Több nagypályás cégnek volt tanácsadója, világszinten ismert cégeket tud sorolni az önéletrajzában. Aztán jött a váltás.Röviden összefoglalva: 2020-ban kiléptem az előző ügynökségemtől, a hasan & partners-től, és megvettem egy konkurens ügynökség, a Nitro nevű kisebb, digitálisabb cég többségi részesedését. A versenytilalmi záradékok miatt azonban egy évig távol kellett maradnom az ágazattól. Pontosan ekkor tört ki a Covid, tehát amikor mindenki más elindította a Teams-megbeszéléseit, én egyedül voltam otthon.Hogy élte meg ezt az egyéves szünetet?Közel 20 éve dolgoztam nap mint nap a hasan építésén, aztán hirtelen minden megváltozott, az életemben is. Úgy döntöttem, hogy ez tökéletes alkalom a könyvírásra. Nem hiszem, hogy aktív időszakom alatt képes lettem volna rá.Miről írt könyvet?Még az üzleti iskolában ismerkedtem meg Jerry McCarthy 4P modelljével, az akkor, 1990 elején nagyon nagy dolog volt számomra, ebből értettem meg, hogy a reklám nem egyenlő a marketinggel. A marketing a termék árával, a helyszínnel és a promóciós döntésekkel kapcsolatos, a reklám sokkal tágabb keret. Ez segített abban, hogy stratégiai szemléletet alkalmazzak, amikor reklámot készítek az ügyfeleim számára. Tehát abban az évben, 2020-ban, már megvolt az ötletem a marketing új négy P-jéről, de a könyvben összegyűjtöttem a 25 éves szakmai tapasztalataimat is. Nem akartam megölni a régi modellt, de szerettem volna a régi, racionális modellhez érzelmi kiegészítést társítani. Az új 4P pedig a következőkből áll: emberek, cél, platform és szenvedély.Eka Ruola, finn kreatív szakember a MOME workshopjánMOME OpeAz emberek alapvetően az ügyfélközpontúságot jelentik, az ügyfél maximális megértését, az ügyfél iránti nagyfokú figyelmet, ha úgy tetszik. A cél kulcsfontosságú minden márka számára ahhoz, hogy valóban megértse, miért van a piacon, miért fontos a célközönsége számára. A platform egyrészt a meglévő platformok használatát jelenti, hogy közelebb kerüljünk a közönséghez, másrészt a történetmesélő platformok kiépítését, és ennek a platformfilozófiának a megértését, mint valamiféle nagyobb, tartalmasabb dolog. A szenvedély pedig számomra kulcsfontosságú, különösen az olyan kisebb piacokon, mint Finnország, mert hajlamosak vagyunk a világ legjobb termékét előállítani, aztán a világ legnagyobb titkává változtatni.Ezért szeretném, ha az emberek szenvedélyesebbek lennének az iránt, amit elérnek.Tudna erre példát mondani?