A Semmelweis Egyetem kutatói szerint nemcsak a gyulladás, hanem az alvászavar, a depresszió, az elhízás vagy a dohányzás is fenntarthatja a makacs reumás panaszokat, írta közleményében az egyetem.A sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) krónikus autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer az ízületeket támadja meg, fájdalmat, duzzanatot és merevséget okozva. Magyarországon is több tízezer embert érint. A betegek többsége jól reagál a kezelésekre, 6-28 százalékuk azonban az úgynevezett nehezen kezelhető csoportba tartozik, a terápiák ellenére nem érik el a tartós tünetmentességet.A Nature Reviews Rheumatology és a The Lancet Rheumatology folyóiratokban megjelent közlemények szerint a depresszió, dohányzás, az elhízás, az alvászavar és más egészségi problémák összefüggenek a nehezen kezelhető sokízületi gyulladással.A fájdalom, a depresszió miatt például kevesebb lehet a mozgás, nőhet a testsúly, romolhat az alvás és a hangulat – mindez pedig visszahat a fájdalomra és a mindennapi működésre, kialakítva egy nehezen megtörhető ördögi kört, írta az egyetem.Ezeket a mintákat felismerve a kutatók új kezelési módszert is kidolgoztak, és rendszeres monitorozás, mérés alapján változtatnak a terápián, ha az nem működik. Például emelik a gyógyszeradagot vagy más készítményre váltanak. A kutatók szerint ez a megközelítés egyrészt terápiaként, másrészt egyfajta „jelzőrendszerként” is működhet: hamar megmutathatja, hogy mikor nem, vagy mikor nem csak a gyulladás okozhatja a panaszokat.„Amikor a célértékek javulnak, de a beteg mégis szenved a fájdalomtól és a fáradtságtól, érdemes egyet hátralépni. Ilyenkor nem újabb és újabb gyógyszert kell automatikusan adni, hanem megkeresni, mi tartja fenn a tüneteket – legyen az krónikusfájdalom-szindróma, depresszió, alvászavar vagy elhízás” – mondta dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának vezetője. A kutatók saját maguk is tapasztalták, hogy ezzel a megközelítéssel javulás érhető el a nehezen kezelhető pácienseknél, sőt a módszer sok esetben az orvos-beteg kapcsolatra is jó hatással van.A kutatók modellje már nemzetközileg is ismert, és sokan átvették a nehezen kezelhető fogalmat is.A kutatócsoport közben már azt tervezi, hogy a mesterséges intelligencia segítségével dolgoznának ki még hatékonyabb terápiás módszereket a sokízületi gyulladásban szenvedőknek. „MI-alapú mintázatfelismeréssel alcsoportokat tudnánk felállítani a betegségek között, és ezeknek az adatoknak a segítségével hatékonyabb, szinte személyre szabott kezelési stratégiát tudnánk létrehozni a betegek számára” – magyarázta dr. Gunkl-Tóth Lilla, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, a közlemények első szerzője.