Az Orbán-rendszer hű elitje és legfőbb haszonélvezője az a diplomás elit volt, amely most, a rendszer bukása után az akadémiai szférában dolgozna tovább. Szabályozni kellene etikailag ki, milyen feltételekkel dolgozhat szakértőként, tanárként tudományos területen.
Polyák Gábor
Ez a rendszerváltás eddig sokkal kevésbé tűnik elitvezéreltnek, mint az 1989–1990-es. Egyszerűen meg sem történhetett volna, ha nagyon sok ember a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból nem hagyja, hogy a mindennapi tapasztalataiból fakadó elégedetlensége és a változásba vetett reménye elvigye a szavazófülkébe, és a Tiszára húzza az x-et. Azok is, akiket fenyegettek vagy zsaroltak, azok is, akiknek bőven volt vesztenivalójuk.A választás következményeinek érvényesítése, a rendszerváltás megvalósítása azonban nagyrészt az elit felelőssége lesz. Jogászok és közgazdászok tárják fel a visszaéléseket, újságírók gondoskodnak arról, hogy a politikai hatalom új képviselői tényleg a köz érdekében dolgozzanak, társadalomtudósok próbálják megérteni, mi történt velünk az elmúlt évtizedekben. A köz érdekeit is szem előtt tartó vállalkozók, mérnökök, orvosok, tanárok kellenek egy élhető, szerethető ország újjáépítéséhez és működtetéséhez.Az elit azonban az elmúlt 16 év működtetésében is meghatározó szerepet játszott. Orbán, mint minden jó populista, hatékonyan jelölte ki a „liberális elit” újabb és újabb csoportjait a társadalom ellenségeként, de eközben használta is a magukat gátlástalanul felkínáló jogászokat, közgazdászokat, egykori újságírókat, vállalkozókat, mérnököket, orvosokat és tanárokat a saját rendszerének fenntartása és családi gazdagodása érdekében. Az Orbán-hű elit volt a rendszer legnagyobb haszonélvezője. Ők nem egy zsák krumpliért adták el magukat. Gátlástalanságuk és elvtelenségük jutalma a jachttól a rektori székekig meglehetősen változatos volt.
