Cikkünk frissülAz Országgyűlésnek alárendelt, költségvetési forrásból működő, Független Közmédia Testület jön létre „a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére” – derül ki a pénteken este a három tiszás országgyűlési képviselő – Hantosi István, Melléthei-Barna Márton, Kulcsár Krisztián – indítványaként benyújtott, a médiatörvényt módosító, 54 oldalas javaslatcsomagról. Ezzel Magyar Péter miniszterelnök, ha az utolsó pillanatban is, de beváltotta azt a múlt heti ígéretét, hogy ezen a héten beadják a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot, de ami fontosabb, beváltja a Tisza egyik legfontosabb kampányígéretét – még ha az a kampányígéret nem is valósult meg, hogy a választás után azonnal leállítják a közmédia „hazug hírszolgáltatását”. https://hvg.hu/360/20260606_ossztuz-akozmediara-demokraciaproba-haztartasok-kasszaja-a-kepernyo-megosztasaA Független Közmédia Testület az eddigi, sok kritikát kapott Közszolgálati Közalapítvány helyett jön létre, mert azt a törvényjavaslat egyidejűleg megszüntetni rendeli. A javaslat tartalmazza azt is, hogy ez az új testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közmédia átalakítással létrejövő új, önálló gazdasági társaságként működő elemei felett. Ugyanis a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) átalakulásával két új társaság jön létre:Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetbe az Országgyűlés négy évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot választ – ebből hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék javasol –, de hosszabb mandátummal, öt évre pedig további három olyan tagot is, akiket a „médiaszakma” jelölt. A „szakmai jelölteket” az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített ülése hallgatják meg, majd jelölik az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottságának – ugyanitt, a szakbizottságban hallgatják meg a pártok jelöltjeit is.Az új testület feladata lesz folyamatosan ellenőrizni „a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapelveinek és céljainak megvalósulását”, és évente, független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendelni a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére, szükség esetén a Médiatanács eljárását kezdeményezni, védeni a közmédia szolgáltató cégeinek függetlenségét, megválasztani ezek vezérigazgatóit, megállapítani a díjazásukat, kinevezni és visszahívni a felügyelőbizottsági tagokat, továbbá ez a testület hagyja jóvá a két cég éves gazdálkodási tervét, költségvetésük főösszegeit, és 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez „előzetes tárgyalási felhatalmazást” is kell kérni ettől a testülettől. Ugyanakkorszerződéskötéshez már 100 millió forintnál magasabb összegű megbízásnál is szükséges lesz a Független Közmédia Testület engedélye.A javaslat alapján a közszolgálati médiaszolgáltatásra, és a médiatartalom-szolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket az úgynevezett Közszolgálati Charta tartalmazza. Megalkotója és felügyelője a Közszolgálati Tanács lesz, és kötelező lesz közzétenni szövegét a médiatartalom-szolgáltató honlapján. A Charta részletesen szabályozza majd a közszolgálati média olyan alapelveit, mint a szerkesztői szabadság, a forráskezelés, az álhírek elleni fellépés, vagy akár a mesterséges intelligencia használatának a szabályozása. Külön figyel majd az anyanyelvi kultúra ápolására, a magyarországi nemzetiségek és határon túli magyarok kultúrájának bemutatására, a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátására. Szabályozza a reklámok, vagy a közérdekű közlemények közzétételének elveit is. Sőt, a Charta tartalmazza majd a munkatársakra vonatkozó alapvető etikai szabályok kialakításának elveit is – különös tekintettel azokra, akik a hírműsorokban dolgoznak.A törvényjavaslat alapján létrejön a tulajdonosi jogokat gyakorló testület mellett amúgy létrejön egy további testólet is, a Közszolgálati Tanács. Ennek 18 tagja lesz, az elnökét maguk közül választják a tagok, és a funkciója az lesz, hogy „a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett”. A tagokat a törvény mellékletében felsorolt jelölő szervezetek delegálják 3 évre, és legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálhatók. A jelölő szervezetek között van a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a rektori konferencia, az iparkamara, a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, az önkormányzati szövetségek, az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a határon túli jelentősebb magyar kulturális szervezetek, a gyermekek jogait illetve a családok érdekeit védő hazai civil szervezetek, a fogyatékossággal élő személyek érdekképviseletét elleátó szervezetek, az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő szervezetek, továbbá a környezet-, természet- és állatvédelmi szervezetek.Megmarad az új rendszerben az NMHH, vagyis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság– derül ki a törvényjavaslatból, amely arra is kitér, hogy az NMHH médiatanácsa az