Visszatérő téma a hazai közéletben a külföldi munkavállalók kérdése. A Fidesz 2015-ben még kék plakátokon hirdette, hogy nem lehet elvenni a magyarok munkáját. Az idei választásra készülve a Tisza Párt is a magyar munkahelyek védelmében szólalt fel, kormányra kerülve pedig az EU-n kívüli munkaerő-behozatal korlátozására, felfüggesztésére készült, igaz, ez egyelőre nem történt meg.Mit mutatnak a korábbi évekből az adatok? Ebben az évtizedben a külföldi munkavállalók száma folyamatosan növekedett: 2020-ban még csak 67 ezer külföldi munkavállaló dolgozott az országban, ami 2025-re 106 ezerre emelkedett. Ez igen gyorsan ment végbe, hiszen éves átlagban 10 százalékos volt a növekedés.Igaz, ennél a számnál korábban lehetett magasabbról is olvasni, 2024 áprilisában például Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy akkor mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon. Ugyanakkor a Portfolio minapi cikkében szereplő, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által megadott adatok alapján nem valószínű, hogy igazán jelentős lenne az eltérés a KSH adataihoz képest.A munkavállalók száma mellett az összetételük is változott: korábban leginkább Szerbiából és Ukrajnából jöttek munkavállalók az EU-tagállamokon kívül, és köztük is sok volt a magyar. Az ukrán állampolgárságú munkavállalók száma 2022-ben volt a legmagasabb 26 ezer fővel, azóta közel ötödével csökkent, de még így is ők adták a legnagyobb külföldi dolgozói közösséget itthon tavaly.Az ukrán munkavállalóknak a hazai, európai összevetésben alacsony bérek mellett az Orbán-kormány oroszbarát, ukránellenes politikája is taszító lehetett. De a térségünkben a többi szláv nyelvű országban eleve könnyebb a beilleszkedés az ukránok számára.Szerbiából nézve szintén kevésbé vonzó a magyarországi munka: hat év alatt 15 százalékkal csökkent a szerb állampolgárságú munkavállalók száma. Más térségbeli országokból nem változott érdemben, hogy mennyien járnak át Magyarországra dolgozni.Nemcsak az ukránoknak, a kirgizeknek se jött be annyira a magyar munkavállalás, az ő számuk is csökkent. Ebben szerepe lehetett, hogy kirgiz munkavállalókat bocsátott el botrányos körülmények között az SK az iváncsai gyárából.A gyors növekedést az ázsiai országok okozták: a Fülöp-szigetekről 11 ezer munkavállaló volt már 2025-ben hazánkban úgy, hogy 2020-ban még csak 216-an voltak. Hagyományosan jelentős a hazai kínai közösség, munkavállalóként 9600 kínai állampolgárt tartottak nyilván – ez is 63 százalékos növekedés az elmúlt három évben, valószínűleg nem függetlenül a kínai vállalatok itteni beruházásaitól. Jelentős még a vietnámi munkások száma is több mint nyolcezer fővel, és itt is folyamatos a növekedés. (A Budapesten dolgozó vietnámi futárokról tavaly a Telex készített videóriportot.)Budapesten sok, vidéken kevés a külföldi dolgozóA külföldi munkavállalókkal kapcsolatos hírek leginkább a nagy vidéki gyárakhoz kötődnek: amikor egy-egy akkumulátorgyárnál, összeszerelő üzemnél több száz vagy akár több ezer külföldit alkalmaznak, az azonnal feltűnést kelt. Kevéssé látványos, illetve jobban megszokott, mégis Budapesten van a legtöbb külföldi munkavállaló.A fővárosban 6,2 százalék az arányuk, vidéken majdnem csak az ötöde, 1,3 százalék.A megyék között is nagyok a különbségek: a legtöbb külföldi munkavállaló Zalában (3,8 százalék), Komárom-Esztergom (3,3 százalék) és Pest megyében (1,9 százalék) van. A legkevesebben Baranya (0,3 százalék), Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (0,4-0,4 százalék) vannak.Gyárakban és multiknál dolgoznak a külföldiekBudapesten magasabb a nem uniós munkavállalók aránya is: a külföldiek 81 százaléka származott harmadik országból, vidéken 24 százalék ez az arány. Míg vidéken jellemzően gyárakban dolgoznak a külföldiek, a fővárosban a magasabb fizetésű szolgáltató szektorban is megjelentek.A multinacionális nagyvállalatok üzleti szolgáltatóközpontjaiban, az SSC-kben (shared service center) kifejezetten sok külföldi dolgozik. Árulkodó ennek mentén, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly ősszel azzal büszkélkedett, hogy a szektorban a munkavállalók 15-25 százaléka külföldi. A Sanofi irodájának átadásakor azt mondta, 20 milliárd forinttal támogatták a szektort, aminek a hazai gazdaságra kifejtett vegyes hatásairól korábban írtunk.Az országosan 110 ezer, a fővárosban közel 80 ezer fős SSC-szektorban tehát 15-20 ezer külföldi dolgozhat, ami így az 55 ezer fős fővárosi külföldi munkavállalói létszám