Hőszivattyúgyártás Franciaországban – Fotó: Denis Charlet / AFPErős első negyedévet zárt az európai hőszivattyúpiac, az értékesítést az iráni háború miatt emelkedő energiaköltségek hajtják.Miért fontos ez? A zöld átállás egyik kulcsfontosságú eszköze a hőszivattyú (amelynek egyik változata a légkondi/klímaberendezés), de terjedése eddig inkább kudarcos történet volt Európában, ezen fordíthat most az elhúzódó közel-keleti válság.Számokban: az európai gyártói szakszövetség adatai szerint az év első három hónapjában 11 európai országban már 575 ezer lakossági hőszivattyút adtak el, ami évi 17 százalékos növekedés.Tavaly 16 európai országot nézve 2,62 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 10,3 százalékos bővülésnek felel meg (ebben nincs magyar adat, az országok listáját a csillagra kattintva lehet megnézni*Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország.).2022-ben még 2,8 millió berendezést telepítettek az EU-ban, a várt felfutás helyett azonban csökkenés következett be, 2023-ban 2,7 millióra, 2024-ben pedig már 2 millió közelébe esett vissza a szám. Erről a mélypontról fordult vissza tavaly a trend.Felülnézet: a kereslet növekedését az Oilprice.com cikke szerint egyértelműen a közel-keleti válság miatti energiaszűkösség, illetve emelkedő olaj- és gázár okozza.Az európai háztartások erősen kitettek az energiapiaci áringadozásoknak, az országok többsége importra szorul. (Ez Magyarországon is igaz, de a mesterségesen alacsonyan tartott, rezsicsökkentett lakossági tarifák ezt elfedik; ha emelkedik a költség, azt máshol fizetjük meg.)Kevesebb mint két hónap alatt a válság miatt 24 milliárd euróval emelkedett meg az EU-országok energiaimport-költsége.Alulnézet: a hőszivattyús fűtés-hűtés kiépítése egyszeri komolyabb költség a háztartásoknak, utána azonban alacsonyabb rezsit eredményez, és a fogyasztást a földgáz helyett az elektromos áram felé tolja el (amely előállítható atom- vagy klasszikus megújuló energiaforrásokból is).Technológiai értelemben a légkondicionálók is hőszivattyúk, Magyarországon döntően ezek terjednek az egyre hosszabb nyári hőségidőszakok (és nem az emelkedő energiaárak) hatására.Az európai országokban a hőszivattyúk kezdeti beruházási költségeit gyakran támogatják, de a programokat sokszor megszüntetik, az összkép mozaikszerű és kaotikus, a kiszámíthatatlanság pedig gátolja a terjedést.Tágabb kontextus: az Európai Bizottság évekkel ezelőtt azt irányozta elő, hogy 2030-ra 60 millió hőszivattyú (ezen elsősorban nem az egyszerűbb klímákat értik) legyen a háztartásokban, de ez elérhetetlennek látszik évi 2-2,5 milliós növekedéssel. Jelenleg ugyanis csak 28 millió közelében járunk.Mivel a Bizottság azt is elvárta, hogy a hőszivattyúk Európában készüljenek, a nagy gyártók többsége bővítette az EU-ban lévő üzemeit. Eddig azonban az állami támogatások rendszertelensége és kiszámíthatatlansága miatt a kereslet felfutása elmaradt, a gyártók ezért azzal küzdenek, hogy legyen elég megrendelésük.A megindult növekedés tehát ígéretes, de alacsony a kiindulási pontja, mértéke nem elegendő a célok eléréséhez, és továbbra sem párosul Európa-szerte általános, hosszabb távon is kiszámítható támogatási rendszerekkel, azaz anyagi ösztönzéssel.