Rengeteg embert kínoz a végbélnyílás környéki viszketés, a helyzet pedig az, hogy nemcsak a túl kevés, de a túl sok tisztálkodás is ronthatja. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.
Ha megfájdul a fejünk, vagy meghúzódik a derekunk, teljesen természetesnek tartjuk, hogy panaszkodunk egyet a kollégáinknak a kávégép mellett vagy tanácsot kérünk a családtagjainktól. Ezzel szemben, ha a viszketés a testünk legintimebb zónáit érinti, például anális viszketésről van szó, azonnal titkolózásba kezdünk. A szégyenérzet miatt hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha a probléma nem is létezne, vagy ami még rosszabb, megpróbáljuk a lehető leggyorsabban, radikális eszközökkel orvosolni.
A leggyakoribb hiba, amit ilyenkor elkövethetünk, a túlzott reakció. Sokak szerint a kellemetlen viszkető érzést a tisztálkodás hiánya okozza, ezért logikusan a megoldás kulcsa a még intenzívebb tisztálkodás lenne. Így sokszor előkerülnek a polcról az erősen illatosított tusfürdők, a dörzsölő hatású törlőkendők, valamint a különböző kozmetikumok. A pillanatnyi megkönnyebbülés reményében alkalmazott módszerek azonban sokszor pont ellentétes hatást válthatnak ki, mint amit elvárnánk.
Mi lehet az ok?
Ahhoz, hogy megértsük, miért válhat sokaknál zavaróvá ez a tünet, érdemes közelebbről megvizsgálni a bőr és a nyálkahártya működését ezen a rendkívül érzékeny területen. Az anális zóna egy természetes védőréteggel rendelkezik, amelynek elsődleges feladata, hogy megóvja a szöveteket a külső behatásoktól. Ez a faggyúból álló védelmi vonal azonban nem elpusztíthatatlan, így az apró, ismétlődő, mindennapos kémiai ingerek hatására csökkenhet a réteg ellenállóképessége.
