Sokáig nyögi még a NER és ezen belül is Lázár János miniszterségének örökségét a magyar vasúti személyszállítás, írja cikkében a G7. A MÁV és különösen az InterCity (IC) hálózat kritikus állapotba került: ma már szinte minden IC-vonaton elővárosi vagy gyorsvonati forgalomra szánt, jellemzően 40 évnél is idősebb, klímaberendezés és zárt WC-rendszer nélküli kocsikkal kénytelenek pótolni a hiányzó járműveket. Vitézy Dávid épp hétfőn jelentette be, hogy a MÁV a nyári balatoni szezonra tíz InterCity-kocsit bérel az osztrák vasúttól.
Fotó:
Mehes Daniel/Daniel - stock.adobe.com
Bár a korábbi építési és közlekedési miniszter azt ígérte, hogy száz leállított IC-kocsit ismét üzembe helyeznek, a valóságban még kevesebb lett a használható jármű, és a MÁV figyelmeztetése szerint már a kiemelt fontosságú kelet-magyarországi vonalakon (például a kör-IC-ken) sem tudják garantálni a megfelelő minőségű szerelvényeket. A problémák nemcsak az IC-kocsikat, hanem a dízel motorvonatokat is súlyosan érintik, így a vasúttársaság gyakorlatilag minden negyedik vonatát leállítva hagyta hátra a volt miniszter. A krízis alapvető oka a hazai vasúti járműgyártás fellendítését célzó kormányzati stratégia teljes kudarca. Az állam még 2014-ben megvásárolta a Bombardier-től a dunakeszi járműjavítót, amit később orosz kézbe adtak, és egyiptomi megrendelésre kezdtek el vasúti kocsikat gyártani. Ez az üzem azonban technológiailag alkalmatlan volt a modern tömeggyártásra. Miután a Tombor Andráshoz és Hernádi Zsolthoz köthető tulajdonosi kör tízmilliárd forintot vett ki osztalékként a vállalatból, a projekt bedőlt, és a cégcsoportot végül az államnak kellett kimentenie az adófizetők pénzéből.
