Nekem nagyon tetszett, amit a rektor úr mondott, de olyan, mintha nem ugyanazon az egyetemen lennénk. Lehet, hogy most megérti majd, mi hogy éltük meg az elmúlt éveket.Ezt Dömötör Barbara, a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Intézetének docense, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Választmányi elnöke mondta Bruno van Pottelsberghe rektornak címezve. Dömötör a rektor fórumindító megszólalására reagált, amelyben az oktatók egyetemi autonómiáról szóló követeléseire reagálva azt mondta: szerinte teljesen mindegy, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) lesz-e a fenntartó vagy sem, mivel ez csak egy technikai kérdés, és Európában van arra példa, hogy jól működik az alapítványi irányítás.Azt is megjegyezte, hogy a hibrid modellre vonatkozó elképzelés nem az ő álláspontját tükrözi, azt csak egy javaslatnak szánták. Szerinte egyébként egyetlen dolog van, amiben az FDSZ-szel nem értenek egyet, ez pedig a duális működésmód, amit a szenátus és a kuratórium kettőssége jelent, minden másban nyitott, és készen áll a párbeszédre. https://hvg.hu/itthon/20260514_hibrid-modellt-alapitvanyi-mukodes-corvinus-egyetemPénz kérdéseDömötör Barbara felszólalásában arról beszélt, hogy bár az egyetemek hatékonyságának növelése és az állami bürokrácia kiküszöbölése volt a kekvák létrehozásának hivatalos indoklása, valójában 2019 előtt nem a hatékonyság volt az egyetemi működés problémája, hanem az alulfinanszírozottság. Bár a 2019 utáni bérnövekmény szerinte örvendetes, a bérezés szerkezete jelenleg átláthatatlan, a szemlélet pedig menedzsmentorientiált lett, és Lánczi András eredeti ígérete ellenére az ösztöndíjas helyek is csökkentek – ezért is látja a rektorhoz képest teljesen másképp az egyetem helyzetét.A finanszírozás kérdése többször előkerült a fórumon, ez az egyik kulcskérdés, hiszen a kekvásított vagy hibrid működés mellett érvelők szerint ez a működésmód jóval több pénzt, rugalmasságot, és hatékonyságot jelenthet. Dömötör Barbara szerint ugyanakkor az alapítványok vagyona közpénz, és jelenleg kormányzati akarat is van arra, hogy a finanszírozás mértéke ne csökkenjen, ezért ez nem lehet jó érv az alapítványi működésmód mellett.Dömötör Barbara a Corvinus Összegyeztetési Fórumon, 2026. június 1-jén.Cabrera MartinRosta Miklós, a Közgazdaságtan Intézet docense szerint sem hiányzott a hatékonyság 2019 előtt, sőt, szerinte fontos és érdemi vitákat folytattak, ami csak kívülről tűnhetett nem hatékony folyamatnak, valójában a demokratikus egyeztetés, a részvételiség és a bizalom megteremtését szolgálták. Szerinte Van Pottelsberghe rektor víziója azért sem megfelelő, mert nem veszi figyelembe az egyetem kontextusát. Míg a rektor elképzelése szerint a Corvinust egy nemzetközileg versenyképes intézménnyé kell tenni, aminek része a nemzetközi diákok és oktatók számának jelentős növelése, Rosta Miklós szerint az egyetem egyik fontos célja mindig is az volt, hogy segítse a társadalmi mobilitást – de „a kuratórium mindent megtett, hogy ez ne valósulhasson meg”. A rektor úr víziója lehet, hogy helytálló lenne Hernádi Zsolt magánegyetemén. De szerintem mi nem ilyen egyetemet akarunk– utalt Rosta Miklós arra, hogy a Corvinust fenntartó alapítvány 10%-os Mol-részvénycsomaggal rendelkezik, az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig a cég elnök-vezérigazgatója. Veress József, az Adatelemzés és Informatika Intézet adjunktusa arról beszélt, hogy miután az alapítványok kuratóriumait NER-közeli nagyvállalati menedzserekkel és politikusokkal tömték ki, azok lassan leválthatatlan és számonkérhetetlen szervvé váltak, mellettük a szenátus pedig „díszpinttyé” alakult, valódi hatalom nélkül. Közvagyon és nemzetköziesítésA kekva-egyetemekhez került vagyon közvagyon, ennek pedig a közérdeket kell szolgálnia – ezt már Győrffy Dóra közgazdász, az MTA doktora mondta, ismertetve az MTA Közgazdasági Bizottságának állásfoglalását. A bizottság szerint emellett muszáj növelni a magyarok felsőoktatási végzettségét, ezért vissza kell szorítani a vezetőség agresszívan nemzetköziesítő koncepcióját, hogy minél több magyar diák tanulhasson a Corvinuson. Nem fogadható el, hogy magyar közvagyonból finanszírozott egyetemeken diszkrimináció éri mindazt, ami magyar – tette hozzá, mire hangos tapsot kapott. Szerinte kulcsfontosságú, hogy a magyar diákok előtt nyitva kell tartani a magyar egyetemeket, az egyetemnek nem lehet elsődleges célja a nemzetközi rangsorban elért minél jobb helyezés és a nemzetközi versenyképesség növelése. Ehelyett társadalmi szerepet kell vállalnia a demokratikus kultúrára neveléssel, érdemi párbeszéddel, és a felfelé mobilitás elősegítésével. Győrffy Dóra a Corvinus Összegyetemi Fórumon, 2026. június 1-jén.Cabrera MartinTe a menedzsment alá gyúrod az egyetemet!