Fülöp-szigeteki vendégmunkás a homokszentgyörgyi tehenészetben 2024. december 10-én – Fotó: Bődey János / TelexJúnius 6-tól nincs lehetőség új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásának kérelmezésére, mivel a kormány döntése alapján nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai jogosultak ilyen célú tartózkodási engedélyt kérni – írja oldalán az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság.Pénteken jelent meg a rendeletmódosítás, amivel a kormány felfüggeszti azt az listát, ami lehetővé tette a rajta szereplő országok állampolgárainak, hogy vendégmunkás-tartózkodási engedélyt szerezzenek Magyarországon. A rendelet azonban különbséget tesz a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a foglalkoztatási célú engedély között, és csak az előbbit érinti a jelenlegi módosítás.A döntésre számítani lehetett, a Tisza Párt június elsejétől ígérte meg a vendégmunkásstopot, és már a párt programjában is szerepelt, hogy 2026. június 1-től felfüggesztenék az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a kampányban ígértek szerint azért, hogy munkához segítsék a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat és magasabbak legyenek a bérek. A határidőről ugyan némileg lecsúsztak, de Szondi Vanda kormányszóvivő péntek délelőtt bejelentette, hogy érkezik a szigorítás.A péntek délután megjelent rendelet szerint a kormány felülvizsgálta azoknak a harmadik országoknak a körét, amelyek állampolgárai számára vendégmunkás-tartózkodási engedélyt vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt lehet kiállítani. Ennek eredményeképpen döntöttek úgy, hogy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel harmadik ország állampolgára nem foglalkoztatható többet.Fontos azonban kiemelni, hogy ezzel voltaképpen csak a Fülöp-szigetekről érkező munkaerőt korlátozza a kormány, és onnan is csak azokat, akik a tömeges munkaerő-behozatallal foglalkozó munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkeztek eddig az országba.Eredetileg 2024 júliusában az előző kormány 10 országot jelölt ki, aminek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt tudnak szerezni Magyarországon, ezt a listát azonban még 2024 decemberében leszűkítették, így csak a Fülöp-szigetek, Grúzia és Örményország maradt rajta. Utóbbi kettő azonban kis ország, ahonnan egyébként sem érkezett sok munkás Magyarországra.Szintén lényeges, hogy a rendelet megkülönbözteti a vendégmunkás-tartózkodási engedélyt és a foglalkoztatási célú engedélyt, utóbbin pedig nem változtatott. Ennél az engedélynél továbbra is a fentebb említett három ország maradt rajta a listán, vagyis foglalkoztatási célú engedéllyel még érkezhetnek munkások a Fülöp-szigetekről. Vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel főként minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkeztek a munkások Magyarországra, jelenleg ez a foglalkoztatási forma a vendégmunkások tömeges behozatalának fő motorja. Egy foglalkoztatási engedély kérvényezése jóval bonyolultabb, és kicsit lassabb is, ilyet főleg azok igényeltek, akik minősített munkaerő-kölcsönző segítsége nélkül, saját állományokba hívták dolgozni a munkást.A jelenlegi szigorítás egyébként nem érinti azokat a vendégmunkásokat, akik már itt tartózkodnak, vagy akik az engedélykérelmüket június 5-ig leadták, és az ezzel kapcsolatos díjakat is megfizették. A korábban kiadott engedélyek meghosszabbítására is megmarad a lehetőség, a hosszabbítási kérelmeknél a korábbi országlistát és a korábbi szabályokat fogják figyelembe venni.Bogdanovits Péter, az Aarenson Consulting fejvadász és munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője a Telexnek azt mondta, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedélyhez képest a foglalkoztatási célú engedély megszerzése annyira rögös, lassú és körülményes, hogy a legtöbb vállalkozás számára nem nyújt valós lehetőséget a vendégmunkások foglalkoztatására. Ők is többször tapasztaltak olyat, hogy egy cégnek bonyodalmai akadtak a foglalkoztatási célú engedélyek megszerzéséből, épp ezért hozták létre ennek az egyszerűsített alternatíváját.Arról is beszélt, hogy ugyan vendégmunkásokra a jövőben is szükség lesz, a Fülöp-szigeteki munkaerővel nem minden munkaadói réteg volt kisegítve, mert költséges a toborzásuk és foglalkoztatásuk. A munkások emiatt elsősorban a nagyobb üzemekben tudtak megjelenni, a kisebb KKV-k pedig nem igazán tudták megengedni maguknak a foglalkoztatásukat. Úgy látja, hogy lenne értelme a rendszer újragondolásának, mivel az korábban nem lett megfelelő részletességgel kidolgozva, de fel kell ismerni, hogy a magyar munkaerő mellett mindenképp szükség lesz a vendégmunkásokra a gazdaságban. „Szükség lenne egy nagyon jól átgondolt struktúrára, amit hosszú éveken keresztül tudunk tartani, és nem változtatunk rajta évente, félévente” – mondta.Egy másik, szintén munkaerő-közvetítéssel foglalkozó forrásunk is nyilatkozott a Telexnek, ő némileg máshogy látja a helyzetet. Arról beszélt, hogy míg az eddigi könnyített engedélyszerzés a piacot torzította, a vendégmunkás-tartózkodási engedély megszüntetésével ismét egyenlő feltételekkel versenyezhetnek a felek. Most visszaállt a 2021 szeptembere előtti állapot, mivel kivezették a lehetőséget, amivel a minősített kölcsönzők versenytársainál egyszerűbben tudták behozni a munkaerőt.Szerinte a továbbra is kérelmezhető foglalkoztatási célú engedély ugyan lassabb és szigorúbb, de biztonságosabb is. Nagyobb lesz szerinte az elutasítási arány, de ez nem is probléma, mivel kevesebb olyan ember fog bejutni, akiknek nem a munkavállalás a célja. Szerinte ez a szigorúbb foglalkoztatási forma a jellemző a legtöbb szomszédos országra, így a Horvátországra, Lengyelországra és Szlovákiára is. Szerinte a foglalkoztatási célú engedélyekkel továbbra is elérhető marad a szigorúbb feltételek mellett a minősített kölcsönzőknek a behozatal, így a cégek ezután is tudnak majd munkaerőt kölcsönözni. Úgy látja, biztosan lesznek még módosítások a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban, mivel többek között arra is szükség lenne, hogy bővítsék az országlistát, aminek állampolgárai megkaphatják a foglalkoztatási célú engedélyt.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek