Nem emberi szadizmus áll amögött, hogy a még friss, élő homárt megfőzik, a hátterében elsősorban élelmiszerbiztonsági okok állnak. E rákfajta húsa ugyanis nagyon gyorsan romlik, miután az állat elpusztul, és az elszaporodó baktériumok miatt akár rövid időn belül is mérgezővé válhat. A hétköznapi emberek közül csak kevesen gondolnak arra, hogy ez az állat is érzi a fájdalmat, viszont a kutatók már korábban is jelezték, át kellene gondolni ezt a főzési módot, vagy ahogy egy új kutatásban fogalmaznak: a homárok nagyobb etikai figyelmet érdemelnek.Annak megértésére, hogy a homárok hogyan reagálnak a fájdalmas ingerekre, a Göteborgi Egyetem szakemberei 105 norvég homárt több csoportra osztottak. Ezek között volt több kontrollcsoport, amelyekben a homárokat sokkolták, illetve nem sokkolták, valamint két olyan csoport, amelyekben az állatokat lidokainnal vagy aszpirinnel kezeltek. A lidokaint a homárok akváriumában oldották fel, míg az aszpirint közvetlenül az állatokba fecskendezték – írja a Live Science. A kutatók ezután 10 másodperes elektromos sokkot adtak a három sokkcsoportnak, és megfigyelték viselkedésüket az áramütés előtt, alatt és utána. Áramütés hatására a homárok farokrázással próbálnak menekülni, azonban ilyen viselkedést csak annál a kontrollcsoportnál figyeltek meg, amelynek az álltai nem kaptak fájdalomcsillapítót. Azoknál az állatoknál viszont, amelyek lidokaint vagy aszpirint kaptak a sokkolás előtt, a farokforgatások aránya meredeken csökkentA kutatók szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy az áramütések nemcsak izom-összehúzódásokat váltottak ki a homárokban, hanem fájdalmas élményt okoztak. Ha ugyanis a viselkedést pusztán elektromos stimuláció váltotta volna ki, akkor a fájdalomcsillapítók nem tudták volna elnyomni a farokcsapást. A fájdalomcsillapítás viszont hatott a menekülési viselkedésre.Ez, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány is csatlakozik azon, egyre növekvő számú kutatási eredményekhez, amelyek bizonyítják, hogy a rákok, a polipok és más gerinctelenek is képesek fájdalmat érezni, azaz másképpen kellene bánni velük, mint ahogyan az eddig tettük.Egyébként sok helyen már most is figyelembe veszik a homárok érzéseit. Norvégiában, Új-Zélandon, Ausztriában és egyes ausztráliai régiókban például már tilos élve főzni a homárt, Svájc pedig előírja, hogy főzés előtt el kell kábítani az állatot. Az Egyesült Királyságban is fontolgatják az élve főzés betiltását, és más országokban is egyre nagyobb a nyomás az új törvényekre.Vannak persze, akik nem biztosak százszázalékban e kutatási eredményekben, arra hivatkozva, hogy a homároknak nincsen olyan agyuk, mint az emlősöknek, így nehéz bizonyítani a valós fájdalomérzetet. Amit pedig a kutatók most láttak, az végsősoron akár egy bonyolult reflex is lehet, nem feltétlenül átélt szenvedés.A többségi álláspont ezzel szemben az, hogy a homárok valószínűleg képesek fájdalmat érezni, és ha van rá esély, hogy szenvednek, akkor úgy is kell bánni velük, mintha biztosan szenvednének.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.