Négyéves csúcsára jutott a GKI konjunktúraindexe. A mutató, amely azt méri, hogy a lakosság és az üzleti döntéshozók mennyire optimistán látják a jövőt, nagyot javult májusban, és ebbe nem nehéz belelátni a kormányváltás miatt jött optimizmust. Csakhogy a részleteket elnézve sokkal izgalmasabb az összkép.A mutató, amely –100 és +100 közötti skálán méri a jövőbeli kilátásokat, a márciusi –13,9 pontról áprilisban –10,7-re nőtt, májusban pedig –6,7-re, vagyis összességében azért még maradt a pesszimizmus. Ennél magasabb (egész pontosan –6 pontos) utoljára 2022 áprilisában volt, abban a hónapban, amikor a Fidesz megnyerte a választást. Igaz, négy éve ilyenkor inkább az üzleti döntéshozók voltak bizakodók, nem annyira a lakosság – most a helyzet épp fordított.A legfontosabb részlet a mostani adatokból az, hogya vállalkozások még nem árazzák be azt az optimizmust, amit a lakosság már érez.A fogyasztói bizalmi index ugyanis óriásit nőtt. Tavaly ilyenkor még –29,3 ponton állt, de még idén áprilisban is –17-en, innen tudott most –0,9-re felmenni. Ez tökéletesen igazolja a sztereotípiát, hogy mennyire pesszimista nép vagyunk, de fontos tudni, hogy az elmúlt 33 évben, amióta vezetik a statisztikát, három alkalomra elosztva összesen 13 hónap volt, amikor a mutató nulla fölötti értéket vett fel – először 2002 áprilisában és abban az évben júniustól novemberig, majd 2017. decembertől 2018 áprilisáig, végül 2019. szeptemberben. Az érthető, hogy a választások idején az optimizmus megnő, hiszen a többség azzal szembesül, hogy az nyert, akire ő szavazott, de a mostani helyzet így is kiemelkedő: az egy hónap alatti 16,1 pontos javulás a legnagyobb havi növekedés, amit valaha mértek.Az üzleti bizalmi index ellenben még esett is, az egy hónappal korábbi –8,5-ről –8,8 pontra. Igaz, ez is jobb, mint a tavaly ilyenkori –13,9, de jól mutatja, hogy a vállalatok még nem annyira optimisták, mint az átlagember.Az ipar 1 pontot esett, az építőipar 1,5-öt emelkedett, a kereskedelem és a szolgáltatók hibahatáron belül változtak.Vannak jó jelek is: a vállalkozások 11 százaléka tervez létszámbővítést, szemben az áprilisi 8 százalékkal, az áremelést tervező cégek aránya pedig 35-ről 30 százalékra esett. Ez utóbbi, miközben a pénztárcáknak jó, óvatosságot is mutat, a cégek nem érzik elég erősnek a keresletet ahhoz, hogy árat emeljenek.