Ukrajna népességének csökkenése nem egyedi eset. Ez egy globális folyamat, amelyet a demográfia nyelvén demográfiai átmenetnek nevezünk. Az a sajátos, hogy Ukrajna milyen helyzetben éli meg ezt – mondja Olekszandr Gladun, az Ukrán Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének (Ptoukha) kutatója.Ukrajna valójában súlyos demográfiai válságban van. A háború – a katonai és a civil veszteségek miatt – soha nincs jó hatással egy ország demográfiájára. Gladun szerint ráadásul „a halálozás a krónikus betegségek súlyosbodása, a stressz, illetve egyes esetekben az időben érkező egészségügyi ellátás hiánya miatt is nő”. Ezekkel egyidejűleg a születésszám is visszaesik: az emberek elhalasztják a gyermekvállalást. Ez természetes reakció.Az ukrán igazságügyi minisztérium által közzétett adatok és a Kyiv Independent által idézett számok szerint 2024-ben Ukrajnában 495 090 halálesetet regisztráltak. Ez majdnem háromszorosa a születések számának.A legutóbbi, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által ismertetett adatok szerint Ukrajna 2022 februárja óta 55 ezer katonát - hivatásos állományúakat és besorozottakat együtt - veszített az Oroszország elleni háborúban. Ezt a számot széles körben alábecsültnek tartják. A washingtoni székhelyű Centre for Strategic and International Studies (CSIS) becslése szerint az ukrán halottak száma inkább 100 ezer és 140 ezer közé tehető, miközben az orosz hadsereg vesztesége 275 ezer és 325 ezer között lehet.Gyereket vállalni háborúban: Angelina KariakinaA férjemmel családot akartunk, terveztük is, és végül történjen bármi, belevágtunk. Persze voltak szempontok, amelyeket mérlegeltünk: volt saját otthonunk, amely egyelőre biztonságosnak számított, és mindannyiunk számára kényelmes volt. Volt munkánk és annyi anyagi tartalékunk, hogy tudjunk a jövővel tervezni. Azt is mondanám, hogy a háború bizonyos értelemben még gyorsított is: soha nem mondtuk ki, de ösztönösen talán mindketten úgy éreztük, hogy az időnk nagyon is véges lehet, ezért akkor is élnünk kell az életünket, ha körülöttünk minden bizonytalan. Felmerült bennem, hogy felelős döntés-e gyermeket vállalni egy folyamatosan támadott országban - főleg amikor terhesen éjszakai támadások alatt kellett az alagsorba menekülnöm. Vagy amikor már a karomban tartott babával hallgattam a robbanásokat. De amikor azt látom, hogyan élnek itthon a gyerekeim a családjuk és a barátaik körében, és hogy még a háború alatt is mennyi minden megadatik nekik a saját országukban - bejárhatják az országukat, tanulhatják a kultúrájukat, megismerhetik a gyökereiket -, ezek a kételyek elhalványulnak.Azt szeretnénk, hogy a családunk itthon maradjon, azt szeretnénk, hogy a gyerekeink Ukrajnában nőjenek fel, és mindent megteszünk azért, hogy az itthoni életük a lehető legbiztonságosabb legyen. Amíg azonban Kijevben még lehetséges egy jó és kényelmes élet, addig itt maradunk.Természetesen van B-tervünk is arra az esetre, ha romlana a biztonsági helyzet: a családnak van egy ingatlana Ukrajna legnyugatibb és talán legbiztonságosabb részén, ezen dolgozunk. De egyelőre itthon vagyunk, és épp ez adja nekünk a biztonságérzetet és boldogságot.Ukrajna népessége 1993 óta csökken.Ukrajna 1991-es, Szovjetuniótól való függetlenné válása óta gyakorlatilag elveszítette lakosságának majdnem a felét. Gladun becslése szerint az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken 2026 elején körülbelül 28 millió ember élt. 1991 végén ez a szám még 51,7 millió volt. Az ENSZ előrejelzése, amelyet az Ukrainian Pravda is idéz, 2100-ra 15,3 milliós népességet vetít előre.Gladun szerint ezeket a számokat