Ha Hegedűs Zsolt akkor még csak leendő egészségügyi miniszter megkaphatta a kortárs táncosoknak alapított Lábán Rudolf-díj alternatív és jelképes változatát „a tánc népszerűsítésében nyújtott kiemelkedő tevékenységéért”, Magyar Pétert lassan a nemzetközi műemlékes szervezet, az ICOMOS tüntetné ki, mert magyar miniszterelnök még nem tett, mutogatott ennyi műemléket, mint ő az elmúlt napokban. A NER utolsó hat évében a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelitában, a régi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületében és a Miniszterelnöki Kabinetirodának – a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumnak – otthont adó egykori Vöröskereszt-székházban először virtuális vezetést tartott, majd a sajtónak személyesen mutatta be, mielőtt a nagyközönség számára is megnyitotta azokat. Aztán pedig a Kúria régi-új, Kossuth téri, jelenleg felújítás alatt álló épületének luxusberendezéseiről osztott meg képeket.Baliga Kornél, az ismert műemlékes szakember azonban nincs elragadtatva Magyar videóitól, főleg az alatta lévő kommentektől. Azt írja: „Az elmúlt történelmünk nem luxus, épített örökségünk felújítása nem luxizás, akkor sem, ha politikailag nem kívánt emberek dolgoznak ott, vagy csak beteszik oda a lábukat.” Martinkó József művészettörténész pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a „kizárólag indulati politizálás az építészet társadalmi megítélésében lassan nem a rendszerváltást segíti elő, hanem még mélyebb árkokat ás.” Szóval akkor mégse kapjon ICOMOS-különdíjat Magyar Péter? https://hvg.hu/360/20260516_karmelita-budai-var-bejaras-riportAzt azért hozzá kell tenni, hogy a miniszterelnök nem a műemléki helyreállítást kritizálja, hanem például Rogán Antal márványasztalos, luxusbútoros szivarszobáját, és azt, hogy a minisztériumot még egy kilátóval is megtoldották. A Karmelitában a felhalmozott múzeumi tárgyak sokaságát, az odabiggyesztett teraszt kifogásolta. A Kúria esetében sem Hauszmann Alajos egyik fő művének, a Kúria csodás lépcsőházának a felújítása a kritikája tárgya, annál inkább a Kúria luxushotelhez hasonlító elnöki szintje: az elnöki fürdő „gondosan kiválasztott márványlapjai”, a „bírói klub, a bírák számára elengedhetetlen bárpulttal”, előtte pedig üvegtetővel fedett télikert. „Mindezt természetesen közpénzen, titokban” – írta bejegyzésében Magyar.Magyar Péter Rogán Antal hivatalábanFacebook / Magyar PéterValójában ez a lényeg, hiszen ha ezek az épületek nem a legszigorúbb hírzárlat mellett, a gazdasági válság közepén épülnek és újulnak meg, most nem tudna politikai tőkét kovácsolni belőle Magyar Péter. De nem így történt. Ahogy a Magyar Nemzeti Bank esetében sem a felújítás ténye volt a baj, hanem annak a Matolcsy-klán általi túlárazása és az, hogy a műemléki szabályokkal és a jó ízléssel mit sem törődve, még egy emeletet húztak az épületre.És az, hogy amíg felesleges hivatali épültekre dőlt a pénz, addig hagytak lerohadni, sőt elkótyavetyéltek valódi műemlékeket. Utóbbira a legjobb példa az, hogy Belügyminisztérium Duna-parti épületét eladták, helyette felújítottak-építettek egy másikat a várban. A nagy pénzbőség idején nem a funkció, a társadalmi és építészeti érték alapján legfontosabb épületeket újították fel, például az Iparművészeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Úri utca és Országház utcai tömbjét, hanem értéktelen és használhatatlan replikákat építettek a várba. Az csak hab a tortán, hogy ingyen akarták elosztogatni az állami és uniós pénzből felújított kastélyokat, mert nem került pár százmillió a fenntartásukra. Annyi sem, amennyit Mága Zoltán fotósának kifizettek. Korábban kétrészes filmben mutattuk be a várbeli építkezések problémáit: