A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „Magyarország számára ez egyfajta visszatérés”, miután az áprilisi választások eredménye egyértelműen megerősítette az ország európai elkötelezettségét. Mint mondta, Magyarország „újra európai országként viselkedik”, amely nemzeti érdekeit a szövetségi rendszeren belül érvényesíti.Orbán Anita emlékeztetett arra, hogy Budapest és Kijev többhetes tárgyalás után olyan kétoldalú megállapodást kötött, amely a kárpátaljai magyar kisebbség jogait rögzíti. A megállapodás az anyanyelvhasználatot, az oktatást, a közigazgatásban való részvételt, a kulturális jogokat és a magyar közösségi szimbólumok használatát is érinti.A magyar diplomácia különösen fontos eredménynek tekinti, hogy a dokumentum bekerült Ukrajna és az Európai Unió kisebbségvédelmi akciótervébe is. A megállapodás emellett egy úgynevezett köztes mérföldkövet („benchmarkot”) is tartalmaz. Ennek értelmében, ha Ukrajna nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, az első klaszterben zajló csatlakozási folyamat automatikusan leállhat.Az uniós csatlakozási tárgyalások jelenlegi módszertana hat nagy klaszterre osztja a tárgyalási fejezeteket. Az első, úgynevezett „Alapok” klaszter a jogállamiságot, a demokratikus intézmények működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alapvető jogok érvényesülését foglalja magában.Ez a klaszter kiemelt jelentőségű, mert megnyitása nélkül a tárgyalások többi része sem haladhat előre, lezárására pedig csak a teljes csatlakozási folyamat végén kerülhet sor. Az Európai Bizottság rendszeresen értékeli a tagjelölt ország teljesítményét, és a reformok előrehaladásától teszi függővé a további lépéseket.Ukrajna 2022-ben, az orosz inváziót követően nyújtotta be EU-tagsági kérelmét, és még ugyanabban az évben megkapta a tagjelölti státuszt. Az Európai Tanács 2023 decemberében döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ezt azonban az Orbán-kormány blokkolta, többek között éppen a kárpátaljai magyar kisebbségek jogaira hivatkozva.A csatlakozási folyamat azonban várhatóan még hosszú évekig eltarthat. Kijevnek számos reformot kell végrehajtania a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a kisebbségi jogok területén. Az uniós tagállamok egyhangú támogatása a tárgyalások minden szakaszában szükséges. És továbbra is előírás, hogy hadviselő ország nem lehet az EU tagja.Orbán Anita hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kizárólag a meglévő uniós csatlakozási metodológia szerinti, teljesítmény- és reformalapú bővítést támogatja. Mint fogalmazott, Budapest nem támogat más megoldást, csak „a normál folyamatot”.