Fotó: Róka László / MTI bizományosiVéget érhet egy korszak a magyar pénzügyi rendszerben: a kormány a kamatstop kivezetésére készül, közben a babaváró hitelek és az ATM-telepítési kötelezettség is döntésre várnak. A korábban bevezetett szabályok közül több népszerűnek bizonyult, ám a bankok és a jegybank szerint egyre nehezebben indokolhatók gazdasági szempontból. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a Tisza-kormány mennyire hajlandó szakítani ezekkel a piacot torzító megoldásokkal.Vége lehet a kamatstopnak: a kormány június 11-én bejelentette, hogy a 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, és 2026. április 17-től már határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem tartható fenn. Így a jelenlegi feltételek mellett szeptember 30-ig marad érvényben a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, ha a parlament elfogadja a kormány törvényjavaslatát. A javaslat figyelemmel van arra is, hogy eddig az időpontig lehetőség legyen a ténylegesen rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására.Mindez nem akármilyen változás, amely természetesen bizonyos adósokat nehezebb helyzetbe hoz. Márpedig ettől a mindenkori magyar kormány a devizahiteles válság óta retteg: akkor rengeteg család élete ment tönkre, makroszinten pedig a devizahitelek megemelkedő törlesztőrészlete miatt nagyon nehezen is indult be a fogyasztás Magyarországon. Itt azonban egy olyan, eléggé érthetetlenül megmaradt piactorzításról van szó, ami gazdasági, illetve morális oldalról is felülvizsgálatra szorult, és remélhetőleg a negatív hatások valóban limitálhatók.Egy velünk maradt válságintézkedésA Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi pénzügyi és stabilitási jelentése részletesen is tárgyalta ezt a kérdést, illetve a kivezetés esetleges következményeit.Nagy Márton még gazdaságfejlesztési miniszterként a Covid után találta ki, hogy a változó kamatozású lakossági hitelekkel rendelkező embereket meg kell védeni a kamatok emelkedésétől. Korábban ugyan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éppen azt próbálta javasolni, hogy a lakosság a kamatok már várható növekedése ellen inkább kiszámíthatóbb, fix kamatozású hitelek felvételével védekezzen – majd erős morális csavarral, nagy pofont adva a pénzügyi tudatosságnak a kormány mégis azokat védte meg, hozta kedvezőbb helyzetbe, akik nem fogadták meg a tanácsot.Az állam 2021 decemberében 2 százalékos BUBOR-nál (viszonyhozamnál) befixálta az adósok kamatait, 2022 januárjától kezdve, majd ezt az intézkedést félévről félévre mindig meghosszabbította. Aztán 2026. április 18-án, vagyis az országgyűlési választás után, de még a régi erők változtatásával hatályba lépett a 84/2026. (IV. 17.) kormányrendelet, amely a kamatstop lejárati dátumát (2026. június 30.) úgy szüntette meg, hogy nem adott újabb határnapot, időtartamát így gyakorlatilag időbeli korlát nélkül meghosszabbította.A program „nyílt végűvé” vált, vagyis olyan lett, mintha immár örökre velünk maradna a kamatstop. Csakhogy ezzel majdnem nagyon nehéz helyzetbe hozta a Fidesz a bankokat – és áttételesen a lakosságot, a többi adóst, illetve más banki ügyfeleket, hiszen a bankok nem arról híresek, hogy maguk nyelnék le a nagy veszteségeiket, amit a kormány rájuk kényszerít. A nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint a jogszabály által érintett hitelek pénzáramlásainak volt félévente mintegy 10 milliárd forint szektorszintű vesztesége, ezt a bankok mindig lekönyvelték. De ha a teljes futamidőre el kellett volna könyvelni, hogy a lakossági hitelek kamatstop alá esnek, akkor az MNB szerint az 125 milliárd forint azonnali veszteség lett volna a bankoknak. Ha az új kormány végül valóban kivezeti a kamatstopot, akkor persze ez nem merül