Harminc nap – mindössze ennyi kellett a választás után, hogy megalakuljon a Tisza-kormány. Magyar Pétert május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnöknek választották, május 12-én pedig letette az esküt kormányának 16 minisztere, így teljessé vált a „hatalomátvétel”. Ráadásul rekordidő alatt: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a választás után ilyen rövid idő alatt megalakuljon az új kormány.Az eddigi csúcstartó Orbán Viktor volt: 2010-ben 34 naptári nap telt el az akkor még kétfordulós választás második fordulója – a „fülkeforradalom” –, és a kormánya május 29-i beiktatása között. Az átlagérték inkább 45 nap volt, ennyi kellett 1990-ben Antall Józsefnek, majd 1998-ban első alkalommal Orbán Viktornak, kicsit több, 47 2002-ben Medgyessy Péternek, a legráérősebb pedig szintén Orbán volt 2014-ben 61 nappal.Magyar Péter és a Tisza-kormány ezzel a 30 napos határidővel egy harmadik rekordot is felállított a rendszerváltás utáni politikatörténetben. Az első, hogy a választáson a Tisza a voksok 53,18 százalékát szerezte meg a Fidesz–KDNP 38,61 százalékával szemben. Ez a Tiszának 141 mandátumot hozott, lekörözve az Orbán és a Fidesz által 2022-ben beállított 135 fős kétharmados többséget is. Magyar másik rekordja az volt, a választás után már 27 nappal letette a kormányfői esküt, míg Orbán 2010-ben 34 nappal később.Orbán új rekordot állított beUgyan három, korábban általa tartott rekordot is elveszített Orbán Viktor idén, egy újat viszont beállított. Miután május 9-én 10:58-kor megalakult az új Országgyűlés, Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnökké vált, ám ez a megbízatása csak addig tart az Alaptörvény szerint, amíg az új kormányfőt meg nem választják. Ez a két esemény pedig ezúttal nemcsak egy napra esett, hanem azon belül is egész közel esett: Magyart délután 14:37-kor választották meg miniszterelnöknek. Így Orbán minden idők legrövidebb ideig hivatalban lévő ügyvezető kormányfője volt, megbízatása ekként alig több, mint 3,5 órán át tartott. Ráadásul úgy, hogy az országnak közben fogalma sem volt, az ügyvezető kormányfő hol van és mit csinál – a Parlamentbe biztos nem ment be.Három napig az is egy eddig nem tapasztalt, különleges helyzetet teremtett, hogy az új miniszterelnök ugyan már hivatalba lépett, ám az Orbán-kormány tagjai ügyvezető miniszterek voltak, mivel a Tisza-kormány miniszterei még nem léptek hivatalba. Ez kinyitotta a vitát, hogy a távozó kabinet milyen kötelezettségeket vállaltak, ha egyáltalán. Gulyás Gergely szerint nem tettek ilyet, de Magyar azért – talán első kormányfői intézkedéseként – ezt meg is tiltotta nekik, és beszámolót kért tőlük, amiből kiderült, történtek kötelezettségvállalások. https://hvg.hu/itthon/20260509_magyar-peter-magyarorszag-miniszterelnoke-ket-dologban-lekorozte-orban-viktortAkárhogy is, azzal, hogy kedden a Sándor-palotában a miniszterek átvették a megbízóleveleiket az államfőtől, majd az Országgyűlés délutáni ülésén Magyar Péter röviden bemutatta a minisztereit, akik esküt is tettek, hivatalosan is megalakult a Tisza-kormány, az ügyvezető miniszterek megbízatása pedig megszűnt. Az új kormányban sok, 16 miniszter kapott önálló tárcát, szerepet és feladatot. Magyar Péter a minisztereket április 20-a után több hullámban jelentette be – egy cserével –, így végül ez lett a lista:„Mintha egy koalíciós kormányt látnánk, sokféle személyiségű, múltú emberrel, de a miniszterjelölti meghallgatások alapján úgy tűnik, laza, szellemes és a jelenlegi helyzetre reflektáló emberek” – állapította meg a Republikon Intézet vezetője. Horn Gábor a HVG-nek azt mondta, szakmailag felkészülteknek tűnnek a miniszterek, akik közül külön kiemelte Lannert Judit oktatási, és Orbán Anita külügyminisztert. Hozzátette: