A Köztársasági Elnöki Hivatal a pápalátogatás napja előtt többször is sürgette az Igazságügyi Minisztériumot annak érdekében, hogy Varga Judit akkori miniszter minél előbb ellenjegyezze az elfogadott kegyelmi határozatokat, köztük K. Endre beadványát – mondta a HVG-nek Répássy Róbert volt igazságügyi államtitkár, a minisztérium kegyelmi főosztályának akkori irányítója. Répássy Róbert az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában 2025-benReviczky ZsoltA már ügyvédként dolgozó egykori politikus szerint ebben nem kell semmilyen „összeesküvést” keresni, az államfői hivatal ugyanis a közelgő pápalátogatással indokolta a gyorsítást. Emlékei szerint máskor nem fordult elő hasonló siettetés. Novák Katalin köztársasági elnöknek Balog Zoltán püspök javasolta, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját segítő K. Endrének. Az ügybe az államfő és a kegyelmi döntést ellenjegyző volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is belebukott.Répássy Róbertet arról is kérdeztük, kinek a döntése volt, hogy Varga Judit ellenjegyzése előtt kihagyják a kegyelmi főosztály újbóli vizsgálatát. A szakmai protokoll ugyanis a következő: az Igazságügyi Minisztériumban működő kegyelmi főosztály minden kegyelmi kérelmet megvizsgál, majd javaslatot tesz az igazságügyi miniszternek, aki felterjeszti a köztársasági elnöknek az iratokat azzal, hogy javasolja-e a kegyelem gyakorlását vagy sem. Az államfő ezután határoz a beadványokról, majd visszaküldi a dokumentumokat az igazságügyi miniszternek – 2023-ban Varga Juditnak. Ekkor viszont még – legalábbis a szakmai protokoll szerint – nem egyből a tárcavezetőhöz kerülnek a határozatok, hanem ismét a kegyelmi főosztályhoz, amely feljegyzést készít arról: a köztársasági elnök ugyanazt a döntést hozta-e, mint amit a minisztérium javasolt, vagy esetleg megváltoztatta azt. K. Endre esetében – és a vele együtt 10 elítéltnél – Varga Judit nem javasolta a kegyelem megadását, Novák Katalin köztársasági elnök szerint viszont megadta a kegyelmet. Amikor pedig visszaküldték a határozatokat az elnöki hivatalból a minisztériumhoz ellenjegyzésre, a tárcánál már nem járták meg a kegyelmi főosztályt a szokásoknak megfelelően, hanem egyből Varga Judit elé kerültek, aki alá is írta a döntéseket. Répássy Róbert szerint nem döntött arról senki sem, hogy másodjára kihagyják a kegyelmi főosztályt a folyamatból, csak egyszerűen Varga Judithoz vitték be a dokumentumokat. A határozatokat tartalmazó csomagot ugyanis eleve a miniszternek címzik, de azt általában a postázóból a kegyelmi főosztályhoz viszik. Ennél az esetnél viszont – feltehetően a sürgetés miatt – egyből Varga Judithoz kerültek az iratok. Répássy Róbert szerint jó eséllyel akkor is ellenjegyezte volna a miniszter K. Endre kérelmét, ha másodjára is átment volna a főosztályon az akta, a szokások szerint ugyanis a köztársasági elnök döntését már nem bírálták felül. Azt ugyanakkor megjegyezte: arra biztosan felhívta volna Varga Judit figyelmét, hogy az államfő a tárca ajánlása ellen döntött, ráadásul nemcsak K. Endre esetében, hanem a súlyos erőszakos bűncselekmények miatt elítélt, de végül szintén kegyelemben részesülő Budaházy-csoport ügyében is. Ezek a döntések egyébként eltértek a kegyelmi gyakorlattól, általában ugyanis csak egészségügyi vagy személyi körülményekre hivatkozva szoktak kegyelmet adni. Nagyon kivételesen fordul elő olyan ügy, amikor nem ezekre alapul az államfői döntés.Répássy Róbert emlékei szerint magát a kegyelmi kérvényt K. Endre felesége nyújtotta be, ehhez ugyanis nem szükséges ügyvédi közreműködés. Ebben elsősorban a férje ártatlanságát hangsúlyozta, és csak másodsorban hivatkozott a személyi körülményekre. https://hvg.hu/itthon/20260519_gaudi-nagy-tamas-magyar-peter-kegyelmi-ugy-reakcio-k-endre