Több szempontból is rekord tempót diktált a Tisza-kormány, pedig volt választás, ami után a köztársasági elnök 8 nappal korábbra írta ki a parlament alakuló ülését. Vajon melyik kormány volt a leglassabb? Adatvizualizációkon mutatjuk a kormányalakítások fő stációit.Magyar Péter május 25-én a Telexnek adta az első élő stúdióinterjúját miniszterelnökként. Mivel a kezdés előtt Magyar Vitézy Dávid közlekedési miniszterrel telefonált, elsőként arról kérdezték Magyart, mennyire elfoglalt, és mennyire akut a helyzet a közlekedésben.A miniszterelnök a vonatközlekedést érintő helyzetet és az erre adott reakcióikat ecsetelte, majd azt mondta: „Nagyon sok mindent csinálunk egyszerre, próbáljuk működtetni a széteső közszolgáltatásokat. (...) Ezt csak azoknak mondom, akik azt mondják, hogy nem folyik kormányzás, vagy hogy TikTok-kormányzás folyik. Nem, ez a valaha volt leggyorsabb kormányalakítás volt, 1990 óta valaha volt legtöbb sürgős kormányzati és fontos kormányzati döntést hozzuk és hát igyekszünk egyszerre párhuzamosan 4-5 vagy inkább 40-50 dolgot csinálni.” Forrás:Telex/YouTubeEbben a cikkben azt járjuk körül, tényleg ez volt-e a valaha volt leggyorsabb kormányalakítás, pontosan hány naptári nap után alakultak meg a rendszerváltás óta a magyar kormányok az országgyűlési választásokat követően, illetve hány nap telt el a választás, az országgyűlés alakuló ülése, a miniszterelnök megválasztása és a miniszterek eskütételei, vagyis a kormány formális megalakulása között, vagyis mi kellett ahhoz, hogy a választás után már 30 nappal megalakult Tisza-kormány több szempontból is rekorder legyen?Hogy néz ki jogilag a kormányalakítás folyamata?A kormányalakítás folyamatát az Alaptörvény szabályozza, és ahogy azt az Igazságügyi Minisztérium folyóiratában megjelent tanulmány is megállapította 2022-ben, érdemben nem változott a rendszerváltás óta.A magyar parlamentáris rendszer legfontosabb szereplői az országgyűlés, a köztársasági elnök és a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személy – ez utóbbi gesztus a kormányalakításra való felkérés. A köztársasági elnöknek javaslattételi joga van a kormányfő személyéről, de mivel a pártok általában a listavezetőiket (pártszövetség esetében az egyik, nagyrészt az erősebb párt listavezetőjét) miniszterelnök-jelöltnek nevezik meg, ezért az államfő jogköre inkább csak formalitás. A köztársasági elnöknek legkésőbb a választást követő 30. napra össze kell hívnia az új országgyűlés alakuló ülését. Vagyis megteheti előbb is, persze ezzel praktikus megvárnia, hogy kimondják a választás jogerős végeredményét, ami akár több hétig eltarthat. Az alakuló ülésen aztán az országgyűlés felé javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Ez azt is jelenti, hogy a kormány megalakulásának gyorsaságában mindenképpen van két fontos, a kormányalakító párton vagy pártoktól független körülmény: a választási eredmény hivatalossá válása és az, hogy a köztársasági elnök hányadik napra írja ki az alakuló ülést a rendelkezésére álló 30-ból. A kormányalakítás menete (kivéve ha konstruktív bizalmatlansági indítvány útján történik) a következőképp zajlik: miután az országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt és elfogadja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket, akik az országgyűlés előtt esküt tesznek. Ezt nevezzük a kormány megalakulásának. Orbán Viktor miniszterelnök aláírja esküje szövegét az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. május 10-én Fotó:Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA30 nap a választás és a kormány felállása, 3 nap az alakuló ülés és a miniszteri eskük közöttAz idén április 12-én tartott országgyűlési választás után mindössze 30 nap telt el a Tisza-kormány megalakulásáig: Magyar Pétert már május 9-én, vagyis az országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnöknek választották, majd 3 nappal később, május 12-én esküt tettek az új kormány miniszterei, amivel formálisan megalakult a kormány. Magyar Péter korábban azzal indokolta az elejétől gyorsra tervezett kormányalakítási folyamatot, hogy minél rövidebb legyen az átmeneti időszak, amikor még az előző kormány ügyvezető kormányként hatalmon van. Ahogy az alábbi ábránkon is látható, a választás és a kormány megalakulása között eltelt naptári napokat nézve valóban ez volt a leggyorsabb kormányalakítás a rendszerváltás óta. De a második Orbán-kormány 2010-ben nem sokkal, csak 4 nappal maradt le, és a 2002-es Medgyessy-kormány is csak 6-tal. (Erről korábban a Hvg írt részletesen.)