fontos része.Bizonyos értelemben ennek vidéki megfelelője az akkumulátorgyártás, ahol a legalább 1300 milliárd forintos állami támogatás mellett a munkavállalók jelentős része szintén külföldi. Nehéz megmondani, hogy pontosan mennyi külföldi munkavállalójuk van ezen gyáraknak, különösen hogy a bérelt munkavállalók száma nem jelenik meg a beszámolókban. A sajtóhírek alapján azonban jellemzően a nagy, külföldi tulajdonú, állam által támogatott gyárakban dolgozhatnak leginkább a külföldi, különösen a harmadik világból érkezett munkavállalók.A külföldi dolgozókkal kapcsolatos vita sarokpontja, hogy „elveszik-e a magyarok munkáját”.Egyedi esetekben ez megtörténhetett, de rendszerszinten ezt kevéssé látni, hiszen a magyar munkavállalók körében ebben az évtizedben is nőtt a foglalkoztatottsági ráta, azaz egyre többen dolgoznak. Az Eurostat adatai szerint 2020-ban a 15–64 év közötti magyarok 73 százaléka dolgozott, ami 2024-re 78,6 százalékra nőtt. Igaz, az utóbbi hónapokban valamelyest romlott a hazai munkaerőpiaci helyzet, a KSH legutóbbi, az idén február–áprilisi időszakra vonatkozó adatai szerint a foglalkoztatottsági ráta 74,7 százalékra mérséklődött.Területileg sem látszik pozitív összefüggés a vendégmunkások és a munkanélküliek aránya között. Ha azt a három területi egységet nézzük, ahol a legmagasabb az előbbiek aránya, akkor azt látjuk, hogy Budapesten 3,8 százalékos a munkanélküliség az idei első negyedéves adatok szerint, Zalában 2,5, Komárom-Esztergom megyében 2,7 százalékos, azaz mindhárom esetében alacsonyabb a 4,7 százalékos országos átlagnál. Ezek a teljes foglalkoztatottsághoz közeli számok arra utalnak, hogy a hiányzó munkaerőt igyekeznek pótolni a munkáltatók külföldről.Az más kérdés, hogy volt-e értelme nagyon jelentős állami költséggel olyan nagyberuházásokat vonzani az országba, amelyekről tudni lehetett, hogy valószínűleg csak vendégmunkásokkal lehet majd üzemeltetni őket. Ami pedig a bérszintet illeti, a külföldi dolgozók hiánya elméletileg magasabbra tolná a kereseteket, de az olyan hatásokkal is számolni kell, hogy ha például – külföldi futárok hiányában – a mostaninál is sokkal drágább lenne az ételrendelés, akkor az érdemben visszavethetné a keresletet.Itthon sok, Európában kevésA külföldi munkavállalók számának gyors – és nagyon alacsony szintről induló – felfutása miatt könnyen érezhették úgy az emberek, hogy jelentős változás zajlott. Európai összevetésben azonban még a megugrott külföldi munkavállalói létszám sem számít igazán soknak. Az európai országok többségére 2024-re érhető el adat: ekkor az Európai Unióban átlagosan minden tizedik munkavállaló volt külföldi.Más kérdés, hogy a Magyarországnál szereplő 0,9 százalékos arány a fentiek alapján szinte biztosan nem stimmel. Ha elosztjuk a külföldi munkavállalók számát a tavaly évi végi teljes foglalkoztatotti létszámmal, akkor 2,3 százalék körüli arányt kapunk, 2024-re pedig 2,2 százalékot.Ugyanakkor az is látszik, hogy Csehországban még így is több mint kétszer akkora a külföldi munkavállalók aránya, az uniós átlag pedig bő négyszerese az általunk számolt magyar adatnak. A legmagasabb arány Luxemburgban (54 százalék) és a nem uniós, de a közösségi szabad munkavállalásban részes Svájcban (29 százalék) van. Itt a magas bérek és a munkaerőhiány, illetve a megfelelő végzettségű helyi lakosok hiánya is gerjeszti a folyamatot.A balkáni országok mellett Szlovákia adata számít még kifejezetten alacsonynak, bár kérdés, hogy ott nincs-e a magyarországihoz hasonló torzítás.Az unióból érkezőket fizetik igazán jólA külföldi munkavállalók közül a más uniós országból érkezők jellemzően jóval többet keresnek, mint a magyarok. Közel felével magasabb az uniós munkavállalók bére itthon, mint az országos átlag. Ebben az esetben gondolhatunk arra, hogy sok külföldi cég küld ide menedzsereket, cégvezetőket, akik miatt magasabb az átlag.Azonban a medián jövedelmük is negyedével magasabb az uniós országokból hazánkba érkezetteknek, így nem csak néhány vezető húzza fel az átlagot. Ugyan nem ismerjük a szakmai végzettség szerinti összetételt, de ez alapjáninkább a nyugat-európai dolgozók szorítják ki a magyarokat a jobban fizetett állásokból, nem az EU-n kívülről érkezettek.Az unión kívülről érkezett munkavállalók átlagos jövedelme szinte teljesen megegyezett az országos átlaggal. Azonban a mediánbérekből kitűnik, hogy a többségük kevesebbet keres a hazai mediánnál. A külföldi munkavállalók összességében tehát lefelé húzzák a magyar átlagbéreket.