https://hvg.hu/360/20221222_budai_var_karmelita_kolostor_hauszmann_terv_ero_rostasMostani cikkünkben azt igyekszünk körüljárni, mire használhatóak a NER által örökül hagyott épületek, amelyeknek a miniszterelnök széles körű társadalmi, szakmai egyeztetések után adna funkciót. Nem könnyű feladat épp azért, mert társadalmi és szakmai konszenzus nélkül épültek fel, gyakran úgy, hogy funkciójukat még a bokrétaünnepre sem sikerült kitalálni. Ráadásul jó néhány épület esetében máig nem tudjuk, milyen a belső kialakításuk. Ugyanakkor hatalmas lehetőség is, hogy az épületekből hivatalok helyett kulturális, turisztikai, közösségi terek legyenek. Épp úgy, mint az 1956 utáni „rendszerkorrekció” idején. Rákosi Mátyás ugyanis semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy folytassa a Monarchia és a Horthy-rendszer hagyományát, és a Várba helyezze a székhelyét. Sőt a Budavári Palota fogadta volna be nemcsak az ő rezidenciáját, hanem a Központi Bizottságot és a legfontosabb pártszerveket, a József főhercegi palotába költözött volna a köztársasági elnök, a Sándor-palotába a miniszterelnök. Afféle Kreml lett volna a vár, amit valóságos erőddé alakítottak volna. Ám Rákosi megbukott, mire a munkálatok megkezdődtek, Kádár pedig azzal is hangsúlyozni akarta, hogy új korszakot nyit, hogy kulturális központtá tette a várat. A felújítás irtózatos pénzbe került, Kádár a KB-ülés jegyzőkönyve szerint meg is jegyezte: „ilyen drágán kultúrházat még nem építettek”.És ilyen lassan sem. A Kádár-korszak végéig tartott magának a palotának az újjáépítése. 1985-ben nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár, és azóta nem is nagyon nyúltak hozzá: penészes falak, elromlott liftek, hiányzó ablakok, mint az intézmény dolgozói által forgatott filmből kiderül. https://hvg.hu/360/20260518_szechenyi-konyvtar-video-epuletbejaras-csotanyok-leszakadt-mennyezet-hianyzo-ablakokAhogy Kádár lépése az értelmiséggel való kiegyezésként is értelmezhető, a vár visszaadása a kultúrának a balliberális kulturális elitek számára volna gesztus és játszótér.Ráadásul ezúttal nem kiégett épületekből, hanem újonnan épült, vasbeton vázas palotákból kell az egész nemzet örömére alkotni valamit – persze azért jó néhány 10 milliárdot rájuk kell költeni, hogy funkciót kapjanak.A palota A épületét kapja vissza Nemzeti GalériaItt van rögtön a Budavári Palota, melynek A épületet elkezdték át-, pontosabban visszaalakítani az eredeti hauszmanni állapotoknak megfelelően. A terv az volt, hogy az egész vár visszakapja ezt a sokkal díszesebb és eredeti formáját. Most arról nem kezdünk lamentálni, hogy az ötlet jó volt-e vagy sem, de az biztos, hogy nagyon drága mulatság.Valószínűleg ezermilliárd sem lenne elég, hiszen a háború után teljesen átépítették a palotát, teljesen új kupolát építettek, megváltoztatták a födémek és főfalak helyét, hol hozzáépítettek, hol elbontottak belőle. Gyakorlatilag le kellene bontani és újraépíteni az épület nagy részét, ráadásul az is kérdés, hogy a díszes termeket – már ha egyáltalán rekonstruálni lehet – mire lehetne majd használni. Továbbá a felújítás idejére el kellene költöztetni a múzeumi gyűjteményeket, így a számla még magasabb lenne. Ezért aztán szinte bizonyos, hogy a munka nem folytatódik, viszont a megkezdett A épületet be kell fejezni, az nem kétséges. Trónterem a Budavári palotában - már nem lesz helyreállítvaNemzeti Hauszmann Program /FacebookLogikusnak tűnik, hogy azt visszakapja a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), és kiállítási célra használja. Petrányi Zsolt, az MNG jelenkori gyűjteményének vezetője is ezt szeretné, de, mint mondja, egyáltalán nem tudják, hogy milyen tereket alakítottak ki benne. Az bizonyos, hogy létrejött egy belső