A megkérdezett diákok közel fele nem avatkozik közbe, amikor iskolai bántalmazást lát, sokan pedig úgy érzik, hiába jelentenék a zaklatást, annak nem lenne következménye. Többek között ezek derültek ki a NEM OKÉ nevű, iskolai bullying megelőzését célzó program első tapasztalataiból.

Négy II. kerületi iskola részvételével zajlott az elmúlt hónapokban a NEM OKÉ pilotprogram, amelynek célja az volt, hogy a diákok, szülők, pedagógusok és szakemberek közösen keressenek megoldásokat az iskolai zaklatás kezelésére, számolt be róla a Telex. A programban részt vevő intézményekben kérdőíves felmérést végeztek. A 160 válaszadó diák közül 97-en, vagyis csaknem 60 százalékuk mondta azt, hogy már volt iskolai bántalmazás áldozata. A kitöltők közül 140-en találkoztak bullyinggal szemlélőként, míg minden ötödik diák bevallása szerint maga is volt már bántalmazó.A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a válaszadók közel fele semmit sem tett, amikor zaklatást látott. Emellett sok diák úgy nyilatkozott: ha segítséget kért az iskolában, problémáját nem vették kellőképpen komolyan. A „részben”, „inkább nem” vagy „egyáltalán nem” válaszok együtt a visszajelzések több mint felét tették ki.A program szakmai vezetői szerint ez összefügghet azzal, hogy a tanulók gyakran nem hisznek abban, hogy a jelzésüknek valódi következménye lesz. Több iskolában azt tapasztalták, hogy a diákok és sokszor a pedagógusok is eszköztelennek érzik magukat a helyzetek kezelésében.A programban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: a bullying nem egyszerű gyerekcsíny, hanem gyermekvédelmi kérdés. Hábencius Judit, a II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője szerint az iskolai bántalmazás nem magánügy, hiszen annak hatásai az iskola falain kívül is elkísérik az érintett gyerekeket.A részt vevő intézményekben több új kezdeményezést is bevezettek. Volt, ahol anonim üzenődobozokat helyeztek ki, máshol külön e-mail-címet hoztak létre a zaklatási esetek jelzésére. A tapasztalatok alapján a program szeptembertől folytatódhat, és várhatóan további iskolák is csatlakoznak majd hozzá.A szervezők szerint a legfontosabb eredmény, hogy a diákok, a szülők és az iskolák elkezdtek nyíltan beszélni a bullyingról, amely továbbra is az egyik legjelentősebb, mégis gyakran rejtve maradó probléma a magyar iskolákban.„A legtöbb esetben nincsen safe space az iskolában” – magyar rövidfilm a tanár-diák közötti szexuális határátlépésrőlA tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.