A most kezdődő labdarúgó-világbajnokság több szempontból történelmi torna lesz: először rendezik 48 csapattal, és először osztozik rajta három ország rendezőként, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada. A kibővített mezőny, a megdrágult jegyek, Donald Trump és a politikai feszültségek mind részei a közegnek, amiben a válogatottak játszani fognak. Mire lehet képes az amerikai válogatott hazai pályán? És az olyan karibi, ázsiai kiscsapatok, mint Haiti és Curacao? Lehet-e utolsó nagy dobása Lionel Messinek vagy Cristiano Ronaldónak? Miért Franciaország és Spanyolország tűnik a legnagyobb esélyesnek, és milyen típusú futball lehet sikeres? Ezekről beszélgettünk Szabó Christophe, újságíróval, az Omlett du fromage sport- és popkulturális oldal szerzőjével.

Fotó:

Kovács Bendegúz/444

444: Hány csapatos vb-nél jutott volna ki a magyar válogatott? 64 csapatnál ott lehettünk volna?

Nagyon közel voltunk hozzá, ha belegondolsz. Ez a furcsa az ilyen utólagos magyarázkodásokban: most a magyar válogatott szereplését csúfos kudarcként éljük meg, miközben gyakorlatilag három percen múlt, hogy pótselejtezzünk. Szerintem lett volna esélyünk egy 64 csapatos mezőnyben is, de látni kell, ahogyan kibővítették 48-asra a világbajnokságot, az nem az európai csapatoknak kedvezett. Afrika és Ázsia ugye négy-négy plusz helyet kapott, Európa, Észak- és Közép-Amerika hárommal, Dél-Amerika kettővel, Óceánia eggyel több csapatot indíthat a korábbi rendszerhez képest.