Május 26-án rendőrségi és ügyészségi vezetők közös sajtótájékoztatót tartottak az MNB-ügyben elért fejleményekről, a legfontosabb bejelentéseket ebben a cikkben foglaltuk össze. Az elhangzott információk, az újságírói kérdésekre adott válaszok alapján nagyon beszédes információk is napvilágra kerültek az MNB-alapítványok ügyében, ebben a cikkben ezekről adunk ízelítőt, a részletek megvilágításához szakértő jogászi segítséget is kértünk. A hatóságok egyetlen személynevet vagy cégnevet sem említettek ugyan, de bizonyos gondolataikon érdemes lehet így is elmerengeni. A felmerülő kérdések alapján ezekből válogattunk.1. Miért történt eddig ilyen kevés meghallgatás?Az eseményen Jeney Áron rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának igazgatója, Kiss István Zoltán rendőr alezredes, a Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője, Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, illetve Vokó Annamária megbízott osztályvezető ügyész, a nyomozócsoport vezetője adott tájékoztatást.Fürcht Pál a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy különböző nyomozási taktikák ismertek: az amerikai módszer alapján lehet a kisebb halaktól a közepeseken át a nagyhalak irányába haladva nyomozni, de van, amikor először a nagyhalakon ütnek rajta, és úgy bontják le az információkat. A Telex azon kérdésére, hogy történtek-e már meghallgatások, a főügyész igennel felelt, ugyanakkor arra is utalt, hogy nem túl sok, és ennek több oka is van.A főügyész kifejtette azt a „jogdogmatikai” aspektust, hogy mivel a meghallgatások során a hatóságoknak figyelembe kell venniük az önvádra kötelezés tilalmát is: vagyis senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy a szavaival önmagát hozza nehezebb helyzetbe. Vannak olyan személyek, akiket meg lehetne tanúként szólítani, de a hatóságok mégsem hallgatják meg őket ebben a minőségükben, mert a nagyon összetett gazdasági bűncselekményekben akár a tanú is megvádolhatja magát gazdasági bűncselekménnyel, ez pedig később a bíróság előtt problematikus lehet, ha a tanú végül gyanúsított lesz.Vagyis annak, amikor az ügy legismertebb magánhaszonhúzói köre (Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök, Matolcsy György fia, illetve régi baráti köre, Száraz István és Somlai Bálint) akár nyilvánosan, akár a háttérben arról beszélnek, hogy őket eddig senki nem kérdezte ki, kétféle értelmezése lehet. Elvileg jelenthetné azt is – bár ennek kicsi a valószínűsége –, hogy nem kerültek a közé a 97 személy közé, akik a vizsgálat fókuszában vannak. Ugyanakkor jelentheti azt is, hogy náluk a hatóságok ebben a fázisban még taktikai kockázatnak ítélték a személyes meghallgatást, mert esetükben eleve nagyobb szerepet látnak.2. Miért nincsenek gyanúsítások, kényszerintézkedések?Újságírói kérdésekre több érvet is hallottunk arról, hogy a nyomozás eddigi fázisában miért nem történtek gyanúsítások, illetve kényszerintézkedések. A válaszok egy része – akár válaszadói szándék nélkül is – mintha erősítette volna azt, hogy a rendőrségnek eléggé egy rugóra jár az agya a kérdést feltevő újságírókkal. Mire gondolunk? Nyomozástaktikai szempontból érdemes lehet csak akkor átadni az ügyben a gyanúsítás előtt keletkezett iratokat, amikor azok már szélesebb körben is ismertté váltak.A gyanúsítás során ugyanis a gyanúsítottak is hozzáférnek bizonyos dokumentumokhoz, emiatt a hatóság attól tarthat, hogy ez veszélyezteti a nyomozás eredményességét.Jeney Imre szerint kiváló fejvadászok vannak náluk, akik haza tudják hozni a meggyanúsított személyeket, ha azok külföldre mennének. Az is sokat számít szerinte, hogy az illetők részben ismert emberek, akiket könnyebb megtalálni, a tapasztalatok szerint az elkövetőket, ha kell, még egzotikus országból is haza lehet hozni (mintegy 170 országgal van ilyen együttműködés). Igaz, azt is hozzátette, hogy „van olyan ország, ahová el lehet menni, de nem biztos, hogy én szeretnék ott élni”.A rendőri vezető – konkrét erre vonatkozó kérdés