ugyanakkor csak kontextusban érdemes nézni: „Egyrészt a kormány által jelenleg ellenőrzött terület nagyjából 20 százalékkal kisebb, mint 1991-ben volt. Másrészt nem tudjuk, hányan élnek a nem ellenőrzött területeken. Harmadrészt azt sem tudjuk, hogy a külföldre menekültek közül végül hányan térnek vissza.”Hány ukrán él menekültként külföldön?A 2015-ben Kijevben alapított, független ukrán kutatóintézet, a Centre for Economic Strategy (CES) ötödik menekültügyi jelentése szerint 2026 elején 5,6 millió ukrán élt menekültként külföldön. Közülük 4 millióan a nyugati határszakaszokon át hagyták el az országot.Emellett több mint 4 millió belföldi menekült is van. Vagyis több mint 10 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát, ami a háború előtti népesség mintegy 20 százaléka – teszi hozzá Gladun.Irina Ippolitova, a CES vezető kutatója szerint a demográfiai veszteségek fő oka a migráció. „A CES becslése szerint csak 2025-ben mintegy 300 ezer ember hagyta el Ukrajnát. Emellett a lakosság a háború katonai és polgári veszteségei, valamint a csökkenő születésszám miatt is fogy.”2025 augusztusának végén az ukrán kormány enyhítette a 18 és 22 év közötti férfiak határátlépésére vonatkozó szabályokat. Addig a 2022-es orosz invázió óta érvényben lévő hadiállapot - néhány ritka kivételtől eltekintve - minden 18 és 60 év közötti férfi számára megtiltotta az ország elhagyását. A cél az volt, hogy a hadsereg számára elegendő utánpótlás maradjon. „Azt akarjuk, hogy az ukránok a lehető legtöbb kapcsolatot megőrizzék Ukrajnával” – nyilatkozta Julija Szviridenko miniszterelnök. A kormánynak ugyanis egyszerre kell egyensúlyoznia a háborús szükségletek és a fiatalabb generációk megőrzésének szempontjai között.Hányan térhetnek vissza?A CES becslése szerint a háború végét követően 1,3 és 2,2 millió közötti ember térhetne vissza Ukrajnába, attól függően, melyik forgatókönyv valósul meg.„A visszatérésről szóló döntést számos tényező befolyásolja majd: lesz-e lakhatás Ukrajnában, lesznek-e munkahelyek, működik-e a gyerekek számára fontos szociális infrastruktúra, és így tovább. Az emberek azt fogják mérlegelni, hogy a befogadó országukban mivel rendelkeznek, és ehhez képest mit kínál Ukrajna. Az új országban való beilleszkedés mértéke is számítani fog” – mondja Olekszander Gladun.És természetesen kulcskérdés az is, hogyan – és milyen feltételek mellett – ér véget a háború. Egy két évvel ezelőtti felmérés szerint 25 százalékkal többen térnének vissza, ha a háború az 1991-es határok helyreállításával érne véget, mintha a jelenlegi frontvonal mentén fagyasztanák be. Sokak szerint, ha a háború a jelenlegi frontvonalon zárulna le, az Orosz Föderáció néhány éven belül újraindítaná – teszi hozzá Gladun.A külföldön élő ukrán állampolgárok 66 százaléka munkaképes korú, vagyis 18 és 65 év közötti. A 35 év alatti fiatalok az ukrán menekültek több mint felét, 56 százalékát adják. Ők jelentik az ország életerejét. Ugyanakkor a CES adatai szerint épp ez a demográfiai csoport kevésbé hajlik a visszatérésre. Irina Ippolitova kiemeli: „A 35 év alatti fiatalok jóval kisebb eséllyel térnének vissza Ukrajnába, mint az idősebbek, különösen az 50 év felettiek. Ennek több oka van: jobban integrálódtak a befogadó országokba, ott vannak a munka- és bérlehetőségek, és mindenekelőtt ott vannak a biztonsági kockázatok. A visszatérésük csak bizonyos feltételek mellett képzelhető el. Először is kell a biztonság és a háború vége. Az sem mindegy, hogyan zárul le a háború: a menekültek többsége csak akkor fontolná meg a hazatérést, ha a háború valóban véget érne, és Ukrajnában újraindulnának a polgári