Előfordul, hogy egy faj idővel rezisztenssé, azaz ellenállóvá válik valamivel szemben, ami korábban végzetes veszélyt jelentett rá. No nem arról van szó, hogy a zebrák előbb-utóbb oroszlán-rezisztensek lennének a vadonban, hanem arról, hogy egyes állatok idővel alkalmazkodni tudnak például egy méreganyaghoz. Mondjuk a patkányok az ember által kifejlesztett mérgekre.A New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatói most éppen utóbbira lettek figyelmesek. Az elmúlt években számos helyi kártevőirtó csapat jelezte nekik, hogy hiába minden erőfeszítésük, a patkányok egyszerűen nem akarnak eltűnni, és egyre reménytelenebb harcot vívnak ellenük.A szakemberek – akik között olyanok is voltak, akik kifejezetten a kártevőirtásra szakosodtak – 147 háziegér DNS-ét elemezték, és megállapították, hogy 84 százalékuk hordoz egy olyan mutációt, amely segíti őket a véralvadásgátló-alapú rágcsálóirtókkal szembeni rezisztencia kialakításában.Megvizsgáltak még 143 vándorpatkányt (Rattus norvegicus) is, és esetükben is úgy találták, hogy 35 százalékuk hordozza ugyanezeket a mutációkat: a Vkorc1-gén polimorf változatait.Mint a Gizmodo kiemeli, a vérhígítók az Egyesült Államokban leggyakrabban használt rágcsálóirtók, amihez az is hozzájárul, hogy ezek a hatásukat lassan kifejtő szerek csökkentik annak valószínűségét, hogy a mérgezett csapdákat veszéllyel azonosítsák az állatok.A szakemberek megvizsgálták, hogy mi okozza a háziegerek és a vándorpatkányok között fennálló különbséget, és úgy találták, a patkányok fokozott táplálék-paranoiája állhat a háttérben.A Pest Management Science című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői kiemelik: a háziegeret gyakran neofilnek (új tárgyak iránt vonzódónak) tartják, szemben a patkányok neofób, azaz óvatosabb viselkedésével. Ez a patkánymérgekre is érvényes. https://hvg.hu/tudomany/20241206_vezeto-patkanyok-richmond-egyetem-kutatas-megallapitasokA szakemberek szerint a kíváncsibb, a csalit megkóstoló egereknél kialakult természetes szelekció is hozzájárult ahhoz, hogy felgyorsuljon az egerek véralvadásgátló szerekkel szembeni rezisztenciája. A kutatók azt is megállapították, hogy az egerek 69 százaléka hordozta a két specifikus mutáció – az L128S vagy az Y139C – valamelyikét. Ezekről már korábban is úgy vélték, hogy hozzájárulnak a rezisztencia kialakulásához.Az eredményeket figyelmeztető jelnek tekintik a várostervezők és a kártevőirtók számára – a jövőben új stratégiákat kell kidolgozni az ellenük zajló küzdelemben. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Az egerek 84, a patkányok 35%-a hordozza a mutációt, ami komoly probléma elé állíthatja az emberiséget
Patkányok és egerek százait vizsgálták meg kutatók az Egyesült Államokban, és kiderült, hogy nagy számban hordoznak egy olyan mutációt, amely miatt alapvetően újra kell majd gondolni az ellenük folytatott harcot.