fel.De mit jelent mindez a lakosságnak? A bankok régóta úgy érzik, hogy a kamatstop fenntartása már rég nem volt indokolt. Az ügyfeleknek nem jelentene túlzott anyagi terhet a kivezetés. Korábban több bank az Alkotmánybíróságnál is megtámadta a kamatstop állandó meghosszabbításait. Az MNB szerint a kamatstop esetleges kivezetése 218 ezer szerződést (842 milliárd forint) érintene. Ez a 2025. év végi adat került be a Pénzügyminisztérium döntéselőkészítő anyagába is. Ezen belül a sérülékeny adósok száma úgy 19 ezer fő lehet, akikhez 164 milliárd forintnyi kamatstop által érintett jelzáloghitel-állomány (a teljes jelzáloghitel-állomány 2,1 százaléka), valamint 110 milliárd forint egyéb hitel tartozik.Sérülékeny adósoknak tekinti az MNB azokat a hitelfelvevőket, akiknek az intézkedés kivezetése legalább 5 ezer forinttal megnövelné a havi törlesztőrészletét, vagy akik az intézkedés bevezetése óta nyugdíjas korúak lettek (emiatt vélhetően apadt a jövedelmük), illetve akiknek az új helyzetben 40 százalék fölé lépne a jövedelemarányos törlesztési mutatója (JTM). Nekik akár érdemes lehet egyedi megállapodást kezdeményezni a bankoknál, mindenesetre a bankok olyan régóta lobbiznak a változásért, hogy ők vélhetően akkor is elégedettek lesznek, ha néhány adóssal türelmi időben, hosszításban vagy valamilyen egyedi konstrukcióban kell megállapodni.A bankok április 12-e óta érezhetően abban reménykedtek, hogy a választási fordulat nekik is hoz némi előnyt, nevezetesen azt, hogy a Fidesz-éra szakmailag nehezen indokolható döntéseiből visszavesz valamit a Tisza-kormány. Erről több bankárral is beszéltünk, és június 11-ig úgy tűnt, hogy ebben a bankok nem értek el túl nagy sikereket. Azt persze nem tudjuk pontosan, hogy egyáltalán mennyire jutottak el a kérések az illetékesekhez, mennyire tudtak tárgyalni a bankok Kármán András pénzügyminiszterrel, aki maga is bankár volt korábban, biztosan értette ezeket a problémákat.A bankok szívesen belekapaszkodtak volna abba a kampányígéretbe, hogy az állami szerep nem a piac helyett, hanem a piac mellett érvényesül, arányos és indokolt beavatkozásokkal, csak ott és akkor, ahol és amikor az valóban szükséges. Mindenesetre nekünk úgy tűnt, hogy a hazai bankvezetők sem tudták előre, hogy június 11-én kapnak egy számukra kedvező ígéretet.ATM mindenhová?Amennyire tudjuk, a bankoknak a kamatstop mellett főleg az fáj még, hogy egyelőre érvényben maradt az a Fidesz-örökség, hogy az 500 és 1000 fő közötti településekre 2026. december 31-ig ATM-eket kell telepíteni. Ennek a Magyar Közlönyben korábban megjelent a pontos kiosztási rendje is. A korábbi, de ma is érvényben levő rendeletek alapján szektorszinten mintegy 600 ATM-et kell telepíteni év végéig.A munkát minden érintett hazai bank elkezdte, néhány telepítés történt is, de a kedvező jogszabályváltozásban, vagyis a korrekcióban bízva a bankok az utóbbi időben nem voltak túl aktívak. Viszont egyelőre továbbra is érvényes, hogy 2026 végéig az 500 fősnél nagyobb települések is kapjanak ATM-et. A bankárok szerint ezeknél jellemzően naponta 0–2 automatahasználat várható, vélhetően az is limit alatti, ingyenes készpénzfelvétel, vagyis a program banki oldalról valójában csak költség, szinte nulla bevétellel.A bankokat persze aligha sajnálja a társadalom, így ők próbáltak azzal is érvelni, hogy a készpénzhasználat nem modern, mindenkinek drága, segíti a falvakban az uzsorások működését, az államnak éppen a digitalizációt kellene szorgalmaznia, de a korábbi kormány hajthatatlan volt.Egy ATM telepítése és éves működtetése egyaránt 8–10 millió forint körüli összeg. Olykor az önkormányzat segít, máskor nem annyira tud, ilyenkor van, hogy telepített konténerbe kerül a kistelepülésen az ATM, de mindenképpen kell egy betontalapzat, egy