Előfordul, hogy egy faj idővel rezisztenssé, azaz ellenállóvá válik valamivel szemben, ami korábban végzetes veszélyt jelentett rá. No nem arról van szó, hogy a zebrák előbb-utóbb oroszlán-rezisztensek lennének a vadonban, hanem arról, hogy egyes állatok idővel alkalmazkodni tudnak például egy méreganyaghoz. Mondjuk a patkányok az ember által kifejlesztett mérgekre.A New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatói most éppen utóbbira lettek figyelmesek. Az elmúlt években számos helyi kártevőirtó csapat jelezte nekik, hogy hiába minden erőfeszítésük, a patkányok egyszerűen nem akarnak eltűnni, és egyre reménytelenebb harcot vívnak ellenük.A szakemberek – akik között olyanok is voltak, akik kifejezetten a kártevőirtásra szakosodtak – 147 háziegér DNS-ét elemezték, és megállapították, hogy 84 százalékuk hordoz egy olyan mutációt, amely segíti őket a véralvadásgátló-alapú rágcsálóirtókkal szembeni rezisztencia kialakításában.Megvizsgáltak még 143 vándorpatkányt (Rattus norvegicus) is, és esetükben is úgy találták, hogy 35 százalékuk hordozza ugyanezeket a mutációkat: a Vkorc1-gén polimorf változatait.Mint a Gizmodo kiemeli, a vérhígítók az Egyesült Államokban leggyakrabban használt rágcsálóirtók, amihez az is hozzájárul, hogy ezek a hatásukat lassan kifejtő szerek csökkentik annak valószínűségét, hogy a mérgezett csapdákat veszéllyel azonosítsák az állatok.A szakemberek megvizsgálták, hogy mi okozza a háziegerek és a vándorpatkányok között fennálló különbséget, és úgy találták, a patkányok fokozott táplálék-paranoiája állhat a háttérben.A Pest Management Science című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői kiemelik: a háziegeret gyakran neofilnek (új tárgyak iránt vonzódónak) tartják, szemben a patkányok neofób, azaz óvatosabb viselkedésével. Ez a patkánymérgekre is érvényes. https://hvg.hu/tudomany/20241206_vezeto-patkanyok-richmond-egyetem-kutatas-megallapitasokA szakemberek szerint a kíváncsibb, a csalit megkóstoló egereknél kialakult természetes szelekció is hozzájárult ahhoz, hogy felgyorsuljon az egerek véralvadásgátló szerekkel szembeni rezisztenciája. A kutatók azt is megállapították, hogy az egerek 69 százaléka hordozta a két specifikus mutáció – az L128S vagy az Y139C – valamelyikét. Ezekről már korábban is úgy vélték, hogy hozzájárulnak a rezisztencia kialakulásához.Az eredményeket figyelmeztető jelnek tekintik a várostervezők és a kártevőirtók számára – a jövőben új stratégiákat kell kidolgozni az ellenük zajló küzdelemben. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.