Az elmúlt években a mikorrhiza gomba a biokertészek számára egy elképesztően népszerű gomba lett, ami segít abban, hogy a növények egészségesek legyenek és nagyobb legyen a terméshozamuk anélkül, hogy bármilyen mesterséges tápanyagot kellene nekik adni.A mikorrhiza azonban nem egy „újdonság” a természetben. Olyannyira nem, hogy a növényekkel való partnerségük 450 millió évet ölel fel: a növényeknek tápanyagokat szállítanak a talajból, cserébe pedig megkapják a fotoszintézis által termelődő szenet. A világ összes növényfajának mintegy 70 százaléka erre a szimbiózisra támaszkodik.A holland Vrije Universiteit Amsterdam tudósai a világon elsőként nemrég arra vállalkoztak, hogy elkészítik a mikorrhiza gombafonalak (AM) első globális térképét. A felszín alatt meghúzódó hálózat olyan nagy, hogy képes lenne közel egymilliárdszor lefedni a Nap és a Föld között lévő 150 millió kilométeres távolságot – írja a Science Alert.Justin Stewart evolúcióbiológus szerint egyetlen teáskanálnyi talajban 10 méternyi mikorrhiza lapulhat meg. https://hvg.hu/360/20250706_gomba-kert-talajolto-foldmuveles-korokozok-mikorrhizaA gombafonalak hálózatai földalatti szálakból, úgynevezett hifákból állnak, amelyek az erdőkben és más növényi közösségekben a földfelszín alatt futnak, és gyakran kritikus fontosságúak ezen közösségek virágzásához.Tápanyagokat, például foszfort, valamint vizet szállítanak, amelyek általában a növények gyökerén túl találhatók meg, cserébe pedig megkapják a fotoszintézisből származó szenet. Ez a hálózat így aktív részese a Föld szénciklusának, ám nagyon nehéz megmondani, hogy mennyire, ha nem tudni pontosan, mekkora hálózatról van szó.Stewart és kollégái ennek kiderítése érdekében 322 tanulmányból gyűjtöttek adatokat, amelyek több mint 16 000 talajminta vizsgálatát érintették. Ezek a tanulmányok több mint 4000 mérést tartalmaztak az AM-hifák felderítésére, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy azonosítsák azokat a mintákat, amelyek között ezek a hálózatok nagyobb valószínűséggel találhatók meg.Ezután a gépi tanulás segítségével határozták meg, hogy hol lehetnek ezek a fonalak, majd több mint 300 000 élő gombafonal vastagságának mérésével azt is meg tudták becsülni, hogy mekkora biomasszáról lehet szó.A kutatók arra jutottak, hogy a cikk elején említett mennyiség – ami mintegy 110 kvadrillió kilométert jelent – a talaj felső 15 centiméteres szakaszában található.Ez a hálózat a becslések szerint 300 millió tonnát nyom, ami alapján nagyjából 4 milliárd tonna szén-dioxidból származó szén vándorolhat a növényeken keresztül a talajba. Az erről szóló publikáció a Science-ben jelent meg.A kutatók szerint a vizsgálat legnagyobb meglepetését az jelentette, hogy ezek a hálózatok hol a legerősebbek. A trópusi esőerdők helyett a legnagyobb sűrűséget olyan helyeken találták, mint a gyepek, prérik, sztyeppék és vizes élőhelyek. A világ teljes AM gombabiomasszájának körülbelül 40 százaléka ezeken a helyeken koncentrálódik.A kutatók úgy vélik, hogy ez azért lehet így, mert a lágyszárú növények, például a fű, több szenet szállítanak a mikorrhiza gombáknak, mint a fás szárú növények. https://hvg.hu/tudomany/20260317_gomba-fagyasztas-felfedezes-feherjeA vizsgálatnak ugyanakkor volt egy aggasztó megállapítása is: a hálózat sűrűsége átlagosan 47 százalékkal alacsonyabb a megművelt termőföldeken. Ez valószínűleg összefügg a foszfor és a nitrogén tartalmú műtrágyák használatával, valamint a gombaölő szerekkel és a gombák jelenlétét korlátozó gazdálkodási gyakorlatokkal. Emellett valószínűleg a folyamatos szántás sem tesz jót a hálózatnak, amelynek részeit szétszakítja az eke.Mindez hosszú távon a talaj szén-dioxid-tároló és tápanyag-szállító kapacitásának csökkenését eredményezheti.A kutatók szerint még sok a kérdőjel. A világ számos pontjáról, például a sivatagokból, a trópusi erdőkeből és a tundráról kevés minta áll rendelkezésre, emellett pedig csak a talaj felső 15 centimétere lett feltérképezve, a mélyebb rétegek nem.A jövőben ezeket a hiányosságokat is szeretnék pótolni, ami összességében a talaj pontosabb megértését eredményezheti.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.