Csaknem félmillió orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban – mondta szerdán az elektronikus kommunikáció és a kibertevékenység hírszerzési célú figyelésére és elemzésére szakosodott brit nemzetbiztonsági szolgálat (GCHQ) vezérigazgatója.A brit hírszerző szolgálatok részéről ez az első nyilvánosan elhangzott becslés arról, hogy az ukrajnai háborúban eddig hány orosz katona halt meg.Anne Keast-Butler – az első nő, aki GCHQ vezetőjeként a legnagyobb brit hírszerző szolgálat élén áll – a szervezet egykori híres kódfejtő központjában, a II. világháború idején kulcsfontosságú szerepet betöltő Bletchley Parkban tartott éves beszámolójában úgy fogalmazott, hogy Oroszország „hátrál az ukrajnai hadszíntéren”.Elmondása szerint ugyanakkor Moszkva fokozza Nagy-Britannia és Európa egésze elleni „hibrid tevékenységét”, amely a tengeri talapzattól a kibertérig terjed, és a célpontjai között szerepelnek a kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítmények ugyanúgy, mint a demokratikus intézmények vagy a beszállítói hálózatok. Úgy fogalmazott, hogy mindez „a béke és a háború közötti szürke zónában zajlik”.A GCHQ – magyarázta – különösen erőteljesen összpontosít a Nagy-Britannia körüli tengeri területek alatt kiépített kiemelt fontosságú energia- és adattovábbító vezetékrendszer védelmére, a nyugati technológia csempészetére irányuló orosz próbálkozások meghiúsítására, az orosz kibertámadások, valamint a felelőtlen szabotázs- és merényletkísérletek elhárítására.A GCHQ vezetője szerint a szolgálat figyelmét mindemellett a világűrre is ki kell terjeszteni. Azóta, hogy három éve a szervezet élére került, több mint tízezer új objektumot bocsátottak fel a világűrbe, és mindegyik új műholdraj növeli a földi adatforgalom mennyiségét és sebességét – tette hozzá.Anne Keast-Butler szerint Kína és Oroszország erőteljes űrtechnológiai beruházási tevékenységet folytat, és ezek a beruházások „egyaránt szolgálnak békés célú és háborús ambíciókat”. Kína – magyarázta – ma már olyan technológiai szuperhatalom, amely magasan fejlett kibertérbeli, hírszerzési és katonai képességek birtokában van.A technológiai vállalatok szerinte figyelemre méltó ütemben bocsátanak ki mesterséges intelligenciára épülő innovációkat, és ennek jelenleg ismeretlen következményei lehetnek, hiszen az algoritmusokat gyakran olyan szintű fegyverzetté fejlesztik, amely épphogy a hagyományos hadviselés küszöbe alatt van.A brit biztonsági szolgálatok közös megítélése az, hogy a világ a radikális bizonytalanság, a rivális geopolitikai törekvések és a gyors ütemben változó technológia új korszakába lépett, a béke és a háború közötti mezsgyén jár – mondta Anne Keast-Butler.Úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság szolgálatában eltöltött eddigi három évtizede során még soha nem volt a mostaninál magasabb annak a kockázata, hogy ebben a helyzetben „valaki elszámítja magát”.Nyitókép: Orosz katona Mariupolban. Fotó: AFP / Alexander Nemenov