Bár a Tisza Párt kétharmados többsége miatt jogilag lehetősége van alkotmányos változtatásokat meghozni, így a Fidesz közjogi pozíciókba kinevezett kádereit is eltávolítani – egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen jogtechnikai megoldással teszi meg – mondta el a Qubitnak adott interjújában Kis János filozófus, a rendszerváltoztatást előkészítő ellenzék meghatározó szereplője.Kis János, aki az interjúban az új alkotmányozás problémájáról is beszélt, az elmúlt hetek egyik legélénkebb belpolitikai kérdéséről elmondta, hogy Orbán kormánytól független közjogi pozíciókba helyezett „hűbéreseinek” elmozdítása a kétharmad birtokában is csak körültekintéssel oldható meg anélkül, hogy az alkotmányossági aggályokat vetne föl.A filozófus szerint elmozdításukra egyébként akkor is szükség van, ha például Sulyok Tamás esetében is úgy tűnik: a Fidesz szétesését és támogatottságának bezuhanását érzékelve, mintha hajlana rá, hogy ne akadályozza minden áron a Tisza-kormányt, hanem – a Fidesz után – azzal is „konstruktív” együttműködést keressen, aláírva mindent és kinevezve mindenkit a többség akaratának megfelelően. A filozófus szerint ez azért nem lenne vállalható, mert a jogállamiságot nem az intézmények, hanem az azokat vezető emberek személyes integritása hitelesíti. A minden hatalmat kiszolgáló, minden hatalomnak a kegyeit kereső figurák működése pedig a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat rombolnák.Elmozdításukra a kellő többség birtokában többféle jogtechnikai megoldás is szóba jöhet, de ezek közül Kis többet is kifogásolna. Egyrészt nem helyeselné, hogy a Tisza ugyanolyan „rosszhiszemű” jogalkotással szabaduljon meg tőlük, mint annak idején a Fidesz tette a Legfelsőbb Bíróság elnökével. Emlékezetes, hogy ezt annak idején a legfelsőbb bírósági fórum Kúriára való átnevezésével érték el, hiszen ezzel a Legfelsőbb Bíróság – amelynek valójában csakis az elnökével volt baja a hatalomnak – kvázi megszűnt, az új (nevű) intézmény élére pedig új elnök volt kinevezhető. Kis hangsúlyozta, hogy a rosszhiszemű jogalkotás alkotmányossága akkor is vitatható, ha szigorúan (formális) jogi értelemben védhető.Jóhiszemű megoldás lenne, ha úgy alakítják át a közjogi rendszert, hogy a cserélni kívánt pozíciókat érdemben új keretek közé helyeznék: például a Fidesz által feltöltött Alkotmánybíróságot a Kúria egyik kollégiumaként szerveznék újjá – így a reformok valóban érdemi változásokat vezetnének be, amelynek mellékes következménye lenne a szereplők lecserélése. Ez azonban Kis szerint a struktúra elhamarkodott megbolygatásának veszélyével járna.A filozófus ehelyett célirányos és jóhiszemű, vagyis őszinte alkotmánymódosítást javasolna.Az Alaptörvényt kiegészítené egy egyetlen alkalomra szóló szabállyal, mely a végrehajtása után mindjárt hatályát is veszítené. Ez a szabály felsorolná azokat a közjogi tisztségeket, melyek betöltőinek megbízatása megszűnik. Indoklása a jogállami intézmények erkölcsi integritásának és autoritásának érdekére hivatkozna…– fogalmazott.Nyitókép: HVG / Túry Gergely