A 2024-es lengyel önkormányzati választásokon jól szerepelt az előző év végén kormányra jutott koalíció, ezen belül a miniszterelnök pártja 32 százalékot kapott. Főleg a nagyvárosokban volt sikeres, a 100 000 főnél népesebb 34 városban mindenütt ez a párt adta a (fő)polgármestert, mégpedig a kétfordulós szavazás jóvoltából abszolút többséggel.Csakhogy a lengyel törvények lehetővé teszik népszavazás kezdeményezését mind a polgármesterrel, mind a képviselőtestülettel szemben. Ehhez a szavazójogosultak 10 százalékénak aláírását kell összegyűjteni, ha pedig ez sikerül, akkor a kiírt népszavazás akkor érvényes, ha az előző választáson részt vett szavazók legalább 60 százaléka újra állást foglal. Az évente egy-két tucat hasonló próbálkozás többsége a csekély részvétel miatt szokott elbukni. Most Krakkóban az történt, hogy a városi közgyűlést nem sikerült leváltani, annak a választásán ugyanis 2024-ben többen szavaztak, mint a főpolgármester-választás második fordulójában. Ahhoz azonban a jogosultak 30 százalékának részvétele elég volt, hogy hajszállal ugyan, de leváltsák az első számú vezetőt.Aleksander Miszalski szociológus és turisztikai szakember, aki két éve lépett a második legnagyobb, 800 000 lakosú lengyel várost 22 évig vezető, öt választást nyert baloldali Jacek Majchrowski jogászprofesszor helyébe, a kis részvételre épített: természetesen visszautasította a bírálatokat, de főleg arra biztatta a választókat, hogy ne vegyenek részt a politikai rosszindulatból indított akcióban. Ez majdnem sikerült is. Aki elment szavazni, annak az elsöprő többsége a leváltásra szavazott, a főpolgármester támogatói otthon maradtak.Nehéz vitatni, hogy politikai okok mozgatták a kezdeményezőket, nem pusztán a közlekedéssel, a szemétszállítási díjak emelésével vagy a levegőtisztaság érdekében elrendelt autós korlátozások miatti panaszok, és nem is a városi cégek vezetői kinevezései vagy a homályos korrupciós vádak körüli viták. A pártoktól látszólag független kezdeményezés mögött könnyű volt észrevenni többek között azt a dúsgazdag jobboldali vállalkozót, aki már többször sikertelenül futott neki a városvezetői tisztség elnyerésének.A súlyos krakkói presztízsvereség rosszkor jött Donald Tusk miniszterelnöknek, aki látványos örömmel fogadta Orbán Viktor bukását, majd ugyanilyen lelkesen üdvözölte Magyar Péter miniszterelnököt Varsóban.Ugyanakkor egyre nagyobb elégedetlenséggel kell szembenéznie azok körében, akiknek 2023-as nagy választási győzelmét köszönhette, mert képtelen teljesíteni az ígéreteit. A tavaly választást nyert Karol Nawrocki köztársasági elnök sorozatos vétóival megbénítja a törvényalkotást, akadozik a kormánykoalíció pártjainak együttműködése, bár ha baj van, összezárnak, és az emberi jogok védelmét számon kérő polgárok hiába várnak a belarusz határon kialakult tragikus helyzet enyhítésére a külföldi menekültek érdekében.Kudarc az előző kormányzat bűnöseinek ígért elszámoltatása is, reménytelennek látszik bíróság elé állítani az előző magyar kormány segítségét élvezett, most Amerikába menekült korábbi vezetőket.A radikális jobboldali Przemyslaw Czarnek, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság párt miniszterelnök-jelöltje a 2027-es választásra vasárnap este ki is mondta: ez a népszavazás egy nagy hullám kezdete, amely előbb a többi nagyváros liberális vezetőjét söpri el, majd végül Tusk miniszterelnököt kormányostul.Az új krakkói főpolgármester nyár végére várható megválasztása előtt (addig a lengyel szabályok szerint nem feltétlenül valamelyik helyettes, hanem a miniszterelnök által kinevezett biztos áll az önkormányzat élén) még hevesebb, még durvább kampány várható, főleg a közösségi médiában. Elvileg persze nem lehet kizárni, hogy a leváltott vezető pártjának, a Polgári Koalíciónak a még nem ismert jelöltje győzzön, hiszen a népszavazás egy személy és nem a párt ellen irányult, de nagyobb esélye van egy jobboldali ellenzékinek. Csekély vigasz, hogy mivel a testületet nem sikerült leváltani, liberális és baloldali többségű közgyűléssel kell majd együtt élnie neki is.