szünetmentes tápegység, jó távközlési kapcsolat, illetve megfigyelhetőség (kamera). A magyar bankok attól sem repestek, hogy a Revolut kimaradt a telepítési kötelezettségből.Valami lesz a babaváróval is2026. június 30-a fordulópont lett volna a babaváró hitelek piacán is. A hitelhez jelentős kamatelőny járt, akkor is, ha még nem jött a baba. Egy halasztás után úgy tűnt, hogy 2026. június 30-tól a pároknak vissza kellene fizetnie a kedvezményes termékből származó kamatelőnyt, ha valamilyen okból nem lett gyerekük, végül a kormány 2026. november 1-ig automatikusan újabb haladékot adott.Itt a bankok csak amolyan postások, ők folyósítottak, ők is szedik vissza az államnak a pénzt, kivéve, ha novemberig a Tisza valahogyan belenyúl a szabályozásba. Az MNB számai szerint a 2026 közepén teljesítési határidővel rendelkező babaváró hitelszerződések egyötödénél, 24,7 ezer szerződés (182 milliárd forint) esetében nem teljesült volna a gyermekvállalási feltétel. Az MNB becslése szerint a sérülékenynek tekinthető hitelállomány 43 milliárd forint, vagyis ennyi hitelezettnek okozna gondot a kamatelőny visszafizetése.Az MNB sérülékenynek tekinti azon házaspárokat, ahol a kamattámogatás elvesztése miatt 5 millió forint feletti visszafizetési kötelezettség keletkezne, és olyan személyi kölcsönt kellene felvenni a visszafizetésre, ami nagyon megterhelné a család jövedelmét, mert 60 százalék fölé ugrana a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM).Mennyire lesz bátor a Tisza?A Tiszának sok mindenben lépnie kellett, de van, ahol egyelőre fennmarad a bizonytalanság, vagy akár újabb is bekerült a rendszerbe. Ilyenek a devizahiteles szabályok: a bankok továbbra is azért lobbiznak, hogy a Tisza vizsgálja felül a piacidegen szabályozásokat. Már csak azért is, mert ha egy kicsit szélesebbre nyitjuk ezt a kérdést, most valóban nyíltak esélyek: erős a forint, alacsonyabbak a kamatok, rekordmélységben az infláció. Valószínűleg ritka kedvező pillanat lenne ahhoz, hogy a Tisza-kormány kivezessen olyan, még a Fidesz által bevezetett vélhetően népszerű, de sok szempontból piactorzító vagy káros intézkedéseket, mint az árréstop, a védett üzemanyagár, ahogy az említett kamatstoppal már elhatározta magát. Hiszen most úgy lehetne ezeket a káros és egyes esetekben a költségvetésnek is nagyon negatív elemeket kivezetni, hogy az nagyon nem fájna a lakosságnak.Az előző kormány nagyon szerette megvédeni a családokat a „háború és a szankciók miatt” elszabaduló válságtól. Főleg, ha azt nem is ő, mármint a kormány dotálta, hanem az élelmiszer-kereskedők, az üzemanyag-forgalmazók, vagy éppen a bankok. Ugyanakkor valamikor le kellene zárni ezeket a programokat, hiszen az sohasem jó, ha az állam a piac helyett rendeleti úton határoz meg árakat. Részben azért nem, mert az a nevezett piaci szereplőkkel szemben igazságtalan lehet, részben pedig azért nem, mert az intézkedések káros hatását úgyis a magyar állampolgár fizeti meg, nagyobb hiányban, drágább alternatív bolti cikkekben, vagy drágább egyéb banki szolgáltatásokban.Természetesen a Tisza „politikai” szempontjai is érthetők: köti őket a sok választási ígéret, nem akarnak népszerűtlennek gondolt intézkedésekkel teret adni a Fidesz visszaerősödésének. Csakhogy a másik oldalon ott van az örök politikai javaslat, mégpedig az, hogy a múlt torz elemeit érdemes a politikai ciklus elején már rendbe rakni. 2026 biztosan amolyan átmeneti év lehet, amikor a sok nehézségről még határozottan el lehet mondani, hogy az a múlt hozadéka. 2027-ben már javarészt a Tisza felelőssége lesz a gazdaság paraméterrendszere. Csakhogy ez a 2026 versus 2027 a bankszektorban azért nehezen értelmezhető, mert ahogy a kamatstopnál, úgy a babavárónál és az ATM-telepítésnél is közelednek az idei határidők.