– ezt Veress József közölte a rektorral, aki fel is vázolta a szükséges első lépéseket a változáshoz. Szerinte először szükség van a kuratórium működésének felfüggesztésére: úgy fogalmazott, „tartoznak nekünk azzal, hogy a szemünkbe nézzenek, és elszámoljanak az elmúlt 6,5 évvel.” Emellett az oktatási rektorhelyettes megbízatását azonnal meg kell szüntetni a kekva-rendszer kialakításában és működtetésében játszott szerepe miatt. A jövőbeli működésre vonatkozóan pedig ki kell nevezni egy minisztériumi kapcsolattartót, és létre kell hozni egy szakmai koordinációs csapatot. Mi lesz most?Többen hozzá hasonlóan egy, a hallgatók, az oktatók és a támogatói vagy szolgáltatói dolgozók közötti kommunikációt segítő és egy kekva utáni víziót kidolgozó munkacsoport felállítását támogatták. Amiben eddig egyetértés mutatkozik, az a szenátus hatáskörének helyreállítása, az akadémiai szabadság visszaszerzése, és érdemi egyeztetésekre, vitára való lehetőség a vezetősséggel, illetve ezek mellett egy egységes felsőoktatási bértábla bevezetése.Az átláthatatlan bérezési struktúra ugyanis feszültséget okoz a külföldi és magyar munkavállalók között, akik ugyanazért a munkáért eltérő fizetést kapnak.Az ugyanakkor egyelőre nem tiszta, hogy a párbeszéd, a részvételiség és a demokratikus működésmód pontosan mit jelentenének, de a szenátus újraválasztása idén ősszel esedékes, így a dolgozók azt remélik, eddigre – az új kekva- és felsőoktatási törvények alapján – sikerül kidolgozni egy alternatív irányítási és működési struktúrát. Kirs Eszter, a Globális Tanulmányok Intézetének docense – aki korábban szenátor is volt, azonban lemondott a mandátumáról – szerint a jövőben a rektoron kívül a szenátus minden tagját közvetlenül kellene választani, így visszaadva a szerv demokratikus meghatalmazását. https://hvg.hu/itthon/20260529_corvinus-egyetem-racz-andras-orosz-dezinformacio-panyi-szabolcs-politikai-okokbol-lefujt-konferenciaMelegh Attila, a Társadalom- és Politikatudományi Intézet tanára emellett kiemelte az intézeti és tanszéki szintű önigazgatás és szakmai autonómia jelentőségét, ő a menedzsment szerepét az intézetek és az alulról szerveződő közösség munkájának koordinációjában látja. A szociológus a szakkollégiumokat látja a leginnovatívabb és legadaptívabb demokratikus szervezeti formának, így szerinte ezt az önigazgatási modellt lehetne átültetni valamilyen kiterjedtebb formában az egyetem működésébe is. Rektor: Sokkolt, hogy mennyire nincs párbeszédAz első prioritás a szenátus kérdése lesz – ezzel kezdte válaszát a fórum lezárásaként Van Pottelsberghe rektor, aki nem tért ki arra, hogy pontosan hogyan változna a szenátus működése, de azt mondta, szerinte nagy szabadsága lesz az egyetemnek a testület tagjainak kiválasztásában. Bízik abban, hogy a kormány jól fog dönteni, de szerinte bárhogyan dönt is a kekvásított egyetemekről, az rendben lesz, ő pedig arra fog fókuszálni, amire van befolyása az egyetemnek. Elmondta, hogy a nemzetközi diákok számát azért kellett megnövelni, mert hivatalba lépése – azaz 2024 augusztusa – előtt jelentősen csökkent a hallgatók száma, ezt kellett ellensúlyozni. Ráadásul a nemzetközi diákok tandíjfizetéséből van az egyetemnek pénze, ami csökkenti az állami finanszírozástól függést – hangsúlyozta.A diákok bevonását támogatja, a párbeszéd fontosságáról pedig azt mondta: lesokkolta, hogy mennyire nincs kommunikáció a kuratórium és a szenátus között, szerinte erre egy éves közgyűlés lehetne a megoldás, ami megszüntethetné a „mi vs. ők” típusú gondolkodást. Arról ugyanakkor nem mondott semmit, hogy a kuratórium hatalmát és a számonkérhetőségének hiányát milyen intézményes mechanizmusok orvosolhatnák.