Bár döntés még nem született, a kormány és a levéltárosszakma illetékesei is arra készülhetnek, hogy a cseh és szlovák modellt követve hozzák nyilvánosságra az államszocializmusban beszervezett ügynökök adatlapjait – számolt be róla kormányközeli és levéltárosszakmai forrásaira hivatkozva a Válasz Online csütörtökön.Emlékezetes, hogy Magyar Péter a választási győzelme után kijelentette: idén októberben, egészen pontosan az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén nyilvánosságra fogják hozni az „ügynökaktákat”. Ennek megvalósítására pedig a kormány egy májusi határozatában megbízást is adott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az igazságügy-miniszer és a belügyminiszter számára. https://hvg.hu/itthon/20260428_magyar-peter-tisza-kormany-ugynokaktak-privatizacio-1956-os-forradalom-evforduloA volt rendszer besúgóira vonatkozó dokumentumokba, illetve jelentéseikbe a jelenleg hatályos törvény alapján kutatók most is széles körben betekinthetnek, ahogy mindenki jogosult a saját magára vonatkozó dokumentumokat kikérni, és a róla jelentést tevők vagy őket megfigyelők nevét felfedni, ugyanakkor arra nincs lehetőség, hogy állampolgári jogon bárkinek az esetleges ügynökmúltját ellenőrizze valaki.A rendszerváltoztatás után az egyes volt szocialista államok különféle megoldásokkal álltak elő az egykori besúgókkal való szembenézésre. A nyilvánosságban legmesszebb a csehek és szlovákok mentek azzal, hogy a beszervezett ügynökök adatlapjait tették nyilvánosan elérhetővé, és úgy tudni, a hazai szabályozás is ezt a megoldást követné – írta a portál kimerítő elemzésében.Az ügynökök adatait a magyar rendszerben az úgynevezett 6-os kartonokon tartották nyilván, amelyeken feltüntették még a beszervezés alapját, a foglalkoztatás célját, illetve a hálózati személyt „tartó” állambiztonsági szerv nevét. Mást azonban nem, így nemcsak a konkrét jelentéseket nem tárnák a nyilvánosság elé, de az sem derülne ki ezekből, hogy egyáltalán jelentett-e az illető. A jelentések visszatartása már csak azért is érthető, mert azok a megfigyelteket tennék újra áldozattá, viselt dolgaik kiteregetése által, az ügynökök „munkateljesítménye” azonban elengedhetetlen információ lenne működésük helyes megítéléséhez.Tovább árnyalja a helyzetet, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) 24 ezer 6-os kartont őriznek, miközben az államszocializmus egész időszakában becslések szerint mintegy 150 ezer embert szervezhettek be – többségük kartonjait azonban megsemmisítették az 1956-os forradalom vagy a rendszerváltoztatás időszakában.Kérdéses továbbá, hogy nyilvánosan elérhetővé teszik-e azoknak a mágnesszalagoknak a tartalmát, amelyek mintegy 60 ezer rekordot hordoznak az 1990-ben hálózati személyként nyilvántartottakról. Ezek nagyrészt átfedésben állhatnak a levéltárban őrzött 6-os kartonokkal, de szerepelhetnek rajta olyanok adatai is, akiknek papírkartonja nincs a levéltárban. https://hvg.hu/360/20260429_az-mar-biztos-hogy-nyilvanossagra-hozzak-az-ugynokaktakat-de-sok-meg-a-kerdes-ki-hol-es-pontosan-mit-lathat-kutathat-majdNyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
24 ezer ügynöki adatlapot hozhatnak nyilvánosságra október 22-ig, de ezekből kulcskérdések nem derülnének ki
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára cseh és szlovák mintára készülhetnek online elérhetővé tenni a levéltárban őrzött 6-os kartonokat, de ezekből sem az összes besúgó neve nem derülne ki, sem az, hogy hálózati személyként kik ártottak ténylegesen másoknak.










