagyasztott iráni vagyon sorsa lesz. A Reutersnek egy magas rangú iráni tisztviselő a bejelentés előtt azt mondta, hogy az Egyesült Államok 25 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon átadásába egyezett bele. A Háárec izraeli lap egy pakisztáni forrása 24 milliárd dollárt említett, amit az ünnepélyes aláírás után kapna meg Irán, míg a Mehr iráni hírügynökség szerint 12 milliárd dollárt már azelőtt megkap Teherán – írta a Guardian.Az iráni rezsim mindenképpen el akarja érni a pénzek feloldását, az év eleji tüntetések is a katasztrofális gazdasági helyzet miatt indultak, ezen pedig még súlyosbított a háború. Nőtt a munkanélküliség, az infláció pedig 85 százalékos lett, de az élelmiszerek több mint 100 százalékkal drágultak. Szakértői becslések szerint nagyjából százmilliárd dollárnyi vagyon van zárolva külföldön. „Ez az a kérdés, amiről az irániak a legkeményebben tárgyalnak” – mondta a Wall Street Journalnek Ali Vaez, a brüsszeli International Crisis Group Irán-szakértője.A pénzek sorsa azonban komoly belpolitikai problémákat okozhat a Fehér Háznak, az Iránnal szemben kemény fellépést pártoló republikánusok ugyanis erőteljesen ellenzik az ötletet. Különösen azután, hogy éveken át kritizálták és gúnyolták Barack Obama volt amerikai elnököt, miután kormánya egy 1,7 milliárd dollár értékű kifizetés részeként négyszáz millió dollárnyi „raklapnyi készpénzt” szállított le repülővel Iránnak az iráni atomprogram korlátozásáról szóló 2015-ös megállapodás alapján. A bírálatok szerint a szankciók feloldását és a vagyon felszabadítását a rezsim a térségbeli terror- és gerillaszervezetek támogatására és rakétafejlesztésekre használta fel.A megállapodásról egymás után interjúkat adó Vance több alkalommal is jelezte, a pénzeket csak akkor kapja meg Teherán, ha betartja a deal ráeső részeit.A CBS Newsnak azt mondta, hogy a több forrás által is említett 24 milliárd dollár „egyszerűen nem szerepel egyik szövegben sem”, amiről az irániakkal tárgyaltak, míg az ABC Newsnak arról beszélt, hogy Irán nem fog csak azért pénzt kapni, mert aláírtak egy megállapodást. Az alelnök szerint szankciók alóli mentességet adnak Teheránnak, ha bizonyíthatóan betartja, hogy nem fejlesztenek atomfegyvert.Izraelben feszültségeket szültIráni tisztviselők közölték, hogy a szándéknyilatkozatról szóló megállapodás részeként minden fronton leállnak a harcok, kiemelve, hogy ez Libanonra is vonatkozik. Izrael az Irán ellen indított támadások után pár nappal háborúba kezdett a Hezbollah ellen, miután az Iránnal szövetséges terrorszervezet rakétákkal kezdte el lőni Izraelt. Az izraeli kormány korábban többször is jelezte, hogy szerintük a két háború teljesen különálló hadszíntér, és az iráni béketárgyalások nem vonatkozhatnak Libanonra, de vasárnap Trump a közösségi oldalán közölte, hogy Izrael nem hajthat végre támadásokat Libanon egyik részén sem. Ez a Wall Street Journal értesülései szerint meglepetésként érte az izraeli tisztviselőket.Izraelben politikai oldaltól függetlenül kritizálták a megállapodást, amiben az eddig megjelent hírek szerint nem szerepel sem az iráni ballisztikus rakéták kérdésre, valamint az, hogy Teherán hagyjon fel a közel-keleti fegyveres és terrorcsoportok, mint a Hezbollah, valamint a palesztin Hamász támogatásával. Vance azt állította, hogy a megállapodásban van egy olyan rész, amely szerint Irán nem pénzel terrorszervezeteket, de az ABC-nek adott interjújában azt már nem részletezte, hogy ez pontosan mit is jelent.Az őszi választásokra készülő Netanjahu politikai ellenfelei lecsaptak erre. Avigdor Liberman egykori védelmi miniszter szerint „izraeli szempontból katasztrofális” a megállapodás, míg Jaír Lapid ellenzéki vezető az egészet „az izraeli kül- és biztonságpolitika egyik legsokkolóbb kudarcaként” értékelte.Az iráni–amerikai tárgyalásokból kihagyott izraeli kormány tagjai nem reagáltak azonnal a megállapodásról szóló hírekre, de Jiszráel Kac védelmi miniszter hétfőn közölte, hogy az izraeli hadsereg egységei nem vonulnak ki a Libanonban, Szíriában és Gázában létesített biztonsági zónákból, hogy meg tudják akadályozni az Izrael elleni támadásokat. Kedden újabb támadásokat intéztek dél-libanoni Hezbollah-célpontok ellen, de azok intenzitása kisebb volt a korábbiaknál.Az izraeli kormányfő végül csak hétfő este szólalt meg a megállapodással kapcsolatban. Netanjahu megerősítette, hogy nem vonulnak ki Libanonból, jelezve, hogy „a küzdelem még nem ért véget”. Közben igyekezett távol tartani magát a megállapodástól, kiemelve, hogy azt az amerikai elnök kötötte Iránnal, és „az az ő döntése volt”, nem mindig értenek mindenben egyet Trumppal. Egyben sikernek nevezte az Irán ellen indított háborút, mert azzal megszüntették az Izraelre leselkedő nukleáris veszélyt.Trump kedden kijelentette, hogy Netanjahunak „felelősségteljesebbnek kéne lennie Libanonnal kapcsolatban”, és kritizálta