A kormánypártok által megalkotott Alaptörvénybe 2011-ben két helyen is bekerült a kereszténységre való hivatkozás – mint az a Szent István-i örökség, amely „hazánkat a keresztény Európa részévé tette”, megtoldva azzal a fordulattal, hogy „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”. A kultúrtörténeti szövegkörnyezetbe ágyazott mondatokkal a kereszténység ugyan semmit nem nyert (nem is nyerhetett, hiszen az mindenekelőtt vallás, az pedig még rontott is a helyzetén, hogy egy politikai párttal igyekeztek azonosíthatóvá tenni), a Fidesznek viszont ez kevés volt.Már a „gránitszilárdságú” Alaptörvény hetedik módosításakor, 2018-ban bekerült a szövegbe az a kitétel, amely „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának” védelmét valamennyi állami szerv kötelességévé tette, ami azonban egy minapi tisztás javaslat nyomán hamarosan kikerülhet a szövegből.Bár az önazonosság és a keresztény kultúra védelmére vonatkozó kitételbe logikusan az oktatási intézmények is beletartoznak, a 2020-as kilencedik módosítással Orbánék azt is szükségesnek érezték deklarálni, hogy Magyarország „biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. https://hvg.hu/360/20240525_hvg-alaptorveny-lejart-szavatossagA módosításokhoz fűzött akkori indoklások – amelyek az Alkotmánybíróság újabb gyakorlata szerint ma már éppúgy szerves részét képezik egy hatályos jogszabálynak, mint maga a törzsszöveg – nyilvánvalóvá tették a törvényalkotói szándékot. Ez pedig nem más volt, mint alapot teremteni ahhoz, hogy a felnövekvő generáció minden tagja „megismerhesse és megóvhassa” a kereszténységet. Vagyis – alig burkoltan – már nemcsak jogot, de egyben kötelességet is teremtett.Abból, hogy a fenti kitételt a Tisza törölni javasolja az Alaptörvényből, sokan nemcsak azt olvasták ki, amire az előterjesztők maguk hivatkoznak – ezzel a módosítással lehetne kihúzni az „alkotmányos talajt” a Szuverenitásvédelmi Hivatal alól (megszüntetve ezáltal az Alkotmánybíróságnál is több pénzből, politikai furkósbotként működő intézményt) –, hanem hátsó szándékokat is tulajdonítottak a terv mögött. A bírálók azt is belelátják, hogy az új kormány szembefordulna Magyarország történelmi és civilizációs hagyományaival, és beengedné például a nem keresztény gyökerű országokból érkező migránsokat.A vita nem új keletű. Többen már az ominózus beszúrások fideszes kétharmad általi megszavazásakor arra figyelmeztettek: az állam – más ponton az alkotmányban is deklarált – világnézeti semlegességével ütközhet a (Tisza által most száműzni tervezett) deklaráció, ugyanis hivatkozási alapot teremthet a nem vallásos, nem keresztény állampolgárok kirekesztésére. Azt már a 2018-as módosítás idején érzékelni lehetett, hogy az Orbán-kormány újabb fegyverhez akar jutni az Unióval elmérgesedő vitáiban, például az olyan, ideológiai tartalommal telítődött témákban, mint a migrációs politika vagy az LMBTQ-ügyek. A magyar kormány szándéka az volt, hogy az uniós intézmények nem tetsző döntéseit arra hivatkozva szabotálhassa, hogy a magyar alkotmány előírásait senki és semmi nem írhatja felül.A fegyver politikai célú használatát mutatta ugyanakkor az is, hogy nemcsak a kereszténység, de az „önazonosság” – szintén nehezen körvonalazható – fogalmát is kiforgatták a napi gyakorlatban. Ez lett az alkotmányos alapja annak, hogy egyes települések megalkossák, megalkothassák a bizonyos népcsoportokat (romák, vendégmunkások) kirekesztő helyi rendeleteiket.Annak egyébként, hogy a kereszténység kulturális és „nemzetmegtartó” szerepét bárki megismerje, védelmezze, azt megelőzően sem volt akadálya, hogy az erre vonatkozó kitételek bekerültek volna az Alaptörvénybe. Ráadásul a kereszténység két említését, amelyek már az Alaptörvény első változatában helyet kaptak, nem érinti a Tisza javaslata. Ahogy a Nemzeti alaptantervnek is már évtizedek óta része része a keresztény hagyomány – amit nem is a fideszes kormányok írattak bele. Viszont utóbbiak voltak azok, amelyek abban a meggyőződésben, hogy az ideológiai nevelés – a kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetése – helyreállítja majd a megromlott közerkölcsöt, mindent megtettek az állami, önkormányzati iskolák szerepének visszaszorítása érdekében.Az egyházi oktatáspolitika által támogatott expanziójának mértékét jelzi, hogy ma már minden harmadik gimnazista ilyen iskolába jár, és minden hatodik általános iskolás kisdiák egyházi elemiben tanul. Ami nem is lenne probléma, ha valós igények nyomán, a szülők elhatározásán alapuló döntés állna a folyamat hátterében. Csakhogy nem erről van szó: különösen a kistelepüléseken a kínálat jelentősen beszűkült; a kivéreztetett önkormányzatok nem örömükben adták át iskoláikat valamelyik egyházi fenntartónak, hanem ebben látták az egyedüli biztosítékát, hogy a település iskolájára nem kerül lakat.Az elmúlt 16 évben „keresztény”, illetve „családbarát” kormányzás jelszava – így például annak Alaptörvénybe iktatása, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre – és más hasonló, ideológiai tartalmú deklarációkkal volt még egy másik, stratégiai célja is Orbánnak. Tudta, hogy az efféle gesztusok kedvező fogadtatásra leltek egyházi körökben, és „vallási” üzenetként a kormány melletti mozgósításra is alkalmasakká tehetők. https://hvg.hu/360/20250314_Dobszay-Janos-Miert-veszelyes-az-alkotmanyba-irni-a-teremtestortenetetSzemléletes példája volt ennek a Fideszhez közel került Hit Gyülekezete vezető lelkészének, Németh Sándornak az a 2022-es parlamenti választás előtti kijelentése, aki arról beszélt, súlyos probléma ugyan a korrupció, de összehasonlíthatatlanul nagyobb az a fenyegetettség, hogy Magyarországot is utolérheti „az a természetellenes törvénykezés”, amely „figyelmen kívül hagyja a természetet, például a szexuális törvényt”.Nyitóképünkön az alaptörvényt tanulmányozó Sulyok Tamás államfő