nélkül – azt is mondta, hogy Dubajjal kifejezetten jó az együttműködés, a dubaji rendőrséggel a körözött személyek elfogásában, hazaszállításában is lehet kooperálni. Természetesen nem érdemes túl sok mindent a szavak mögé látni, de ha az ügyben „ismert személyekről” beszél a főrendőr, akkor aligha az MNB-alapítvány, az annak vagyonát kezelő Optima vagy a szisztéma működésében kulcsszereplő Quartz Alapkezelő senki által nem ismert munkatársaira gondolt, hanem olyan személyekre, akikről legalábbis a cikkek, fotók szintjén többen értesülhettek. Dubaj pedig jellemzően Matolcsy Ádám tartózkodási helyeként merült fel az MNB-ügy cikkeiben.A főügyész mindehhez hozzátette, hogy a kényszerintézkedés eleve csak az ultima ratio, vagyis a végső megoldás a büntetőjogban, bár a hatóságok is tudják, hogy lenne rá társadalmi igény. Vagyis, mint fogalmazott, sokkal nagyobb visszhangja van, ha valakit a tévében is követhető módon elvezetnek, mint annak, hogy évekkel az események után mi lesz az elsőfokú vagy jogerős ítélet.3. Tényleg nincs kockázata annak, hogy senki nincs elfogva?Varga Tamás ügyvéd a Telexnek ugyanakkor azt mondta, nagyon is indokolt lenne vagy lett volna bizonyos elkövetők ellen a kényszerintézkedés. A személyi szabadságot korlátozó intézkedéseknek több indokuk is lehet:szökés, elrejtőzés veszélye;az összebeszélés;bizonyítékok megsemmisítése;tanúbefolyásolás; illetvea nyomozás eredményes lefolyatásának akadályozása vagy megnehezítése.Márpedig ebben az ügyben mindenki tudta, hogy nyomozás zajlik. Az érintettek több mint egy éve számtalanszor tudtak egyeztetni az ügyvédjükkel, mindenkinek volt lehetősége egymással is beszélgetni, közös sztorit kreálni, akár „iratokat is darálni”.Emiatt akár az is játszhatott volna, hogy egy, akár kisebb ügyet kiemelnek az MNB-ügyön belül, azaz ha leválasztanak egy egyszerűbb megítélésű részt. Ha abban történt volna kényszerintézkedés, az nagyon nagy részben segíthette volna a vádalkuk megkötését, az ügyek feltárását.Egy újságíró sokszor ismer meg olyan nyomozásokat, ahol elsőre nyilvánvaló, hogy számlagyár, költségvetési csalás áll a háttérben, mégis hosszú hónapokig zajlik titokban a nyomozás, lehallgatják az elkövetőket, bekérik a bankoktól a pénzügyi adatokat, utalások, készpénzfelvételek információit. Ezzel jobban feltárják az ügyet, közben viszont nő a költségvetést érő kár, az elkövetési érték.Ráadásul az MNB-ügyben a bűnszervezetben, de legalább a bűnszövetségben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés, csalás gyanúja is felmerülhet – mondta Varga Tamás. Ezek büntetési tétele eleve olyan magas (5–20 év), ami önmagában is megalapozza a szökés, elrejtőzés veszélyét.Vagyis az ügyészségnek a gyanúsításon kívül vélhetően szinte semmit nem kellett volna igazolnia egy letartóztatás esetén a bíróság előtt, mert a várható büntetés mértéke elegendő indok lett volna a kényszerintézkedés elrendeléséhez.4. Mennyire kockázat az, ha a gyanúsított megismeri a bizonyítékokat?Varga Tamás szerint a hatóságok másik elhangzott érvelését is érdemes kiegészíteni arról, hogy miért nincs gyanúsítás. A gyanúsítottaknak a jog valóban betekintést enged a nyomozati anyagokba, ami adott nyomozati szakaszban nem feltétlenül szolgálja a nyomozás érdekeit. Akit meggyanúsítanak, az valóban megismerheti a nyomozás gyanúsításig keletkezett iratait.Ugyanakkor a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát az általa meghatározott ügyiratok tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel korlátozhatja. Ezt a törvényi lehetőséget súlyosabb költségvetési csalás ügyekben évek óta előszeretettel alkalmazza a nyomozó hatóság és az ügyészség, azaz sokszor korlátozzák a gyanúsítottak, a védők iratmegismerési jogait.5. Mikor kezdődtek a nyomozások?Kiss István Zoltán több konkrét dátumot is megnevezett. Mint megtudtuk, 2025. február 10-én indult az első nyomozás hűtlen kezelés gyanújával. vagyis az ÁSZ-jelentés nyilvános publikálása, 2025. március 19. előtt már megindult