Melléthei-Barna Márton szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. május 27-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex Cikkünk folyamatosan frissül! „Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem ez egy alkotmányos garancia. Annak a kimondása, hogy a köztársaság erősebb kell hogy legyen bármely politikai vezetőnél, hogy a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére és hogy a politikai közösség hosszútávú szabadsága mindig fontosabb, mint bármely pillanatnyi politikai, hatalmi érdek” – mondta Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője a múlt szerdán benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslatról, amely két ciklusban korlátozná a miniszterelnök mandátumát. Az előterjesztés alapján Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök.Mellétheti-Barna a javaslat szerdai parlamenti vitájában azzal érvelt, hogy a törvényjavaslat nem pusztán technikai korrekció, hanem egy állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánnak építeni Magyarországon a következő évtizedekben. „Arról kell döntenünk, hogy milyen legyen Magyarország erkölcsi és alkotmányos rendje.”Melléthei-Barna szerint az Alaptörvény-módosítás három világos üzenetet hordoz:A hatalom nem örök.A közvagyon a nemzeté.Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.„A jogállam helyreállítása nem egyetlen törvényből fog megszületni, de minden valódi demokratikus újjáépítésnek vannak szimbolikus és alkotmányos pillérei. Ez a javaslat ilyen pillér kíván lenni” – fogalmazott a Tisza Párt képviselője.Arról beszélt: a javaslatuk arról szól, hogy a közhatalom nem lehet korlátlan, és a demokrácia lényege, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná. Ezért javasolja a Tisza Párt, hogy két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”. Szerinte a fékek és egyensúlyok leépülnek, ha a hatalom túl sokáig összpontosul egy politikai központban, örök kormányzás helyett hatalmi váltógazdaságot és demokratikus elszámoltathatóságot szeretnének. Arról is beszélt, hogy számos demokratikus jogállamban létezik ilyen korlátozás.A Fidesz a benyújtás után rögtön lex-Orbánról és visszamenőleges jogalkotásról kezdett beszélni az előterjesztés benyújtása után, hiszen egyetlen ember van Magyarországon, aki ez alapján soha többé nem lehet miniszterelnök: Orbán Viktor. A javaslatot jegyző Melléthei-Barna Márton szerint ugyanakkor szó sincs visszamenőleges jogalkotásról, a tiszás képviselő azt írta: a tervezett módosítás a jövőre vonatkozik. Ezzel egyetért a Telexnek nyilatkozó Stánicz Péter alkotmányjogász is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a visszaható hatály tartalmi kérdés, és épp a fideszes képviselők iktatták ki, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag vizsgálhassa az Alaptörvény módosítását.Fotó: Melegh Noémi Napsugár / TelexAz Alaptörvény-módosítás másik pontja kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon, és ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja. A szöveg szerint ezeket a kormány akár meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam”.Mellétheti-Barna arról beszélt, hogy az elmúlt években olyan konstrukciók jöttek létre, amelyekben hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól. Szerinte a mostani módosítás helyreállítja az állami felelősséget és az alkotmányos kontrollt. A javaslat kimondja, hogy az alapítványi jogokat az állam gyakorolja, az alapítvány megszüntethető és megszűnés esetén a jogutód a magyar állam.„Ez nem államosítási ideológia, ez nem politikai revans, ez a közvagyon alkotmányos védelme.”Arról beszélt, hogy egy bonyolult jogi konstrukció miatt nem veszítheti el a közpénz a közpénzjellegét, és a nemzeti vagyon nem lehet egy hatalmi csoport birtoka. A demokratikus állam egyik fontos erkölcsi kötelességének tartja, hogy ezt az örökséget megőrizze a következő nemzedékek számára. „A közhatalom nem tulajdonosi jogviszony, a kormányzás pedig nem birtoklás. A választói felhatalmazás nem jelent felhatalamzást a közös vagyon végleges kiszervezésére.”Az előterjesztés egy harmadik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ezt a részt azt eredeti javaslatban egészen egyszerűen hatályon kívül helyezte volna a Tisza Párt.A Fidesz szerint ez a módosítás az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza, és azt a következtetést vonták le, hogy a Tisza-kormány el akarja fogadni az uniós migrációs paktumot, amit a korábbi kormány elutasított. „Semmi mással nem magyarázható e mondat törlésének javaslata, csak azzal, hogy a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását” - írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, míg a KDNP petíciót indított annak érdekében, hogy a keresztény kultúra védelme maradjon az Alaptörvényben. Magyar Péter kedden módosító javaslatot nyújtott be ehhez, amely arról szólt, hogy csak a második mondatot töröljék az előterjesztésből, hogy egyértelmű legyen, a módosítás „célja kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása”.Mellétheti-Barna szerint alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fenn olyan intézmények, amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek, és alkalmasak lehetnek politikai megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére és az alapvető jogok korlátozására.„Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el. Egyetlen célja volt: a félelemkeltés.”Szerinte a demokratikus állam nem félhet a saját polgáraitól, és nem tekintheti gyanúsnak a kritikus hangokat, a civil szervezeteket vagy a független nyilvánosságot. Arról beszélt, hogy a magyar alkotmányosság nem a félelemre épül, hanem a szabadságra, politikai lojalitás helyett politikai autonómiára.A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter többször is azt mondta, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.