Évente több százmilliárd forintot takaríthatna meg az állam a közbeszerzési rendszer hatékonyságának javításával – az erre vonatkozó javaslatait a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy vitaanyag formájában tette közzé. Az MGYOSZ szerint Magyar Péter kormányát két kényszer köti a rendszer átalakítása során:egyszerre kell jelentős megtakarítást elérnie a hazai költségvetésben és érdemi gyorsítást felmutatnia az EU-s források lehívásához. A kormányzat mozgásterét jelentősen korlátozza néhány tényező. A hazai közbeszerzési szabályoknak illeszkednie kell a többszáz oldalas, uniós jogi keretekbe. Sőt: a hazai rendszer kényszerűen szigorúbb, mint más európai országoké, mivel az elmúlt években megtört az EU bizalma és jóhiszeműsége Magyarország felé, így amit máshol engedélyeznek, az a magyar kormány számára komoly tárgyalásokat igényel az Európai Bizottsággal. https://hvg.hu/itthon/20260608_tisza-part-kormany-torvenyjavaslat-csomag-unios-forrasokA közbeszerzési eljárásokon való részvétel ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon is erőforrás-igényes, ezért a kisvállalkozások kiszorulnak a folyamatból. A tendereztetés továbbá eleve drágább, mint más, kevésbé transzparens beszerzési formák: az MGYOSZ szerint ez „az átláthatóság és a jogbiztonság ára”. A munkaadói érdekképviseleti szervezet három területen lát teret a hatékonyság javítására: egyrészt annak eldöntésében, hogy szükség van-e egyáltalán az adott beszerzésében, másrészt a tender előkészítésének alaposságában, harmadrészt pedig a résztvevők professzionalításában. Az MGYOSZ szerint azon spórolhatna a legtöbbet az állam, ha megfontolná, valóban szükség van-e az adott áru vagy szolgáltatás beszerzésére. Ennek meghatározásához minden, 100 millió feletti tervezett beszerzéshez sztenderdizált, 1-2 oldalas szükségvizsgálat lefolytatását javasolják, amely segít megállapítani, hogy megoldható-e a probléma meglévő készletből vagy már megkötött keretmegállapodásból. Döntő hatékonysági tényező a közbeszerzési folyamat előkészítésének hatékonysága is. A kapkodva elindított eljárások drága hibákat termelnek, de ha kellően alaposan előkészíti az állam az adott tendert, azzal időt és pénzt takarít meg. Ennek garanciája az MGYOSZ szerint az, ha a beruházási ütemtervekben külön szakaszként nevesítik az előkészítést, és széleskörű, egyenlő hozzáférésű piaci konzultációt folytatnak. A szervezet emellett tételes költségmodellt javasol a reális ár megállapítására, az állami költéseket pedig a kategória-menedzsment elveit követve optimalizálná. Az MGYOSZ a nagyobb, építési beruházásoknál az értékelési szempontok közé emelné az életciklus-szemléletet, amely a bekerülési ár mellett az üzemeltetési költségeket is figyelembe venné. A nagyobb közbeszerzéseket pedig ahol lehet, kisebb részekre bontanák, hogy a kisebb, hazai szereplőknek is esélyt adjanak a pályázásra. A harmadik, sürgető kihívás a szakemberképzés fejlesztése – írja vitaanyagában az MGYOSZ. A szakemberhiányhoz részben az vezetett, az OKJ-rendszer kivezetésével megszüntették a „közbeszerzési referens” képzést is. Mindeközben egy 2023-as törvény idén június 30-ával megszünteti a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói (FAKSZ) jogintézményt. A szervezet utóbbi határidő legalább fél éves meghosszabbítását javasolja, valamint egy új, az ajánlatkérői és ajánlattevői oldalt egyaránt kiszolgáló szakképzés elindítását. A fentiek mellett az MGYOSZ két további javaslatot fogalmazott meg. Az egyik a közbeszerzési folyamatokra „rátelepedő” ellenőrzési és jóváhagyási szintek, amelyek szerintük jelentős csúszást okoznak. Ezt azzal orvosolnák, hogy az ellenőrzésekre is számonkérhető határidőket vezetnének be. A szervezet ezen felül azt javasolja a kormányzatnak, hogy állítsa helyre a Közbeszerzési Tanácsban az ajánlattevői oldal korábban megcélzott, egyharmados képviseleti arányát, amely a jelenlegi 4 fő helyett 5-6 fő bevonását jelentené.Nyitóképünkön Magyar Péter 2026. május 29-én. (AFP / John Thys)