udvar, és az is, hogy eredeti szinteket állították helyre, amelyek nem illeszkednek a palota többi részéhez, úgyhogy nagy kihívás lesz ismét összekötni ezekkel a részekkel az A épületet, ami eredetileg valójában csak egy díszes bejárat és ruhatár volt.Mivel nem tűnik valószínűnek, hogy Városligetben meg fog épülni a japán SANAA építésziroda tervezte új Nemzeti Galéria, bármennyire is izgalmas és korszerű épület lenne, döntést kellene hozni a MNG palotában maradásáról, és el kellene tervezi annak belső rekonstrukcióját. Az OSZK állandóan lebegtetett költöztetését is el kellene felejteni, és felújítani az épületet, a raktározást pedig külső ingatlanokkal megoldani. Az OSZK pedig kutatókönyvtár mellett lehetne kiállítóhely és kulturális központ: a magyar irodalom, a magyar könyvkultúra ünnepélyes helyszíne.A Budavári Palota A épülete - az átépítéshez le kellett bontaniHadházy Ákos/FacebookA Karmelita lehetne az Iparművészeti Múzeum ideiglenes otthonaBejárva a Karmelita tereit, a teraszról letekintve a városra, a köztérből magánkertté lett Bástya sétány gondosan nyírt bukszusai között sétálva vált teljesen világossá Magyar Péter döntése: ide tényleg nem költözhet be az új, demokratikus miniszterelnök. És nem az irritáló luxus miatt. Hiszen arról szó sincs, valójában kifejezetten puritán, jellegtelen épületről van szó, amihez Zoboki Gábor alázattal és ízléssel nyúlt. Berendezése szinte alig, csak a falakon függő közepes múzeumi műtárgyak. Nemcsak azért lett volna rossz politikai üzenete, ha beköltözik Magyar Péter, mert ezzel kontinuitást vállalt volna a NER-rel, hiszen az épület a rendszer jelképe volt. De azért is szakítania kellett a helyszínnel, mert a miniszterelnökség várba költöztetését a társadalom jó része nem helyeselte, hiszen nem jó üzenet, hogy az ország első szolgája a Várban tartja székhelyét, aminek az ablakából, mint egy uralkodó, tekinthet le a városra.Bejárás a Karmelitában Magyar PéterrelHVG / Reviczky ZsoltNagy kérdés, mire lehet használni a 25–30 milliárd forintból felújított barokk–klasszicista épületet. A kormányinfók helyszíne, a hangversenyteremmé átalakított egykori templom, majd színházi tér kulturális hasznosításért kiált, ahogy a kormányülések helyszíne, az egykori refektórium is. A folyosókról nyíló meglehetősen szűkös hivatali helyiségek csak megszorításokkal alkalmasak képtárnak. Az épülethez Rieder Gábor művészettörténész szerint a Magyar Nemzeti Galéria barokk gyűjteménye passzolna leginkább. De talán megfontolandó lenne, ha a Fidesz által bezárt Iparművészeti Múzeum kapna egy ideiglenes kilátóhelyet itt. Hiszen, ha meg is kezdődik a Lechner-palota felújítása – pár év múlva a kormány ígérete szerint –, legalább négy-öt évig el fog tartani a munka. Ráadásul a Karmelita egy jól őrzött, biztonságos épület, műtárgyvédelmi szempontoknak is megfelel. Láthatóvá válnának ismét az évek óta ládákba zárt Esterházy-kincstár darabjai, amelyeket szintén a Fidesz ejtett fogságba. https://hvg.hu/kultura/20161201_Elszallitottak_az_Iparmuveszetibol_az_EszterhazykincseketDe a múzeum szőnyeg- és bútorgyűjteménye is bemutatkozhatna. Kérdésünkre kiderült, hogy a Iparművészeti Múzeum munkatársai is szeretnék, ha ezt vagy más várbeli épületet ideiglenesen megkaphatnák. A Válasz Online szellemes felvetése is megfontolandó, hogy a bűnös módon megszüntetett örökségvédelmi hivatal központja is lehetne itt, ha már a Táncsics Mihály utcai épületét eladta a NER. Zoboki Gábor, a Karmelita átalakításának tervezője szerint sokoldalúan hasznosítható az épület, lehet konferencia-központ, nemzeti bálterem, koncertterem vagy hivatal.Mi legyen az üres kulisszákkal?Még nem adták át a Szent György téri József főhercegi palotát és a Honvéd-főparancsnokságot. A