számára nem az egyéni felkészültség a legnagyobb kérdés, hanem az, hogyezek az erős, szakmailag felkészült, de eltérő személyiségű emberek hogyan tudnak majd együttműködni, mennyire tud a Tisza-kormányból Magyar Péter csapatot kovácsolni.Horn Gábor megjegyezte, „az elmúlt 16 év dúlását, károkozását felmérni időbe telik, ezért ahhoz, hogy nagyobb, számonkérhető ígéreteket tegyenek, előbb látni kell, mi a helyzet, de eleve van egy leírt választási program”. Úgy vélte, a Magyar-kormány ezért a 100 nap türelmi időnél többre számíthat, „jövő tavaszig is lesz türelem, pláne, hogy sok intézkedés gyorsan, könnyen, pluszköltség nélkül megtehető”, ám az elszámoltatást érintően szerinte talán túlzóak a választói várakozások, ami még gondot okozhat. https://hvg.hu/itthon/20260512_megalakul-a-tisza-kormany-eskut-tesznek-a-miniszterekÉrdekesség, hogy a Magyar-kormány megalakulását nem előzte meg parlamenti vita a kormányprogramról, noha a 2010-es és korábbi cikluskezdéseknél ezen 2-3 napig is vitáztak a képviselők, mielőtt elfogadták volna, és megválasztották volna a kormányfőt. Az elmaradás oka nem a sietség volt. Hanem az, hogy ilyen programot nem is nyújtottak be Magyarék. Bár 2010 óta a Fidesznek választási programja sem volt, a Tisza készített ilyet, méghozzá 240 oldalast. Hogy ebből nem lett kormányprogram, annak oka, hogya Fidesz-kétharmad döntése nyomán, az Alaptörvény értelmében 2012. január 1-től – a miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg nincs is szükség a kormányprogram benyújtására, elfogadására.Emiatt nem is nyújtott be tehát Magyar Péter hivatalosan kormányprogramot, a Tisza Párt választási programja azonban február óta ismert. A HVG-n akkor elemeztük is a dokumentumot, amin a párt szerint 65 szakpolitikai munkacsoport és mintegy ezer szakember dolgozott. Itt gyűjtöttük össze „A működő és emberséges Magyarország” című program legfontosabb állításait, ígéreteit, ebben a cikkben pedig azt vizsgáltuk, mennyibe kerülne a Tisza-program ígéretcunamija, és honnan lenne rá pénz? https://hvg.hu/360/20260505_elso-100-nap-tisza-kormany-uj-szemlelet-radikalis-megoldasok-rekordokat-donto-jogalkotasi-tempoA programhoz képest újabb részleteket is megtudhattunk a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásaiból már az első körben, de kedden is volt több meghallgatás, ezekről itt, itt, valamint itt, itt, és itt, valamint itt és itt írtunk. Kiderült, a távozó Orbán-kormánytól megörökölt tárcák többségénél átvilágítással kezdik majd a munkát, máshol a legnagyobb kihívás éppen egy teljesen új szervezet felállítása lesz. Emlékezetes maradt a meghallgatásokból például Hegedűs Zsolt kritikája, aki szerint elődje, Takács Péter „az egészségügy Menczer Tamása”.Alább a cikluskezdések fontos dátumai nézhetők vissza (alul, a csúszka mozgatásával):A kormányalakítás szokatlan momentuma volt, hogy tovább élesedett a konfliktus Magyar Péter és most már a miniszterei, valamint Sulyok Tamás államfő között. Magyar már a kampányban majd a választás után is többször lemondásra szólította fel a szerinte „Orbán-báb” vezetőket, köztük Sulyokot, majd beiktatás utáni beszédében a Parlamentben ezt látványosan is az államfő szemébe mondta. A miniszterei a Sándor-palotában történt miniszterei kinevezések előtt pedig tudatta:a Tisza-kormány tagjai sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből, erre az egy hétre már felesleges, nem akarnák leretusálni róla később – az államfő pedig ugyan kezet fogott velük, de nem állt oda a portréfotókhoz. https://hvg.hu/360/20260512_parlament-alakulo-ules-miniszterjeloltek-meghallgatasa-tisza-kormany-szimbolikus-pragmatikus-politikaNyitóképünkön a Tisza-kormány miniszterei Magyar Péter miniszterelnökkel. Fotó: HVG / Cabrera Martin