Országgyűlés által egyidejű, listás szavazással választott öt tagból álló testület, melynek két tagját a kormánypárt, két tagját pedig az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A Médiatanács elnökének a tisztsége pályázat útján tölthető be. Az elnök esetében kizáró ok, ha „a jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott”.Jelentősen átalakul a közmédia finanszírozásaNagy változás jön a közmédia finanszírozásában is: a kormány hároméves költségvetési ciklussal számol, hogy ezzel is kiszámíthatóbb és stabilabb legyen a működés, valamint megakadályozza a politikai befolyást. Az első hároméves törvényt ugyanakkor csak 2028-tól állapítja meg az Országgyűlés.A költségvetési tervről a Közszolgálati Költségvetési Tanács nyilvánít véleményt, amelynek tagjai között a vezérigazgatók és az Állami Számvevőszék esetileg delegált képviselője mellett két független szakértő is lesz. A javaslatot a törvény meghozatala előtti június 15-ig kell elkészíteni, a Tanácsnak másfél hónapja lesz arról véleményt mondani, július 31-ig.A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vállalkozási tevékenységet is végezhet, de a nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.Jön a függetleneket támogató SajtóalapLétrejön a törvényjavaslat értelmében a Tisza választási programjában ígért Sajtóalap is. Ez egy olyan – az NMHH költségvetésén belüli és a Médiatanács által kezelt – elkülönített pénzalap, amelynek feladata „a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése.” A sajtóalapnak saját ügyvezető igazgatója és felügyelőbizottsága lesz.A Sajtóalapból nyilvános pályzat útján – a Médiatanács közreműködésével – támogathatók majd a törvényjavaslat szerint filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások, továbbá „az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek”.Melléthei-Barna: Visszaadjuk a demokrácia alapjátA javaslat benyújtásáról beszámoló Melléthei-Barna Márton Facebook-posztja szerint az új szabályozás célja „a független, objektív közmédia kialakítása”, amely „visszaadja a közmédiát a magyar embereknek, visszaadja a nyilvánosság méltóságát és helyreállítja a demokrácia egyik legfontosabb alapját Magyarországon.” Hozzátette: „vannak törvényjavaslatok, amik nem egyszerű jogi aktusok, hanem egy ország demokratikus önbecsülését állítják helyre.” Kiemelte:a közpénzből fenntartott közszolgálati média nem lehet a mindenkori kormány kommunikációs eszköze. Ehelyett – folytatta – „közfeladatot lát el, közvagyonnal gazdálkodik és a nyilvánosság bizalmából működik”. Arra is emlékeztetett, hogy „az elmúlt években mindenki számára világossá vált, hogy az intézményi garanciák nem működtek: sérült a szerkesztői függetlenség, a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés alapvető követelménye”, ezzel „a közszolgálati média elvesztette a közbizalmat”.Melléthei-Barna Márton a törvényjavaslat egyik előterjesztőjeHVG / Cabrera MartinA javaslat ismertetése szerint „átlátható, ellenőrizhető és számonkérhető közszolgálati médiarendszert hoz létre”, és a Közszolgálati Chartával világos szakmai mércét is állít, az új Közszolgálati Tanács feladata pedig az lesz, hogy figyelemmel kísérje a közszolgálatiság elveinek érvényesülését. A törvényjavaslat a Médiatanács működését is átalakítja – írta, és jelezte, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA vezérigazgatóinak vezetői megbízatása megszűnik, valamintaz új vezetők kinevezéséig tartó átmeneti időszakban a szakmai irányítást a Tarr Zoltán miniszter végzi, feladata az intézményi átmenet biztosítása, a pénzügyi és működési audit elindítása, valamint a közszolgálati média helyreállításának koordinálása lesz.Magától távozott a hírhamisító MTVA-vezérAz elmúlt napok eseményei közé tartozik, hogy felmondott Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírhamisításról elhíresült vezérigazgatója. Az MTVA közleményében azt írta, a felmondást a vezérigazgató arra hivatkozásul nyújtotta be, hogy az újonnan megválasztott kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.Május 18-án a Tisza-kormány második ülése után sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megkezdik az MTVA és a közszolgálati média teljes körű átvilágítását. A kampány során egyébként Magyar Péter többször elmondta, hogy győzelem esetén azonnal leállítják a közmédia hírszolgáltatását, erre végül nem került sor.Nemrég, június 8-án pedig Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette: megbízta Grósz Juditot, hogy miniszteri biztosként fogja össze a közmédia körüli teendőket. A miniszteri biztos feladata a közmédia működési átvilágításának összefogása, illetve a kiegyensúlyozott működésének előkészítése és majd az ehhez kapcsolódó szakmai, társadalmi egyeztetés koordinálása.Arról, hogyan ostromolja a Tisza-kormány a közmédiát, illetve mit hozhat egy új szabályozás, alábbi cikkünkben olvashat bővebben: https://hvg.hu/360/20260606_ossztuz-akozmediara-demokraciaproba-haztartasok-kasszaja-a-kepernyo-megosztasaNyitóképünkön Magyar Péter miniszterelnök. Fotó: HVG / Cabrera Martin