Fokozódhat az amerikai internetes óriásvállalatok nyomása az európai sajtóra, ha az EU bírósága nem elég körültekintő. Érdekes magyar szála is van a jogi iránymutatások keresésének.
„A döntés megerősít egy egyszerű alapelvet: az újságírói munkát nem szabad egyszerűen ellopni, újrafelhasználni és ebből hasznot húzni” – így foglalta össze Maja Sever, az Európai Újságíró-szövetség (EFJ) elnöke az EU luxemburgi bíróságának múlt heti ítéletét. Vagyis azt, hogy a bírák elutasították az internet világának egyik óriása, a Meta (a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és más cégek anyavállalata) panaszát. A Meta azon akadt fenn – jogilag a vállalkozói szabadsága megsértésének tekintette –, hogy az olasz médiafelügyelet meghatározta, milyen alapon kell fizetnie újságcikkek átvételéért.Régi vita újabb fejezete ez. 2019 óta érvényes az EU-nak az a szerzői jogi irányelve, amely szerint a sajtókiadványok kiadói (ez a jogi kifejezés a nyomtatott és az online újságokra is vonatkozik) méltányos térítésben részesülhetnek a cikkeikért olyan vállalatoktól, mint a Meta mellett például a Google. Ingyen csak rövid kivonatok használhatók fel. A pontos szabályozás nemzeti hatáskör. Így került szembe a Meta az olasz médiahatósággal (AGCOM). Utóbbi azzal a jogával élt 2023-ban, hogy ha az érdekeltek nem tudnak megegyezni, akkor meghatározhatja a méltányos fizetség kereteit.Az internetes óriások és a lapkiadók közötti erőviszonyokat jól szemlélteti az EU-irányelvet alkalmazó luxemburgi ítélet több része.
