– írja hétfőn közzétett nyílt levelében Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, amelyet Magyar Péter részére fogalmazott meg az Élvonal Alapítvánnyal kapcsolatban.Mint arról korábban beszámoltunk, a Tisza-kormány nemrég bejelentette, hogy felbontja azt a 261,7 milliárd forintos szerződést, amelyet Hankó Balázs egykori miniszter kötött a tudós alapítványával. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a döntést azzal indokolta, hogy az alapítvány a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökoszisztémával párhuzamos rendszer, ráadásul KEKVA-modellre épülő konstrukciója miatt az oda kerülő pénzek felhasználására a kormánynak alig van rálátása és ráhatása.Krausz Ferenc mostani levelében arról ír, az alapítvány vezetősége nem párhuzamos rendszert akar kialakítani, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokat kíván építeni. Az Élvonal Alapítványt a német Max Planck Társasághoz hasonló intézményként képzeli el, amely a világ egyik legnevesebb tudományos kutatóhálózata, és – mint írja – „az elmúlt hat évben hat Nobel-díjjal köszönte meg Németországnak a támogatást.”A Nobel-díjas fizikus szerint az Élvonal Alapítvány működés világszinten egyedülálló lenne, ugyanis ötvözné a csúcskutatás támogatását és a tehetséggondozást – utóbbit már középiskolás diákoknál megkezdenék. Elképzelése szerint modelljük olyan világszínvonalú feltételeket biztosítana a csúcskutatások számára, amelyekkel évtizedek óta külföldön dolgozó, világhírű magyar tudósokat, innovátorokat, iskolateremtőket lehetne hazahozni.Kiemelte, hogy csupán pár hónapja tartó működésük alatt máris sikerült hazacsábítani Roska Botond Svájcban dolgozó világhírű neurobiológust, valamint további, külföldön dolgozó tudósokkal folytatnak előrehaladott egyeztetéseket. Mindemellett Obama egykori energiaügyi miniszterét, a Nobel-díjas Steven Chu fizikust is leigazolták tanácsadó testületükbe, akit a Max Planck Társaság évek óta hiába próbál megnyerni magának.– írta Krausz Ferenc, aki mellett az alapítvány irányításában három másik Nobel- és egy Abel-díjas tudós vesz részt.Hozzátette azt is, hogy a 25 tudásközpontból és a tehetséggondozási programból álló rendszerük költsége a Max Planck Társaság éves költségvetésének hozzávetőleg csupán 5 százaléka.Levele végén a fizikus arról írt, Magyar Péterhez hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy Magyarország jövője a magas hozzáadott értékű tudásalapú társadalom. Ennek elérésére meglátása szerint csak úgy van esély, ha a legjobb nemzetközi példákat ültetik át a magyarországi gyakorlatba. Leszögezte, teljes mértékben egyetért azzal, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Ezért az alapítvány teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását kérte a miniszterelnöktől, illetve az új kormány javaslatait arra vonatkozóan, hogy milyen működési forma biztosíthatná egyszerre az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadság érvényesülését.