a nyomozás.Az ÁSZ a jelentésében azt írta, hogy az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ügyészségen feljelentést tett. Ha jól értelmezzük a dátumokat, az első nyomozás már a jelentés publikálása előtt, és a jegybank éléről március elején távozó Matolcsy György regnálása alatt megkezdődött.Majd 2025. április 22-én újabb nyomozás indult, ennek keretében pénzmosás gyanújával kezdődött vizsgálat, és a következő időszakban 91,8 milliárd forintot foglaltak le a hatóságok magánszemélyektől és gazdasági társaságoktól, részben számlapénz, részben értékpapír formájában.6. Hogy lehetett ilyen gigantikus összeget felhalmozni?A Telex nemrég írt arról, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) legértékesebb vagyoneleme, a lengyel GTC SA többségi pakettje, mintegy 75 milliárd forintot ér jelenleg.Az MNB-ügy döbbenetes méreteit jelzi, hogy az alapítványra rászívódó magánkör és céges hálózat tagjainál ennél nagyobb értéket, 91,8 milliárd forintot sikerült zárolni.Kiss István Zoltán közléséből tudjuk, hogy egy nappal a második nyomozás elrendelése után,2025. április 23-án négy, az ügyhöz közvetlenül kapcsolódó, de egymással nem közeli hozzátartozói viszonyban álló magánszemélynél 506 millió forint számlapénzt zároltak.2025. május 9-én volt a legnagyobb fogás, ekkor gazdasági társaságoktól 80,8 milliárd forintnyi értékpapírt foglaltak le;2025. július 29-én 1,495 milliárd forint értékpapírt;2025. július 31-én 500 millió forint számlapénzt;2025. szeptember 19-én 8,395 milliárd forintnyi értékpapírt;2026. május 12-én további 130 millió forint számlapénzt; végül2026. május 18-án 8 millió forint értékpapírt foglaltak le.Ez együtt 91,8 milliárd forint. A szakemberek azt mondták, a lefoglalt összegek értékelése folyamatban van. Ez nem végleges vagyonlefoglalást jelent, hanem a zárolások, foglalások bizonyítási céllal történtek (a rendőrség vagy az ügyészség egyébként sem dönthet semmilyen lefoglalt pénz sorsáról, erről minden esetben csakis bíróság rendelkezhet).Amiatt is érdekes az időzítés, mert a Telex tavaly májusban írt arról, hogy Somlai Bálint magánszámláit zárolták. Mint a rendőri közlésből most kiderült, április 23-án történt magánszemélyeknél foglalás, de talán még érdekesebb, hogy a cikk megjelenése után három nappal sikerült a legnagyobb tételt, 80,8 milliárd forintot lefoglalni.7. Kik nyomoznak?A háttérbeszélgetésen minden szerv arra utalt, hogy az ügy nagyon komoly, több szervezet is nagy erőforrást fordít a nyomozásra. A rendőrségen először egy nyomozó vizsgálta át az ügyet, rendezte az anyagokat, de később mind a rendőrségen, mind az ügyészségen 8-8 dedikált szakember vizsgálta kifejezetten ezt az ügyet. A felállított csoportokban vannak nyomozók, forenzikusok, informatikusok, gazdasági, számviteli, pénzügyi ismeretekkel felvértezett személyek, a bonyolult pénzügyi összefüggések miatt például van a csapatban tőzsdei szakvizsgával bíró szakember is.Ahogy a nyomozók mondták, ezek a cégek nem 24 órában végeztek jogsértést, vagyis minden helyszínen keverednek a normál gazdasági tevékenységhez kapcsolódó szerződések, bizonylatok azokkal, amelyeket valóban érdemes vizsgálni. A feladat nagyságrendjéről sok érdekes adat hangzott el. Volt helyszín, ahol 300 doboz irat volt egy raktárban, máshol az elektronikus adatok domináltak, ezek együttesen bőven 10 terabyte feletti adatmennyiséget jelentenek. Fürcht Pál ezt úgy jellemezte hogy amennyiben egy gyorsan olvasó munkatárs napi 8 órában csak olvasna, 7 évig tartana az első körben beszerzett dokumentumok elolvasása. Azóta viszont ennek a többszöröse érkezett be.A beszélgetésen sok konkrét elem is felmerült (a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal, a METU-val, a lengyel GTC-vel és a svájci Ultimával kapcsolatos kérdések), ezekről megtudtuk, hogy egyedi felelősei vannak az elkülönülő témáknak, de mindegyik része a nyomozói kutakodásnak.Vokó Annamária, a Központi Nyomozó Főügyészség megbízott osztályvezető ügyésze, a nyomozócsoport