2012. október 10-én mutatták be a világnak a Star Citizent, azzal az ígérettel, hogy az példátlan mértékben újítja meg, egyenesen újrateremti az űrszimulátor műfaját. A játék mögött álló stúdió, a Cloud Imperium kezdetben a Kickstarteren keresztüli közösségi finanszírozás mellett döntött, de később, amint a projekt kibővült, saját platformra váltott. Tehát nem egyszeri Kickstarter projekt volt, hanem folyamatos online finanszírozás és mikrotranzakciós modell. 2026-ot írunk, és egyelőre még ott tartunk, hogy bár a játékra már több mint hatmillió érdeklődő összeadott egymilliárd dollárt, azonban még mindig nem tudni, mikor jelenik meg a végleges változat.Ez persze nem jelenti azt, hogy a már 14 éve fejlesztés alatt álló játékkal ne lehetne játszani. Jelenleg alfa állapotban van, benne van a legtöbb beígért funkció, viszont – hívja fel a figyelmet a Tom’s Hardware – tele van hibákkal. A Cloud Imperium időnként frissítéseket ad ki új tárgyakkal és játékmenettel, valamint néhány nagyon drága tranzakcióval. Csak egy példa: a közelmúltban, a DefenseCon rendezvényen a stúdió bemutatta az 5000 dollárba kerülő „Anvil Odin" hajót, annak ellenére, hogy még nem lehet repülni vele. Úgy tűnik, a játék egy örökös fejlesztési ciklusban ragadt, több mint ezer alkalmazottal a stúdió különböző helyszínein.Flickr/mr.hasgahaFelvetődik persze a kérdés, hogy miért finanszíroznak a játékosok egy ilyen nehezen készülő valamit. Például azért, mert elfogadták, hogy egy olyan játékról van szó, ami nem elkészült, hanem folyamatosan készül. Ráadásul a Star Citizen nem csupán ígéret, hiszen már most lehet űrhajózni, kereskedni, küldetésekre menni, felfedezni. Ott van azután a játék ígérete: a teljesen szimulált univerzum, a hihetetlen részletesség és persze az, hogy MMO, FPS és szimulátor egyszerre. Sokat kritizált rész, de az is fontos lehet, hogy ebben az esetben nemcsak egy játékról van szó, hanem digitális gyűjtői piacról is, ahol űrhajókat lehet venni, olykor több mint ezer dollárért, és itt már képbe kerül a ritkaság és persze a presztízs.A fejlesztők pedig nagyon figyelnek arra, hogy mindig legyen látható haladás, legyenek új hajók, új mechanikák. Ráadásul azzal, hogy nincs konkrét kiadási határidő, nem lesz kudarc, nem bukhatnak meg, hiszen a projekt „fejlesztés alatt áll”. A modell közben önfenntartóvá vált, hiszen mindig jönnek új játékosok, a régiek pedig tovább költenek. A kockázat nem is az, hogy elfogy a pénz, hanem inkább az, hogy sosem lesz egy végleges, lezárt verzió, hiszen mindig lehet egy új űrhajó, új rendszer, új technológia, új ígéret. Most viszont úgy tűnik, a fejlesztőknek nagyon is kapóra jön ez a modell.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.