hivatalos közlések – bár általánosságban kulturális, turisztikai hasznosításról beszéltek – kezdettől fogva homályban hagyták a konkrét funkciót. Az építés közben döntöttek arról, hogy a főhercegi palotába az Alkotmánybíróságot költöztetik, a főparancsnokság épületében pedig egy hadtörténeti kiállítás kapna helyet, azért, mert időközben a Hadtörténeti Múzeum épületét átadták a Honvédelmi Minisztérium számára.Ezekből az elképzelésekből azonban nem lesz semmi, Magyar Péter világossá tette, hogy „nem a legokosabb ötlet 15 alkotmánybírónak adni az épületet”. Mivel a Honvédelmi Minisztérium visszakapja a múzeumot, így a kiállítás megkettőzésére sem lesz szükség. Viszont van két nagyon fontos, mostoha sorsú nemzeti gyűjtemény, amelyek elhelyezésére az épület alkalmas lehet.A József főhercegi palota lehete science múzeumA nagyobb, több, mint 20 ezer négyzetméteres épület, a József főhercegi palota, befogadhatná a Műszaki és Közlekedési Múzeum részeként működő Magyar Műszaki Múzeum gyűjteményére alapozott science múzeumot. Ugyanis Jedlik Ányos, Zipernowsky Károly, Bláthy Ottó, Déri Miksa, Galamb József, Csonka János, Kármán Tódor, Bay Zoltán, Gábor Dénes, Neumann János és Rubik Ernő hazájában a magyar innováció emlékei egy Karolina úti raktárban porosodnak.A József Főhercegi palota - felújítás alattVeres ViktorSchneller Domonkos igazgató nem volt hajlandó válaszolni kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e a múzeum költözését; szerinte majd a fenntartó eldönti. Igaz, a Fidesz ejtőernyőseként a múzeum élére került politikus eddig sem adott tanúbizonyságot arról, hogy lennének saját gondolatai a múzeummal kapcsolatban.Pedig már a 2001-es Millenárison megrendezett Álmok Álmodói kiállítás után felmerült, hogy végre látható legyen egyebek mellett Jedlik Ányos villanymotorja, a világ első porlasztós motorja, az első magyar számítógép, a kisebb lakásnyi Ural–2, a legelső Gömböc, és ezekre alapozva tudományos oktató- és játszóház nyílhatna. Azért is jó lenne erre az épület, mert csak kívülről hasonlít az 1906-ban megépült, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint készült palotára; a belső terek közül csak a díszlépcsőház és a díszterem épült fel az eredetinek megfelelően, az épület egyéb részei variálhatók.Honvéd Főparancsnokságba építészeti múzeum vagy jelenkortörténeti kiállításA 9 ezer négyzetméteres, kupolás Honvéd Főparancsnokságba még a Medgyessy-kormány idején egyfajta kincstár létrehozását tervezték, ahol a magyar államiság legfontosabb ereklyéit állították volna ki, és ide került volna a Szent Korona is a Parlamentből. Ezt a tervet sok kritika érte, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeum éppen ezt a célt szolgálja. Igaz, ha a Nemzeti Múzeumot a turistáknak szóló nemzeti reprezentációtól részben mentesítenék, lehetőség nyílna arra, hogy a kronologikus állandó kiállítás helyett szabadabban, főként időszaki tárlatokkal dolgozza fel a múltunkat, elsősorban nem a turisták számára.Csontváry-kiállítás a Honvéd Főparancsnokság épületébenKiss-Kuntler ÁrpádEnnél is izgalmasabb az a Bajnai-kormány számára készült terv – amelyről Mélyi József művészettörténész beszélt lapunknak –, amely egy hiányzó jelenkortörténeti kiállítást álmodott volna a Várba. Talán eljött az ideje annak, hogy egy nagyszabású, konszenzusos kiállításban dolgozzuk fel a 20. század ezer ellentmondásból és traumából álló történetét. Kérdés, hogy a Magyar-kormány elég bátor lenne-e ehhez.Ugyanakkor van még egy, immár hatvan éve kiállítóhely nélkül működő gyűjtemény: a Magyar Építészeti Múzeum. A Liget Budapest projekt részeként nem valósult meg az új épülete, mert „túl üveg és túl kocka” volt Orbán Viktor ízlésének, majd az