Fotó: Ryan M. Kelly / AFPAzt a TikTokról már tudhatjuk, hogy a tehenek nagyon szeretik a jazzt, és léteznek olyan metálzenekarok is, melyeknek egy papagáj vagy épp két pitbull az énekesük. Szegény patkányokkal, mint úgy általában, mégis méltatlanul kevesen foglalkozunk. Pedig a Tokiói Egyetem kutatói arra jutottak, hogy ők is ugyanazokra a tempójú zenékre reagálnak, mint mi, és Lady Gaga, a Queen és Mozart zenéire is örömmel bólogatnak.2011-ben az Albany Medical College orvosi egyetem kutatói is a zene és a patkányok viszonyát vizsgálták. Egészen pontosan azt, hogy a zene kiválthat-e kábítószer iránti sóvárgást az állatokban. Mint kiderült, a patkányok leginkább a csendet szeretik, ha pedig mégis zenéről lenne szó, akkor előbb hallgatnának Beethovent, mint Miles Davist.Itt jött képbe a kokain, amitől a rágcsálók rákattantak a jazzre.A kutatók először Beethoven örökbecsűjét, a Für Elise-t játszották le a kutatáshoz vizsgált 36, akkor még józan patkánynak, aztán jött Miles Davis klasszikusa 1954-ből, a Four. Az első körben még Beethoven győzött. A kísérlet második fázisában aztán a patkányok megkapták a kokaint, és néhány napon keresztül bizonyos időközönként Davis zenéjét játszották le nekik. Ezek után egyértelműen a jazztől jöttek lázba, már drogmentes állapotban is.A kísérlettel azt próbálták megfigyelni, hogy képes-e a zene mint komplex környezeti inger felébreszteni a kábítószer iránti vágyat, és modellezni azt, ahogy az embereknél is előfordulhat, hogy adott környezetben emlékek vagy ingerek révén sóvárogni kezdenek a szer után. „A drogkereső viselkedés hagyományos modelljei kimutatták, hogy a kapcsolódó környezeti ingereknek való kitettség visszaesést válthat ki. Ezek a tanult asszociációk ismételt droghasználat során alakulnak ki” – olvasható a kutatás absztraktjában.A kísérlet pontos menetét így részletezték: „Az alapvető zenei preferenciák meghatározása után az állatokat váltakozó kondicionáló teszteken kokainnal (10 mg/kg) kondicionáltuk a kezdetben legkevésbé kedvelt zenére, a legkedveltebb zenét pedig sóoldattal párosítottuk. Az állatokat ezt követően szermentes állapotban teszteltük, hogy meghatározzuk, milyen hatással volt ez a kondicionálás a zenei preferenciákra.”Eredményeik szerint „a zene hatékony kontextuális kondicionált inger, mivel a kokainnal való ismételt párosítás szignifikánsan növelte mind a zenei preferenciát, mind a mozgásszervi aktivitást”. Továbbá megállapították, hogy annak ellenére, hogy a patkányok kezdetben inkább a csendet részesítik előnyben a zenével szemben, ez kokain hatására megváltoztatható.2018-ban a sydney-i Macquarie Egyetem kutatói hasonló kísérletet végeztek a Port Jackson kikötőben élő cápákon, csak itt kábítószer helyett jutalomfalattal kondicionálták az állatokat. Arra jutottak, hogy a jazz ritmusa vonzza a cápákat, a komolyzenét azonban nem tudják megkülönböztetni más műfajoktól.Az Albany Medical College patkányos kutatásának negatív visszhangja lett: egyes, állatkísérletet ellenző szervezetek elítélték a projektet, az In Defense of Animals (IDA) például „2011 top 10 legnevetségesebb állatkísérlete” listájának második helyére tette, Eric Kleiman, az IDA kutatási igazgatója pedig különösen pazarlónak ítélte. A szóban forgó toplistát az IDA olyan, szakfolyóiratokban megjelent, megkérdőjelezhető kísérletekből állította össze, melyeket az adófizetők pénzéből finanszíroztak.Az Albany Medical College egyik érintett kutatója, Jeffrey R. Gordon viszont azzal védekezett, hogy a tanulmány célja az volt, hogy végül olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyek az emberek drog iránti sóvárgását csökkenthetik.Miles Davis egyébként maga is aktív szerhasználó volt, a heroin mellett a kokaint szerette a legjobban, 1975 és 1980 között legalábbis biztosan ezt használta főleg. És ha már Davis és a rágcsálók, mindenkinek szeretettel ajánljuk a trombitás patkány egyórás verzióját a YouTube-on.(Források: Classic FM, National Library of Medicine)