Kedden valamivel éjfél előtt Melléthei-Barna Márton benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amivel megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A javaslat az elején leszögezi, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.A szervezet valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Ez a fajta tevékenység egy alkotmányos demokráciában nem kívánatos, ezért a szervezetet megszüntetik – áll a javaslatban.A javaslat szerint a hivatal jogutódja az igazságügyi minisztérium, viszont minden folyamatban lévő eljárás a hivatallal együtt megszűnik a törvény hatálybalépésének napján.A szöveg hosszan sorolja azokat a törvényeket, amelyet a hivatal megszüntetése miatt módosítanának a javaslat csomaggal, ide tartozik például a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló vagy a minősített adat védelméről szóló rendelkezés. A 2023-ban hozott, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt pedig egy az egyben hatályon kívül helyezik.A törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.A törvény indoklásában is írnak arról, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem bír valódi feladattal, „pusztán közpénznyelő”, illetve polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálja. Szintén előveszik újra azt, hogy politikai célból létrehozott szervezetről van szó, illetve kiemelik, hogy semmilyen ésszerű indok nincs amellett, hogy „koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenységet” támogasson az állam. Illevte kiemelik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal semmilyen tevékenységet nem végzett, és egyáltalán nem védte Magyarország szuverenitását, ezzel szemben elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában.A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvényjavaslatot 2023 végén fogadták el, a Hivatal vezetője – havi több milliós fizetésért – a korábban az MTVA online igazgatóságát irányító Lánczi Tamás lett. A létrehozása után hetekig semmit nem lehetett tudni a hivatalról, 2024 tavaszán azonban már munkába is lendült, májusban adott ki jelentést az ellenzékhez „guruló dollárokról”, majd júniusban már a Transparancy International jogvédő szervezet és az Átlátszó ellen indított vizsgálatot. Utóbbi a hivatal jelentése miatt bíróságra ment, a tárgyalás egyik szürreális pontja volt, amikor azzal érveltek, hogy mivel Lánczi Tamás nem jogász ezért nem jogi értelemben állította azt, hogy a hivatal jelentéseiben tények vannak. https://hvg.hu/itthon/20250624_Szuverenitasvedelmi-Hivatal-Lanczi-Tamas-Atlatszo-per-Fovarosi-TorvenyszekMűködésük során adtak ki jelentést arról, hogy hogy a független lapok „háborúpárti narratívában írnak”. Tavaly év elején kipécézték a 444-et, majd kiadtak egy hosszú jelentést arról, hogy egész biztosak abban, hogy a magyar civilek többet kaptak az amerikai USAID-pénzekből, mint amit bevallanak. Tavaly az átláthatóságinak nevezett törvényjavaslattal indított a kormány támadást a sajtó és a civil szféra ellen, ami a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogköreit is bővítette volna. A javaslat végül nem került az Országgyűlés elé.Magyar Péter már 2025 májusában beszélt arról, hogy a hivatal helyét kormányra kerülése esetén sóval hintené be, ezt az állítást legutóbb akkor ismételte meg, amikor hetekkel a választások után Lánczi Tamás újra jelentkezett a nyilvánosság előtt. Május végén pedig benyújtották azt az Alaptörvényt módosító javaslatot, ami a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének is megalapozhatja. https://hvg.hu/itthon/20260520_alaptorveny-modositas-javaslat-tisza-part-orszaggyulesNyitóképünkön Lánczi Tamás, fotó: HVG / Túry Gergely