elnök, Fekete György lelépési pénzeként az MMA-hoz került a gyűjtemény, és megkapta a volt BM-kórház hatalmas tömbjét, századfordulós szanatórium- és hatvanas évekbeli kórházi épületekkel, valamint a Bauhaus Walter Rózsi-villával. Ám ezek közül eddig csak az utóbbit sikerült felújítani. Érdemes megnézni a gyönyörű villa aktuális kiállításait, de ez nem pótolja a magyar építészetet bemutató múzeumot. https://hvg.hu/360/20240101_hvg__epiteszeti_muzeum__modernizmus_kivulbelul__legopince__egy_villa_metamorfozisaVan egy pályázatnyertes, izgalmas múzeumterv is, és részben lefolytatták a feltételes közbeszerzést is, ám ez egy hetvenmilliárdos projekt, amelyre a közeljövőben nem valószínű, hogy lesz forrás. Almássy Kornél igazgató szerint bennük is felvetődött, hogy a Honvéd Főparancsnokság megfelelő épület lenne számukra. „Egy kiállítóhely nélküli múzeum vezetőjeként, amelynek raktárai is bérelt ingatlanban vannak, természetesen minden megoldás érdekel, ami végre láthatóvá tenné a gyűjteményt” – mondja a HVG-nek. Persze az is opció lenne, hogy az egyik BM-kórházi épületben kapnának végleges helyet, csakhogy ezt fel kellene újítani, míg a Főparancsnokság épülete már elkészült.Legyen kollégium a várbanA Lovardával kapcsolatban, amelynek az öt évvel ezelőtti átadása után sem sikerült funkciót találni, Reider Gábor művészettörténész vetette fel, hogy kiváló lenne kortárs kiállítótérnek. Annál is inkább, mert Magyarország turisztikai központjában jelenleg nincs ilyen, és az eddig lovat még nem látott épület egyébként sem használható semmire, hacsak nem esküvői helyszínnek.Kádár Bálint építész, a Kortárs Építészeti Központ vezetője szerint viszont ezek az épületek annyira idegenek voltak már megépülésük idején is a vár léptékétől és a Béccsel való versengés miatt nyomták velük agyon a középkori várost, hogy nem alkalmasak arra, hogy most a magyar kultúrát reprezentáló helyek legyenek. Szerinte inkább az ötvenes-hatvanas évek mintájára kollégiumokat kellene telepíteni beléjük, amivel életet lehetne vinni a várba, vagy különböző civil szervezetek kaphatnának bennük helyet.A Szentháromság téri volt Pénzügyminisztérium épületébe beköltözött Belügyminisztérium valószínűleg marad, bármennyire is túlzás egy ilyen gyönyörű műemléket hivatali célra használni. Ismét elő kellene venni az USA-tól visszakapott Táncsics-börtön ügyét is. Be is fejezték a telken az ásatásokat, kiváló múzeum lehetne az 1848-as forradalomnak.A Belügyminisztérium épületeHVG / Reviczky ZsoltAmi elmaradtA legnagyobb falat az egykor az MTA által használt, az Úri utca és az Országház utca által határolt, három udvart körülzáró tömb, amelyet a Belügyminisztériumnak szántak, de a munkálatok el sem kezdődtek.Az Országház utca felőli részen található egy empire terem, ahol három királyválasztó országgyűlést is tartottak, de leginkább bálteremként használták ezt a pompás helyiséget. Itt van a Helytartótanács egykori díszes tanácsterme is, ahol 1848. március 15-én „rettegni méltóztatott”. Az egykori ferences kolostor celláiban tartották fogva a magyar jakobinus összeesküvés vádlottjait, és itt található egy máig működő, 1920-as évekbeli telefonközpont is, amely ma a Telefónia Múzeum része, valamint Bernáth Aurél monumentális freskója.Ez egy rendkívül sokoldalúan hasznosítható tömb, ahová akár tudományos intézeteket is lehetne telepíteni. Volt olyan terv is, hogy hostel kapna helyet benne, a földszinti részeken és az udvarokban pedig izgalmas vendéglátóhelyek nyílnának, ami egészen új, fiatalos, kicsit romkocsmás karaktert adhatna a Várnegyednek.Nyitókép: A Belügyminisztérium régi épülete. HVG / Reviczky ZsoltA hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét, és ajándékozz hvg360-előfizetést!