Sok szó esik mostanában az Anthropicról, amely hiába jóval fiatalabb a versenytársainál (2021-ben alakult), mára bebiztosította magát a generatív AI-jal foglalkozó cégek top 3-ában a Google és az OpenAI mellett: a Claude chatbot egyre népszerűbb, a Claude Code pedig egyenesen piacvezető a kódoló AI-asszisztensek között. De az Anthropicot hívják akkor is, ha a római pápa a mesterséges intelligenciáról értekezne, a Claude-nak pedig még a szkeptikusok császárával, Richard Dawkinsszal is sikerült elhitetnie, hogy nem egyszerű chatbot, hanem erző lény – az evolúcióbiológus el is nevezte beszélgetőtársát Claudiának, a kutatóknak pedig később úgy kellett magyarázkodniuk, hogy nem, a chatbotoknak a mai ismereteink szerint nincs tudatuk.
Az Anthropicot hét olyan kutató alapította, aki az OpenAI-t hagyta ott, különböző etikai aggályok miatt. Többen, köztük a cég vezérigazgatója, Dario Amodei is fontos szerepet játszottak annak a GPT–3 nyelvi modellnek a megalkotásában, amelynek alapjaira később a ChatGPT is épült. Bár az etikus AI-cég imázsa még mindig működik (elég arra gondolni, hogy az AI katonai felhasználása miatt veszett össze a Trump-kormányzattal), a képet némiképp árnyalják az Anthropic pénzügyei. Míg Amodeiék nehezteltek az OpenAI-ra, amikor a Microsofttól elfogadott egymilliárd dollárt, az Anthropic finanszírozásából sok-sok milliárddal kivette a részét az FTX kriptotőzsde egykori vezére, Sam Bankman-Fried is, aki ma 25 éves börtönbüntetését tölti több rendbeli csalás, sikkasztás és pénzmosás miatt.