repülőjáratok. Egy befagyott konfliktus sokkal kisebb hatással lenne a visszatérési hajlandóságra.”Vitali – nevét átírtuk – egy közülük. A 19 éves fiú az elmúlt két évben Franciaországban élt. Ő Ukrajna déli részéről származik, és a háború kitörésekor költözött az ország nyugati felébe. Franciaországba azért ment, hogy folytathassa a tanulmányait, mert a háború miatt elvesztette az ösztöndíj lehetőségét. Ma építkezéseken dolgozik vagy eladóként vállal munkát. Szeptemberben mérnöki képzésre szeretne beiratkozni.Vitali egyike annak a rengeteg fiatalnak, akik új életet kezdtek egy másik országban, és most ott próbálnak jövőt építeni maguknak. „Szeretnék itt maradni; már megtanultam franciául, keményen dolgoztam, és egyetemre akarok járni.” Hiányzik neki Ukrajna, a családja és minden, amit ismer, de a hazatérés egyelőre nem tűnik reális opciónak.„Azt mondanám, visszamennék, ha elég szerencsés lennék ahhoz, hogy jó, jól fizető állást találjak Ukrajnában. De az utóbbi időben az ukrán gazdasági helyzet sokat romlott” – mondja a 27 éves Antonina, aki 2022 óta Olaszországban él az édesanyjával. A harkivi nő ma európai és nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgatója. „Az egyik fő ok az, hogy nem tudjuk, mikor ér véget a háború. Nem tudjuk, az elején járunk-e, vagy éppen a közepén. Nem akarom parkolópályára tenni az életemet. Azt gondolom, az a helyes, ha elkezdem a karrieremet, és lehet, hogy sikeres leszek, lehet, hogy megtalálom a partneremet, és családot alapítok.”Megfordítaná a trendet az uniós tagság?Gladun szerint az uniós csatlakozás, ha egyszer megvalósul, nem valószínű, hogy tömeges elvándorlást indítana el. Ukrajna 2022-re már részben integrálódott az európai munkaerőpiacba: 2021 végén 1,6 millió ukránnak volt tartózkodási engedélye uniós országokban, közülük 900 ezren munkavállalási céllal tartózkodtak ott.Népességfogyás és demográfiai helyettesítésUkrajna területének nagyjából 20 százalékát az orosz hadsereg tartja megszállás alatt. Az ország jövője részben attól is függ, mi történik ezeken a területeken. "Ami Ukrajna megszállt területein - mindenekelőtt Mariupolban, de Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye nagy részén is - zajlik, az egy ukrán népesség tudatos eltörlése és egy orosz népességgel való helyettesítése" - írja az Engelsberg Ideasban Jade McGlynn biztonságpolitikai kutató.Mariupol esete különösen beszédes, írja McGlynn: a város a 2022-es invázió előtt mintegy 450 ezres lakossággal rendelkezett; ma a különböző becslések szerint 100 ezer ember él ott, akiknek 70 százaléka 60 év feletti. Közben egyfajta népességcsere zajlik: "A Centre for the Study of Occupation telepesség beáramlásra vonatkozó adatai szerint 2023 és 2025 között legalább 80 ezer orosz állampolgár érkezett Mariupolba, jelenleg havi mintegy 2200-as ütemben. Ezekből a számokból az következik, hogy az év végére az oroszok számban felülmúlhatják azokat, akik az invázió előtt Mariupolt tekintették az otthonuknak; három éven belül kétszeres fölénybe kerülhetnek, egy évtizeden belül pedig a helyettesítés csaknem teljes lehet.”Ippolitova úgy látja: Minél biztonságosabbnak érez egy országot a társadalma – szociális, gazdasági és katonai értelemben egyaránt –, annál inkább képesek az ott élők jövőt tervezni. Ukrajna esetében ez különösen fontos. „Az uniós tagság erősítené Ukrajna gazdasági és intézményi ellenálló képességét, és mélyebben beágyazná az országot az európai biztonsági keretekbe.”Ez a cikk az EUNEIGHBOURS EAST program keretében megvalósuló, határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként készült. Szerző: Francesca Barca (Voxeurop)