vezetője, Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze, Jeney Áron, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója, Kiss István Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának vezetője és Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az MNB ügyében folytatott nyomozásról tartott sajtóbeszélgetésen, az ORFK Rendőrségi Igazgatási Központban – Fotó: Bruzák Noémi / MTI8. Miért a rendőrség és miért az ügyészség?A beszélgetésen az előadók tisztázták a szerepeket is. Magyarországon a rendőrség az általános nyomozó szerv, az ügyészség elsősorban közvádló szerv, azonban bizonyos esetekben közvetlenül is bekapcsolódhat a nyomozásokba.Fürcht Pál szerint erre a különösen bonyolult ügyekben szokott sor kerülni (a főügyész arról is beszélt, hogy ez élete legbonyolultabb ügye). Ilyenkor az ügyészség már a felderítési szakaszban is szeretne irányítani, de nem zárja ki a rendőrséget, sőt a nyomozásban az ügyészség mellett aktív az NNI, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, de még a NAV Bűnügyi Igazgatósága is.Miért volt szükség az ügyészségre a nyomozásban? Erre több érvet is hallottunk. A nyomozás mérete meghaladja az általános nyomozások méreteit. A felderítési szakaszban normál esetben a nyomozók beszámolókat írnak, olykor ügyészségi jóváhagyásokat kérnek, némi törvényességi ellenőrzés zajlik, ezt hívják a bennfentesek „levelező szakasznak”. Ugyanakkor ha ügyészi nyomozás zajlik, végig közös a gondolkodás, együttes értekezletek vannak, a napi kapcsolattartás pedig gyorsaságot is jelent. A közös nyomozásban az is előny, hogy a szervek a nemzetközi együttműködések során más hatóságokat tudnak bevonni (a rendőrség az Europolt, az ügyészség pedig az EuroJust szervezetet, az Európai Unió tagállamainak büntető igazságügyi ügynökségét).9. Mi hiányzik a gyorsabb munkához?Az eseményen elhangzott, hogy a nyomozó szervek emberhiányban és technikai hiányosságokban is szenvednek. Az ügyészségnek például szüksége lenne olyan értékelő-elemző szoftverre, ami segítené a munkát. Egy vonatkozó közbeszerzés már lezajlott, így gyorsulhat a feldolgozás tempója.A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy ma már vége van annak a kornak, amikor Excel-táblák és külső szakértők bevonása állt csak a rendőrök rendelkezésére. Egy RRF-pályázat is segítheti az ügyészség informatikai hátterének erősítését, de a lehetőségek (például mesterséges intelligencia bevonásával) ma már ennél is messzebb mutatnak a jól felszerelt rendőrségeken, illetve ügyészségeken.10. Mit jelentett a választás ebben az ügyben?Az eseményen több szempontból előkerült a 2026. április 12-i parlamenti választás. A szakemberek azt mondták, természetesen létezhet politikai igény vagy a társadalmi elvárás egy-egy üggyel kapcsolatban, a baj akkor kezdődik, ha tiltott politikai nyomás érkezne.Ha az egész ország a gyermekvédelemmel vagy az MNB-alapítványok kifosztásával van elfoglalva, a rendőrség nem foglalkozhat csak garázdasággal és csak kocsilopásokkal. Azt ugyanakkor a rendőrség és az ügyészség munkatársai mindvégig tagadták, hogy a választás előtt, vagyis a Fidesz-érában bárki lassította volna a nyomozást, leszólt volna, vagy bármilyen nemtelen politikai nyomást helyezett volna az ügyre. Mindenki azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség és az ügyészség munkáját szigorú jogszabályok határozzák meg.Ugyanakkor a választás után sok minden valóban változott. Nem a konkrét nyomozásról, hanem általánosan hangzott el, hogy sokkal több lett a terhelti együttműködés, vagyis sorra jelentkeznek a bűnbánók. A Teve utcában állítólag van is egy vicc a rendőrök között: „Egymilliárd forint feletti ügyekkel balra tessék fáradni, 100 millió és 1 milliárd forint között jobbra, 100 millió forint alatt írásban kérjük!”Ahogy azt is hallottuk, hogy a választás előtt sok volt az olyan vallomás, hogy „nem tudom, nem emlékszem”, most több az olyan tanúvallomás, hogy„igen, ott voltam, láttam, valóban ez történt”.