Izrael háborús stratégiáját, közölve, hogy túl sokan halnak meg. „És nem kell minden alkalommal lerombolnod egy lakóházat, amikor keresel valakit, mert rengeteg ember van ezekben a lakóházakban, és nem mind Hezbollah-tagok” – mondta Trump. Emellett közölte, azt javasolta Izraelnek, hogy Szíria segítségét kérjék a Hezbollah elleni harchoz, mert jobb munkát végeznének. Trump azt mondta, Netanjahuban nem csalódott, továbbra is remek a kapcsolatuk.Tiltakoznak az iráni és amerikai keményvonalasokTeheránban és több más városban a hétvégén több tüntetést is tartott a megállapodás ellen, amiken mások mellett Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, valamint az iráni főtárgyaló, Mohammad Bager Galibaf iráni házelnök halálát követelték, amiért szerintük szükségtelen kompromisszumot kötöttek az Egyesült Államokkal. Maszúd Peszeskján iráni elnök a hétvégén nemzeti egységre szólított fel, és a kritikus hangok elhallgattatására kiemelte, hogy a megállapodásra áldását adta Modzstaba Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője is. Őt viszont a háború kezdete óta nem lehetett látni, és ellentmondó hírek keringtek arról, mennyire súlyosan sérült meg az egyik első légicsapásban.Közben Trumpnak a Republikánus Párt Iránnal szemben keményebb fellépést sürgető tagjaival is szembe kell néznie, akiket főleg a rezsimmel szemben bevezetett szankciók feloldása és a lefoglalt több milliárd dollár átadása aggaszt. Valamint attól tartanak, hogy a még letárgyalandó végső megállapodás nem lesz jobb annál az atomalkunál, amit még Barack Obama elnöksége alatt kötöttek 2015-ben Iránnal. Trump 2018-ban felrúgta azt a megállapodást, amit a megelőző években erőteljesen kritizált.Közlekedők Ruhollah Khomeini és Ali Hamenei néhai ajatollahot, korábbi iráni vezetőket ábrázoló óriásmolinó előtt Teheránban, 2026. június 15-én – Fotó: Abedin Taherkenareh / AP / MTIA Trump szövetségesének számító Lindsey Graham republikánus szenátor az X-en közzétett posztjában közölte, hogy bár örömmel fogadja a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló megegyezést, kissé aggódik a megállapodás miatt. Azt ígérte, szorosan figyelni fogja az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat. Egyben arra figyelmeztetett, hogy az atomprogramról szóló megállapodást a kongresszusnak is el kell majd fogadni. John Hagge lelkipásztor, aki Trump beiktatási ünnepségén is beszédet mondott, kijelentette, hogy „egy fillért sem kéne adni ennek a gyilkos rezsimnek, amíg folytatja a rakétaépítést és terrorista szövetségeseit pénzeli” – írta a Bloomberg.A megállapodást más republikánus szenátorok sem siettek dicsérni, arra hivatkozva, hogy még nem látták annak a szövegét. „Ha ez egy titkos megállapodás, hogyan tudnám komolyan venni” – mondta Thom Tilles szenátor. A republikánusok szenátusi vezetője, John Thune is jelezte, hogy előbb látni szeretné a szöveget, és a kongresszusban még azok sem tudják, hogy mi van benne, akik közelről követik a fejleményeket. „Mindannyiunknak vannak kérdéseik, még egyikünk sem látta” – közölte James Lankford szenátor.Trump ezzel kapcsolatban kedden azt mondta, hogy „tetszik az ötlet, küldjék el a kongresszusnak, legyenek szívesek”, hozzátéve, hogy „ki ne hagyná jóvá” a megállapodást.Victoria Taylor, az amerikai külügyminisztérium egykori magas rangú tisztviselője, az Atlantic Council tagja a Reutersnek kijelentette: „Ez a megállapodás valószínűleg a legjobb lehetséges megoldás a további konfliktusok elkerülésére, de nem jobb annál, mint amit akkor lehetett volna elérni, ha az Egyesült Államok eleve diplomáciát folytat a háború helyett.”Washington és Teherán az atomprogramjáról tartott tárgyalásokat, amikor az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, eleinte a rezsimváltást, valamint az iráni atomprogram megsemmisítését és a ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolását tűzte ki célul. A katonai célok közül rengeteget elértek, azonban a rezsim számos vezetőjének elvesztése és súlyos veszteségei ellenére sem omlott össze, és valószínűleg jelentősen csökkent rakétakészletei ellenére még a múlt héten is képes volt rakéta- és dróntámadásokat indítani többek között a térségbeli Öböl-országok területe ellen is.A háborúban több ezer ember halt meg, köztük 13 amerikai katona. Az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárt költött el a harcokra, amik vészesen leapasztották az amerikai rakétakészleteket. Közben a Hormuzi-szoros lezárása miatt a kőolaj ára az egekbe szökött, komoly károkat okozva a világgazdaságban, négyszázalékos inflációt okozva az Egyesült Államokban is. A szoros lezárása okozta műtrágyahiány pedig felboríthatja az élelmiszergyártást, akár több tízmillió ember éhezését okozhatja. A háború mérlege függ majd a pénteki megállapodás pontos szövegétől, de még inkább az utána letárgyalandó végső békemegállapodás tartalmától is.